Gazdaság
Bebiztosíthatja a dolgozóit a Tesco
2019-01-0906:10
A Tesco Globál Áruházak Zrt. lehet az első multinacionális vállalat, amely megállapodásban vállalja több mint 16 ezer munkavállalója felé, hogy az elkövetkező két évben nem alkalmazza a túlóratörvény által megengedett 400 órás munkaidőkeretet áruházaiban, hanem továbbra is a jelenleg érvényes 250 órás túlmunkakeret szerint osztják be a dolgozókat, akikkel így külön megállapodásokat sem kötnének – tudta meg a Magyar Idők. A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete által tett javaslatot a cég vezetői jelenleg mérlegelik.
Már hétfőn átvette a Tesco Globál Áruházak Zrt. jogi képviselője azt az írásban tett javaslatot, amelyben a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) azt indítványozza: kössenek megállapodást az áruházi munkavállalók egészségvédelme érdekében.
Ebben a munkaadó garantálja, hogy 2019-ben és 2020-ban áruházaiban és logisztikai központjaiban a túlórák szervezésekor nem alkalmazza a 400 órás munkaidőkeretet, hanem továbbra is az eddigi gyakorlatot követi, és a dolgozókkal a maximális, 250 óra rendkívüli munkaidőn túl önkéntes túlmunkára nem köt megállapodást – értesült a Magyar Idők.
A lap úgy tudja, az áruházláncnál folyamatban lévő, titkosított jövő évi bértárgyalásoktól független írásos megállapodást más cégeknél is kezdeményezhetik a szakszervezeti képviselők.
Ebben a munkaadó garantálja, hogy 2019-ben és 2020-ban áruházaiban és logisztikai központjaiban a túlórák szervezésekor nem alkalmazza a 400 órás munkaidőkeretet, hanem továbbra is az eddigi gyakorlatot követi, és a dolgozókkal a maximális, 250 óra rendkívüli munkaidőn túl önkéntes túlmunkára nem köt megállapodást – értesült a Magyar Idők.
A lap úgy tudja, az áruházláncnál folyamatban lévő, titkosított jövő évi bértárgyalásoktól független írásos megállapodást más cégeknél is kezdeményezhetik a szakszervezeti képviselők.
– A vállalat dolgozói állománya már jelenleg is túlterhelt, fizikai és szellemi regenerálódásuk nem megfelelő. Az ebből eredő egészségügyi problémák egy részüknél már jelentkeztek, és a jövőben még többük érintett lehet, legalábbis ez derül ki a munkaegészségügyi felmérésünkből. Határozott álláspontunk, hogy a lakosság napi fogyasztásicikk-ellátásában elhelyezkedett dolgozók esetén az egy kivételével általánosan jellemző 250 órás túlórakereten felül évente további 150 órányi túlmunka még a dolgozó beleegyezése mellett sem szolgálja hosszú távon egyik fél érdekeit sem
– fejtette ki Bubenkó Csaba, a KDFSZ elnöke.
Mint mondta, a táppénzen lévő munkavállaló a legkevésbé hatékony a termelés szempontjából, ezért a munkáltató nem törekedhet a dolgozók leterheltségének fokozására, és a mostani munkaerőpiaci helyzetben vonzóbbá teheti az üres tescós álláshelyeket a rendkívüli túlóráztatás lehetőségének kizárása.
– Ezzel nőhetne a Tesco munkaerő-megtartó és -szerző képessége, és jobban éreznék magukat a dolgozók a boltokban és a raktárakban – jegyezte meg.
A Magyar Idők megkeresésére a Tesco áruházlánc sajtóosztálya azt közölte: január 7-én kapták meg a szakszervezet javaslatát, amelyet a vállalat tanulmányoz.
– A túlórával kapcsolatban ugyanakkor országos átlagban elmondható, hogy a Tesco – kollektív szerződés híján – a törvény szerint rendelkezésre álló 250 órás túlórakeretet nem használja ki, ugyanakkor vannak olyan régiók és munkakörök, ahol egyes dolgozók esetén a munkaerőpiaci helyzet miatt a túlóra elérheti a 250 órát – közölték.
Felhívták arra is a figyelmet, hogy a vállalat a túlórát havi munkaidő-elszámolás alapján havonta fizeti ki a dolgozóknak, és a munkatársak érdekeit szem előtt tartva, eddig sem éltek a jogszabály által korábban megengedett egyéves elszámolási lehetőséggel.
A Magyar Idők úgy tudja, mivel a korábbi racionalizálások után nem várható változás a működésben, a multinacionális cég régiós menedzsmentje fontolóra vette a dolgozók számára biztos helyzetet teremtő megállapodást a szakszervezettel, amely ráadásul piaci előnyt is hozhat a többi iparági szereplővel szemben a munkaerőért folytatott versenyben.
