Európai uniós szintre emelte a baloldal a túlóratörvény körül generált politikai cirkuszt: tegnap Szanyi Tibor szocialista európai parlamenti képviselő videóüzenetben jelentette be, a rabszolgatörvényről egyeztetett Udo Bullmannal, az Európai Szocialisták és Demokraták (S&D) frakciójának vezetőjével. Szanyi mellett Gúr Nándor szocialista politikus, a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének elnökségi tagja, valamint a baloldalhoz köthető Közmunkás Szakszervezet elnöke is részt vett az egyeztetésen, amely – a közlemény szerint – a rabszolgatörvénnyel kapcsolatos európai munkamegbeszélés-sorozatuk első állomása volt.
 
találkozó azért is érdekes, mert továbbra sem kötöttek megemelt túlórára és 36 hónapra kitolt munkaidőkeretre vonatkozó munkavállalói megállapodást, illetve szakszervezeti kollektív szerződést itthon a munkáltatók, ráadásul a hazai szakszervezeti konföderációkkal sem folynak egyeztetések a magyar munkavállalókat érintő, Brüsszelben zajló egyeztetésekről – számoltak be a Magyar Nemzet kérdésére érdekképviseleti tisztségviselők.
 
Ráadásul a hazai, túlóratörvény okán életre hívott politikai megmozdulások mára teljesen elcsendesedtek. Úgy tudjuk, a bevándorláspárti Európai Szakszervezeti Szövetség is támogatja a baloldal uniós egyeztetéseit. A napokban Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (Maszsz) elnöke is Brüsszelhez fordult a munka törvénykönyve (Mt.) módosítása miatt. Úgy tűnik tehát, hogy a hazai kudarc után most uniós szinten tartja napirenden a baloldal a munkavállalói elvárásokat egyáltalán nem tükröző rabszolgatörvényezést.

Nem mellékes, hogy a ma rabszolgatörvényként emlegetett szabályozást először pont az MSZP–SZDSZ-kormányzás idején, Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt, 2007-ben építették be a munka törvénykönyvébe, ekkor jelent meg a munkaadó és a munkavállaló írásbeli megállapodásán alapuló rendkívüli munkavégzés lehetősége. Ennek feltételeként a túlmunka elrendelését megelőzően legalább harminc nappal a munkaadónak munkaerőigényt kellett bejelentenie a foglalkoztatási szervnél, és ha sikertelen volt az állásközvetítés, megállapodást köthetett a munkavállalóval.
 
Érdekes körülmény, hogy az állásközvetítést végző munkaügyi hivatalok a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal irányítása alá tartoztak, Kordás László jelenlegi Maszsz-elnök pedig 2007-ben a hivatal főigazgatói tanácsadója volt, 2009-től pedig főigazgató-helyettese. Kordás egyébként az első Gyurcsány-kormány idején, 2006-ban a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium államtitkára volt.
 
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Magyar Nemzet kérdésére a 2007 júliusától hatályos Mt. vonatkozó rendelkezésével kapcsolatban arra figyelmeztetett: az igazi rabszolgatörvényt tehát azok fogadták el, akik most Budapesttől Brüsszelig a munkavállalókat hergelik. Emlékeztetett: 2007-ben súlyos munkanélküliséggel küzdött az ország, így a munkáltató valóban képes volt olyan nyomásgyakorlással élni, amely nem hagyott a munkavállalónak lehetőséget, így belement a túlmunkába. Ráadásul a 2007-es törvényben az önkéntesség fogalma nem szerepelt. A munkaügyi hivatalnál pedig ebben az időben az a Kordás László volt magas pozícióban, aki ma a Magyar Szakszervezeti Szövetség élén rabszolgatörvényezik.
 
A korábbi szabályozás 2012-ig, az új munka törvénykönyv bevezetéséig élt. A Központi Statisztikai Hivatal adatai kétséget kizáróan alátámasztják a dolgozók kiszolgáltatottságát a baloldal rabszolgatörvényének bevezetésekor. Amellett, hogy a munkanélküliség 7,4 százalékos volt 2007-ben, mintegy húsz százalékkal kevesebben dolgoztak, mint napjainkban, a foglalkoztatottság mindössze 50,7 százalékos volt.

Magyar Nemzet