A szakértő kifejtette: a GDP, illetve az abból származó jövedelmek egy része eleve külföldön hasznosul, így az valójában nem érinti a magyar embereket. Ezzel szemben lenne célravezetőbb, ha az összes keletkezett jövedelmet vizsgálnák (GNI) ami valóban az ország termelékenységét tükrözné.

Boros Imre ugyanakkor hozzátette, hogy a reálbér mutatóját már egyre jobban ismerik az emberek, bár még az sem annyira “népszerű”, mint a GDP. Szerinte érdemes lenne a jövedelmeket és reálbéreket is ugyanúgy ismertetni, mint az összterméket, hogy pontosabb képet lehessen kapni az életszínvonalról. Hangsúlyozta azonban, hogy egyetlen mutatóval nem lehet mindent kifejezni, ezért egy több adatból képzett képet kellene létrehozni. Jelenleg Boros Imre szerint “a félremagyarázások tömkelegét lehet elkövetni politikai céllal és indítással, amiről le kellene szokni.”

Boros Imre elmondta: egy társadalom jólétét, jóérzését olyan mutatók is befolyásolják, mint az öngyilkosok számának alakulása, de rontja a költségvetési és a fizetési mérleg hiánya is. Példaként Romániát hozta fel, ahol utóbbi adatok nagyon rossz képet mutatnak, a GDP-re hivatkozva mégis gyorsan fejlődő országnak tekintik keleti szomszédunkat.