Gazdaság
Munkajogász: Ki kell adni az előző évben megmaradt szabadságot
2019-01-1409:26
A munka világában mindenkinek szüksége van szabadságra, kortól és nemtől függetlenül. A munkavállalók szabadság napjainak számát a Munka törvénykönyve határozza meg. De hogy milyen szabályok vonatkoznak a dolgozókra és a munkáltatókra, arról Dr. Nagy Judit Csilla munkajogász beszélt az ECHO TV Jó reggelt! című műsorában.
A szabadság alapszabadságból és pótszabadságból áll. Mindenkinek 20 nap jár, ehhez jön hozzá a pótszabadság, amely az életkorral összefüggésben emelkedik a 45. életévig. Onnantól összesen 30 nap adható. Gyermekek után is jár pótszabadság: egy után kettő, két gyermek után négy, három fölött pedig öt nap adható - fejtette ki Nagy Judit Csilla.
A fiatal munkavállalók, a fogyatékos ellátásban, illetve vakok személyi járadékában részesülők továbbá a megváltozott munkaképességűek is jogosultak pótszabadságra - mondta.
Az előző évben megmaradt szabadságokat ki kell adnia a munkáltatónak, pénzre váltani nem lehet - szögezte le.
Bírságot von maga után, ha a munkáltató kifizeti a ki nem adott szabadságot – fogalmazott a munkajogász.
Teljesen szabályos, hogy a munkáltató január első hetében bekéri a munkavállaló szabadságigényét az adott évre – közölte Nehéz Attila kérdésére. Hozzátette: ilyenkor még nem kell pontos dátumot megadni, csak egy szabadságtervet. Tizenöt naptári nappal a szabadság kezdete előtt kell bejelenteni a szabadság pontos idejét. Bizonyíthatóság szempontjából érdemes a szabadságot írásban jelezni.
Főszabály szerint a munkáltató rendelkezik a szabadsággal. A munkavállaló összesen 7 munkanappal rendelkezik. Ezt maximum két részletben lehet kiadni. Ebben az esetben is tizenöt naptári napot megelőzően kell jelezni a dátumot.
Teljes beszélgetés:
A fiatal munkavállalók, a fogyatékos ellátásban, illetve vakok személyi járadékában részesülők továbbá a megváltozott munkaképességűek is jogosultak pótszabadságra - mondta.
Az előző évben megmaradt szabadságokat ki kell adnia a munkáltatónak, pénzre váltani nem lehet - szögezte le.
Bírságot von maga után, ha a munkáltató kifizeti a ki nem adott szabadságot – fogalmazott a munkajogász.
Teljesen szabályos, hogy a munkáltató január első hetében bekéri a munkavállaló szabadságigényét az adott évre – közölte Nehéz Attila kérdésére. Hozzátette: ilyenkor még nem kell pontos dátumot megadni, csak egy szabadságtervet. Tizenöt naptári nappal a szabadság kezdete előtt kell bejelenteni a szabadság pontos idejét. Bizonyíthatóság szempontjából érdemes a szabadságot írásban jelezni.
Főszabály szerint a munkáltató rendelkezik a szabadsággal. A munkavállaló összesen 7 munkanappal rendelkezik. Ezt maximum két részletben lehet kiadni. Ebben az esetben is tizenöt naptári napot megelőzően kell jelezni a dátumot.
Teljes beszélgetés:
ECHO TV - A nemzet hangja - Jó reggelt!