A szakszervezetek levélben fordultak Orbán Viktor miniszterelnökhöz, a dokumentumban egyebek között követelik a kétszámjegyű minimálbéremelést munkáltatók részéről a kétszámjegyű emelkedésnek az volt az akadálya, hogy mindenképpen védeni akarták a mikro-, kis- és közepes vállalkozásokat.
A részletekről szólva, Perlusz László emlékeztetett, a 2016 végén köttetett hatéves bérmegállapodás, ezt pedig 2017-18-ban elkezdték megtölteni számokkal. Az első két évben a minimálbér 24, a garantált bérminimum pedig 40 százalékot nőtt, vagyis bérrobbanás történt. A Vállakozók Országos Szövetségének főtitkára szerint a vállalkozók szempontjából ez a bérteher rendkívüli módon megnőtt.
Nagyon kellett figyelni, hogyan folytassuk a hatéves bérmegállapodást, milyen számokkal tudjuk megtölteni úgy, hogy ne veszélyeztessünk nagyon sok mikro- kis és középvállalkozást
– mutatott rá.
Perlusz László szerint a szövetség azt tapasztalja, hogy a magyarországi magyar mikro- kis és középvállalkozásokat jobban sújtja
a minimálbér és a garantált bérminimum növekménye, valamint a bértorlódást okozó hatása is.
Szabó Anett műsorvezető azon felvetésére, hogy veszélybe kerülhet-e bizonyos cégek működőképessége Perlusz László elmondta, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara egy kimutatása szerint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése miatt a vállalkozások egynegyede halasztotta el a beruházásait, vagyis minden negyedik vállalkozás elhalasztotta azt a lehetőségét, hogy felzárkózzon, modernizálódjon.
Perlusz László ugyanakkor leszögezte,
folytatni kell a bérfelzárkóztatást, a 8 százalékos emelés pedig kézzel fogható a munkavállalóknak, de mégis esélyt ad annak a több százezer magyar vállalkozásnak, amelyek nem feltétlenül vannak azon a versenyképességi színvonalon, hogy egyből el tudják viselni a nagyobb bértételeket
Nem szabad elfelejtkezni azokról a százezrekről, akik kevésbé versenyképes területen működnek, esélyt kell nekik adni, hogy felzárkózzanak, hogy szép lassan követni tudják az igazán versenyképes cégeket – tette hozzá a Vállakozók Országos Szövetségének főtitkára.
Adásunkban telefonon kapcsoltuk Szűcs Tamást, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnökét. Az érdekképviseleti vezető szerint a munka törvénykönyve módosítása egyértelműen a munkaerőhiány pótlásáról szól. Hozzátette: a szakszervezetek ezt semmi esetre sem támogatják azzal a megoldással, hogy az embereknek akár 50 szombatot is le lehessen dolgozni. Szűcs Tamás az utolsó cseppnek nevezte a pohárban az általa rabszolgatörvénynek nevezett jogszabály elfogadását.
Közlése szerint a jövő szombatra szervezett országos sztrájk nem fogja zavarni a középiskolai központi felvételiket, sőt azt kérte, aki félpályán útlezárást tervez, az inkább jövő pénteken tegye meg.
Szűcs Tamás szavaira reagálva Perlusz László elmondta, a Vállakozók Országos Szövetsége nem lát problémát a munka törvénykönyve módosításában. Szerinte az egész ügyben a legnagyobb tanulság, hogy előzetesen kellett volna egyeztetni, mert a sztrájk mindenképpen kárt okoz a termelésben és nem használna a munkabékének sem.
Teljes beszélgetés:
ECHO TV – A nemzet hangja – Napi aktuális