Palkovics László hozzátette: két éve kezdődött a debreceni mérnökképzés erősítésének folyamata, s az a céljuk, hogy "teljes portfóliójú mérnökképzés legyen Debrecenben (...), s a műszaki egyetemmel versenyképes oktatási rendszer jöjjön létre". A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy 2014-ben kezdődött meg a felsőoktatás átalakítása, most pedig a magyar kutatási-innovációs rendszer átalakítása van napirenden. 

Megerősítette azt a törekvésüket, hogy a felsőoktatást közelebb vigyék a munkaerőpiaci igényekhez, s ebben élenjár a Debreceni Egyetem. Azt, hogy a stratégia bevált, jelzi a Continental vállalattal kialakított együttműködés is - tette hozzá. Szilvássy Zoltán, a DE rektora azt mondta, hosszas, személyes műhelymunka előzte meg a pénteken aláírt megállapodást, amelyben konkrétan rögzítették, hogy a két fél milyen partnerséget vár, és mit nyújt az együttműködés során. 

Lukas Juránek, a Continental Powertrain Hungary Kft. ügyvezető igazgatója szerint "jól működik a két éve elkezdődött együttműködés", aminek egyik fontos eredménye, hogy a 2019-2020-as tanévtől "Continental-specifikus" oktatási modellre is jelentkezhetnek a hallgatók. 

Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere szerint a Continental és az egyetem együttműködésével növekszik a város vonzereje, stabil jövőképet kínál azoknak a fiataloknak, akik Debrecent választják tanulmányaik helyszínéül. Mindez segíti a város gazdaságfejlesztési törekvéseit - tette hozzá. Az egyetem és a Continental megállapodását Szilvássy Zoltán rektor és Lukas Juranek ügyvezető igazgató írták alá.

 A magyar kormány 2030-ig mintegy 700-800 milliárd forint forrást biztosít debreceni fejlesztésekre - jelezte az innovációs és technológiai miniszter pénteken a Debreceni Egyetemen (DE) rendezett üzleti-befektetői fórumon. 

Palkovics László elmondta: a Debrecen 2030 - A Kárpát-medence észak-keleti régiójának központja című projekt keretében 427 milliárd forint forráshoz jut a város a régió népességmegtartó erejének és versenyképességének növelésére, de a további - például egyetemi - fejlesztésekkel összesen csaknem 800 milliárd forintot fordíthatnak beruházásokra központi forrásból. 

A tárcavezető a Debrecen 2030 projektből kiemelte a gazdasági kapcsolatok élénkítését, a közlekedésfejlesztést - nevesítve az autópálya-, illetve vasúti összeköttetést Nagyváraddal, és a debreceni repülőtér "komoly nemzetközi" légikikötővé bővítését -, az oktatás terén pedig a debreceni nemzetközi iskola és a német iskola kialakítását, valamint a román és az ukrán nyelvű oktatás megteremtését. 

A kormány a források biztosítása mellett a jogszabályi háttér megteremtésével és a projektmenedzsment ellátásával járul hozzá a fejlesztések sikeréhez - fűzte hozzá. 

Palkovics László a találkozón Gazdasági versenyképességünk - Debrecen 2030 fejlesztési terv címmel tartott mintegy másfél órás előadásában kitért arra, hogy a magyar gazdaság egészséges ütemben fejlődik, 850 ezerrel többen dolgoznak a gazdaságban, mint 2010-ben. Megítélése szerint további 500 ezer ember potenciálisan bevonható a foglalkoztatásba, amivel a dolgozói létszám elérné az ötmilliót, a foglalkoztatási ráta pedig - ami ma hazánkban 69,5 -, elérné a jelenlegi németországi 78,3 százalékot. 

Felhívta a jelenlevő gazdasági vezetők figyelmét a nők részmunkaidőben való foglalkoztatására, amiben jelenleg Magyarország az utolsó helyen van Európában. "Ez jól működő konstrukció Európában" - mondta, hozzátéve, hogy a tárca hamarosan meghirdet ilyen a programot, de "a vállalkozások esetében lehet, hogy valamilyen ösztönzőre lesz szükség". 

A termelékenység növelése érdekében - Magyarországon a munkaerő termelékenysége fele a németországinak - a kormány egy hónapja versenyképességi csomagot publikált - mondta a miniszter. 

Palkovics László szerint a magyarok életminőségének javításához erős magyar vállalkozásokra, stabil munkahelyekre és növekvő bérekre van szükség. 

A minisztériumi stratégiából kiemelte a Kreatív magyarok, innovatív vállalkozások programot, amely kiterjed az oktatási rendszer átalakítására, az innovációs és kutatási rendszer struktúraváltására, a kulcsiparágak - építőipar, egészségipar, élelmiszeripar és a kreatív ipar - fejlesztésére, a digitális tudatformálásra. 

Fontosnak nevezte a kis- és középvállalkozások (kkv-k) fejlesztését mondván, hogy minden 100 vállalkozásból 97 magyar tulajdonú, de gazdasági súlyuk összesen annyi, mint a 3 százalék multinacionális vállalatnak. 

Kiemelte: egyre nő azon vállalkozások száma, amelyek jelentős kutatás-fejlesztést hoznak, "a globális értékláncok a magas hozzáadott értéket előállító tevékenységüket hozzák Magyarországra". 
 
Palkovics László kitért a nemzetközi kapcsolatok építésének fontosságára, ugyanis sok esetben csak ilyen formában lehet közvetlen európai uniós forrásokhoz jutni. Felhívta a figyelmet arra, hogy 2021-2027 között 100 milliárd euró közvetlen Brüsszelben elérhető forrás lesz kutatásra, amire vállalkozások, egyetemek, kutatóhelyek pályázhatnak. 

Rámutatott arra is, hogy Magyarország a kutatás-fejlesztés terén a 22. helyet foglalja el Európában, ami indokolja, hogy "az innovációs-kutatási rendszer irányításán változtatni kell". Szét kell választani a kutatási és az innovációs folyamatokat, utóbbira csak vállalkozások pályázhatnak - mondta, ugyanakkor figyelmeztette az egyetemeket, ha a kutatási pályázati forrásokat nem tudják felhasználni, azt visszaveszik. 

Az üzleti-befektetői fórumon Szilvássy Zoltán rektor utalt rá, hogy a Debreceni Egyetem elsőként alakítottak klasztereket az iparkamarával, a városi önkormányzattal és a gazdasági szereplőkkel együttműködve. "Rádöbbentek" ugyanis, hogy "az egyetemi-akadémiai észjárással csak korlátozottan tudnak a gazdaság számára hasznokat termelni". Az elmúlt évek együttműködése "markáns eredményeket" hozott - tette hozzá a DE rektora a befektetői fórumon. 

MTI