Tudomány
A következő öt évben életre kelthetik a dinoszauruszokat
2019-01-1008:45
A dinoszauruszok hamarosan a való életben is itt sétálhatnak közöttünk? A Jurassic Park filmjének megalkotásában Spielbergnek segédkező amerikai paleontológus most új kutatási projektet jelentett be, amelyben „visszahozná az életbe a kihalt teremtményeket" - írja az Origo.
A dinoszauruszok legközelebbi élő rokonait keresik
Most már nem csak a filmvásznon, hanem a valóságban is megelevenedhet Michael Crichton Őslénypark című regénye. Az író eredetileg egy olyan történetet képzelt el, melyben egy végzős diák újraalkotja az őslényeket.
Most már nem csak a filmvásznon, hanem a valóságban is megelevenedhet Michael Crichton Őslénypark című regénye. Az író eredetileg egy olyan történetet képzelt el, melyben egy végzős diák újraalkotja az őslényeket.
Ezt az ötletet mutatta be filmjében Steven Spielberg, ahol a tervezési munkálatokat Jack Horner paleontológus kísérte figyelemmel.
Talán pont a szakember segítségével sikerült ennyire élethűre a több részes, kasszasikereket bezsebelő Jurassic Park. Jack Horner nemrég azonban egy olyan projektet jelentett be, amelyben amerikai kutatók újjáalkotnák a következő években ezeket a mára kihalt teremtményeket.
Most már csupán öt-tíz évnyire vagyunk a genetikailag módosított dinoszauruszoktól
– mondta Horner a The Science News tudományos online portálnak, aki a Harvard és a Yale kutatóival dolgozik együtt a nem mindennapi projekten. – A dinoszauruszok legközelebbi élő rokonait egy úgymond ellentétes irányú tervezés módszerével keressük, ahol egy picit „meg is javítjuk" őket, hogy ne nézzenek ki annyira félelmetesnek, mint egy dinoszaurusz.
Ugyanúgy újjáéledhetnének, mint a filmben
A tervek szerint Horner és csapata a teszteket a mai baromfiakkal kezdi, amelyeket több tanulmány a világot egykor uraló, hatalmas és félelmetes őslények közvetlen leszármazottjaként tart számon.
A kutatást vezető Jack Horner véleményét sem véletlenül kérte ki a rendező négy Jurassic Park film rendezése kapcsán.
Egy, a színfalak mögött zajló interjú során Michael Crichton író azt is elárulta, hogy a történet főhősét, dr. Alan Grant alakját a paleontológus és Philip J. Currie őslénykutató személyiségének keverékéből alkotta.
Ugyanúgy újjáéledhetnének, mint a filmben
A tervek szerint Horner és csapata a teszteket a mai baromfiakkal kezdi, amelyeket több tanulmány a világot egykor uraló, hatalmas és félelmetes őslények közvetlen leszármazottjaként tart számon.
A kutatást vezető Jack Horner véleményét sem véletlenül kérte ki a rendező négy Jurassic Park film rendezése kapcsán.
Egy, a színfalak mögött zajló interjú során Michael Crichton író azt is elárulta, hogy a történet főhősét, dr. Alan Grant alakját a paleontológus és Philip J. Currie őslénykutató személyiségének keverékéből alkotta.
Már amikor először kezdtem el dolgozni a Jurassic Park filmeken, akkor úgy gondoltam, hogy a dinoszauruszok ugyanúgy újjáéledhetnének, mint a filmben
– mondta a 71 éves Jack Horner. – Először arra gondoltunk, hogy a megoldás talán tényleg pont a fosszíliákban található, megőrzött DNS maradványokban rejlik, de ez még egyáltalán nem biztos.
A filmben az InGen tudósai a dominikai borostyánban fennmaradt szúnyogok által kiszívott dinoszaurusz-vérben található DNS-eket klónozták.
A filmben az InGen tudósai a dominikai borostyánban fennmaradt szúnyogok által kiszívott dinoszaurusz-vérben található DNS-eket klónozták.