A tavalyelőtti országos Tesco-sztrájkot megszervező KDFSZ vezetője úgy fogalmazott: a valódi érdekképviselet a munkavállalók mindennapjaira van tekintettel, nem pedig politikai érdekek mentén csűri-csavarja a különféle elveket, kihasználva a dolgozó embereket.
Ezt annak kapcsán említette, hogy múlt vasárnap az egyik kereskedelmi csatorna esti híradójában Kordás László, az ellenzék kottáiból játszó Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke azt mondta: ahhoz, hogy megvalósuljon a nagyszabású sztrájk, a munkavállalókra van szükség, akik például úgy is részt vehetnek az előre meghirdetett akcióban, hogy táppénzes ellátásra vagy betegszabadságra vonulnak, mert „ahhoz a munkáltatónak nincsen köze”.
Bubenkó Csaba felháborodásának adott hangot, miszerint a lázító szakszervezeti vezető törvénytelenségre biztatja a magyar munkavállalókat, akik – ha egy esetleges ellenőrzés során kiderül, hogy valójában nem betegek – az állásukat is elveszíthetik.
– Ezzel tisztában kell lennie egy szakszervezetesnek, a dolgozók körében azonban nem biztos, hogy annyira ismertek a szabályok. Felelőtlen és félrevezető magatartással manipulálják az embereket azok, akik utcára vitték a kérdést, ráadásul a kereskedelemben – például a Tescónál sem – egyáltalán nincs jelenleg sztrájkhangulat – szögezte le a KDFSZ elnöke.
Magyar Idők
Mint mondta, a táppénzen lévő munkavállaló a legkevésbé hatékony a termelés szempontjából, ezért a munkáltató nem törekedhet a dolgozók leterheltségének fokozására, és a mostani munkaerőpiaci helyzetben vonzóbbá teheti az üres tescós álláshelyeket a rendkívüli túlóráztatás lehetőségének kizárása.
– Ezzel nőhetne a Tesco munkaerő-megtartó és -szerző képessége, és jobban éreznék magukat a dolgozók a boltokban és a raktárakban – jegyezte meg.
A Magyar Idők megkeresésére a Tesco áruházlánc sajtóosztálya azt közölte: január 7-én kapták meg a szakszervezet javaslatát, amelyet a vállalat tanulmányoz.
– A túlórával kapcsolatban ugyanakkor országos átlagban elmondható, hogy a Tesco – kollektív szerződés híján – a törvény szerint rendelkezésre álló 250 órás túlórakeretet nem használja ki, ugyanakkor vannak olyan régiók és munkakörök, ahol egyes dolgozók esetén a munkaerőpiaci helyzet miatt a túlóra elérheti a 250 órát – közölték.
Felhívták arra is a figyelmet, hogy a vállalat a túlórát havi munkaidő-elszámolás alapján havonta fizeti ki a dolgozóknak, és a munkatársak érdekeit szem előtt tartva, eddig sem éltek a jogszabály által korábban megengedett egyéves elszámolási lehetőséggel.
A Magyar Idők úgy tudja, mivel a korábbi racionalizálások után nem várható változás a működésben, a multinacionális cég régiós menedzsmentje fontolóra vette a dolgozók számára biztos helyzetet teremtő megállapodást a szakszervezettel, amely ráadásul piaci előnyt is hozhat a többi iparági szereplővel szemben a munkaerőért folytatott versenyben.
A tavalyelőtti országos Tesco-sztrájkot megszervező KDFSZ vezetője úgy fogalmazott: a valódi érdekképviselet a munkavállalók mindennapjaira van tekintettel, nem pedig politikai érdekek mentén csűri-csavarja a különféle elveket, kihasználva a dolgozó embereket.
Ezt annak kapcsán említette, hogy múlt vasárnap az egyik kereskedelmi csatorna esti híradójában Kordás László, az ellenzék kottáiból játszó Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke azt mondta: ahhoz, hogy megvalósuljon a nagyszabású sztrájk, a munkavállalókra van szükség, akik például úgy is részt vehetnek az előre meghirdetett akcióban, hogy táppénzes ellátásra vagy betegszabadságra vonulnak, mert „ahhoz a munkáltatónak nincsen köze”.
Bubenkó Csaba felháborodásának adott hangot, miszerint a lázító szakszervezeti vezető törvénytelenségre biztatja a magyar munkavállalókat, akik – ha egy esetleges ellenőrzés során kiderül, hogy valójában nem betegek – az állásukat is elveszíthetik.
– Ezzel tisztában kell lennie egy szakszervezetesnek, a dolgozók körében azonban nem biztos, hogy annyira ismertek a szabályok. Felelőtlen és félrevezető magatartással manipulálják az embereket azok, akik utcára vitték a kérdést, ráadásul a kereskedelemben – például a Tescónál sem – egyáltalán nincs jelenleg sztrájkhangulat – szögezte le a KDFSZ elnöke.
Magyar Idők