Az örökítőanyag bomlási kora miatt lehetetlen?
Nagy kérdés azonban, hogy mennyi ideig maradhat épségben a DNS? A sejt halála után ugyanis az enzimek kezdik lebontani a nukleotidok közötti kötéseket (ezek alkotják a DNS gerincét), majd a lebontó mikroorganizmusok tovább gyorsítják ezt a folyamatot.
A bomlás ütemét az egyes környezeti tényezők (hőmérséklet, mikrobák jelenléte, oxigenizáltság) is felgyorsíthatják.
A Koppenhágai és a Perth-i Egyetem paleogenetikusai néhány éve a fosszíliák kora és az örökítőanyag bomlási foka alapján 521 évben állapították meg a DNS felezési idejét.
A bomlás ütemét az egyes környezeti tényezők (hőmérséklet, mikrobák jelenléte, oxigenizáltság) is felgyorsíthatják.
A Koppenhágai és a Perth-i Egyetem paleogenetikusai néhány éve a fosszíliák kora és az örökítőanyag bomlási foka alapján 521 évben állapították meg a DNS felezési idejét.
Ez annyit tesz, hogy ötszázhuszonegy év alatt a mintában található molekulák vázát alkotó foszfodiészter kötések fele bomlik fel, még egyszer ugyanennyi idő elteltével pedig felbomlik a maradék kötések fele, és így tovább
– írja a Journal of Paleontology.
Ezek szerint dinoszauruszokat klónozni jelenlegi ismereteink szerint viszont csak a mozivásznon lehet.
A dinoszaurusz ősök genetikai kódját manipulálnák
Horner azonban úgy gondolja, hogy a baromfi, és más, modern kori madarak a saját DNS-ükben hordozzák dinoszaurusz őseik genetikai kódját. A kutatók ezt a „rejtjelet" szeretnék most manipulálni, hogy így fordítsák meg az evolúciós folyamatot. Olyan mutációkat szeretnének „kikényszeríteni", amelyek visszahozzák az ősi jellegzetességeket.
Ezek szerint dinoszauruszokat klónozni jelenlegi ismereteink szerint viszont csak a mozivásznon lehet.
A dinoszaurusz ősök genetikai kódját manipulálnák
Horner azonban úgy gondolja, hogy a baromfi, és más, modern kori madarak a saját DNS-ükben hordozzák dinoszaurusz őseik genetikai kódját. A kutatók ezt a „rejtjelet" szeretnék most manipulálni, hogy így fordítsák meg az evolúciós folyamatot. Olyan mutációkat szeretnének „kikényszeríteni", amelyek visszahozzák az ősi jellegzetességeket.
A dinoszauruszoknak hosszú farka, karja és ujjai voltak, ám a madarak az evolúció során elveszítették ezeket, és a kezek időközben szárnyakká alakultak
– magyarázta a paleontológus. – Ezért is vagyok róla meggyőződve, hogy a „csirkeszaurusz" tíz éven belül a földön járhat. Egyszerűen egy olyan madarat kell alkotnunk, amelynek az őseihez hasonló szája és fogai vannak.
Horner egy 2015-ös kutatási eredményre is hivatkozott, amely során a Harvard és a Yale tudósai egy madár fejét egy dinoszauruszhoz hasonlóvá alakították. Ahogy mondta,
Horner egy 2015-ös kutatási eredményre is hivatkozott, amely során a Harvard és a Yale tudósai egy madár fejét egy dinoszauruszhoz hasonlóvá alakították. Ahogy mondta,
a kísérlet során alapvetően annyit tettek, hogy egy éppen fejlődő embrióba néhány genetikai markert juttattak.
A jelenlegi projekt során a farok megalkotása a legnehezebb feladat, ám Horner szerint néhány éven belül a terveik biztos sikerrel járnak. Addig azonban még rengeteg a bizonytalan tényező.
Jeki Gabriella
Origo.hu
Jeki Gabriella
Origo.hu
Hasonló hírek