Gazdaság
Mélyen lélektani határ alatt az üzemanyagárak
2019-01-0709:24
A nyersolajár stabilizálásának céljával futott neki ennek az évnek is a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete, miután a tavaly szeptemberi, hordónkénti 80 dollár körüli jegyzések csakhamar visszazuhantak az 50-60 dolláros szintre. A mintegy harmincszázalékos esésnek itthon az autósok és a szállítmányozók örülhetnek: régen nem tankolhattak a mostaninál alacsonyabb árakon.
Nemigen volt példa a 2000-es években olyan mértékű üzemanyagár-csökkenésre, mint a múlt hét végén. Miután a Mol bruttó 10-10 forinttal mérsékelte a 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát, az előbbi átlagára 341, utóbbié 375 forint lett literenként. A változás kapcsán a távirati iroda emlékeztetett: a benzin 2012. április elején volt a legdrágább, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje ugyanabban az évben, január közepén érte el a csúcsát, átlagosan 449 forintot.
A legutóbbi árcsökkenés a benzinnél 2,8, a dízelnél 2,6 százalékos zuhanást jelent, ilyen mértékűre hat, illetve tíz éve nem volt példa. Igaz, tízforintos változás volt 2018 novemberében, de akkor a magas bázis miatt (415-ről 405 forintra csökkent az ár) ez csak 2,4 százalékot jelentett – jegyezte meg a Portfólió.hu. Az online lap felidézte azt is, hogy 2017 áprilisában 12 forinttal, 3,3 százalékkal (361 forintról 349 forintra) vágták vissza a dízelárat. Tízszázalékos zuhanás is előfordult a gázolaj esetében: 2001 januárjában 223,8 forintot követően 202,5 forint lett a hivatalos ár egyik napról a másikra. A benzin esetében a legnagyobb csökkenés 2,8 százalékos volt. Ez 2009 októberében következett be, amikor 295,70 forintról 287,50 forintra változott az egységár.
A hazai üzemanyagárakat legnagyobb mértékben a kőolaj világpiaci jegyzési ára, valamint a forint dollárhoz viszonyított árfolyama alakítja. A benzin és a gázolaj belföldi, egymáshoz viszonyított árának változása a kereslet és a kínálat mértékétől is függ, továbbá az arányokat az európai piac és a szezonális hatások is befolyásolhatják. Ezek közül leginkább a kőolaj jegyzésének mintegy 30 százalékos esése lehet jelentős hatással arra a folyamatra, amelynek során tavaly október óta szinte megállás nélkül csökkennek a magyarországi kutakon az üzemanyagárak. Itthon persze nem az októberi szint harmadával fizetünk kevesebbet a benzinért és a gázolajért, hiszen a finomított termékek piacain fennmaradt a magas kereslet, viszont a finomítói kapacitások végesek. Az olaj jegyzésára a finomított termékek végső fogyasztói árára azért sincs akkora hatással, amennyire az autósok szeretnék, mert a nyersanyag költsége a literenkénti tarifának kevesebb mint a felét teszi ki.
Az év utolsó hónapjában viszont a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) olajtermelése csaknem két éve nem látott mértékben csökkent. A Reuters hírügynökség a tengeri szállítmányozók és olajpiaci kereskedők körében végzett felmérése alapján valószínűsítette, hogy a szervezet decemberi termelése 2017 januárja óta a legnagyobb mértékben, napi 460 ezer hordóval, napi 32,68 millió hordóra zsugorodott. A decemberi termeléscsökkenés döntő részben azért következett be, mert a legnagyobb termelő tagország, Szaúd-Arábia a múlt hónapban egymaga napi 400 ezer hordóval fogta vissza a termelését. Az OPEC és az azon kívüli szövetségeseit tömörítő OPEC+-csoport december elején arról döntött, hogy az októberi termelést alapul véve, 2019. január 1-jétől együttesen napi 1,2 millió hordóval fogja vissza kitermelését fél évig az olajpiac és az árak stabilitása érdekében. Ez az OPEC-en belül napi 800 ezer, a szervezeten kívüli országok esetében napi 400 ezer hordó mérséklést jelent. Utóbbi csoporton belül Oroszország napi 228 ezer hordónyi termeléscsökkentésre tett ígéretet.
Az európai piacon leginkább fontos északi-tengeri Brent olaj hordónkénti ára 1,84 százalék emelkedéssel, 56,98 dolláron zárta a múlt heti kereskedést, a tavalyi csúcsát szeptemberben érte el 83,5 dolláron.
Magyar Idők
A legutóbbi árcsökkenés a benzinnél 2,8, a dízelnél 2,6 százalékos zuhanást jelent, ilyen mértékűre hat, illetve tíz éve nem volt példa. Igaz, tízforintos változás volt 2018 novemberében, de akkor a magas bázis miatt (415-ről 405 forintra csökkent az ár) ez csak 2,4 százalékot jelentett – jegyezte meg a Portfólió.hu. Az online lap felidézte azt is, hogy 2017 áprilisában 12 forinttal, 3,3 százalékkal (361 forintról 349 forintra) vágták vissza a dízelárat. Tízszázalékos zuhanás is előfordult a gázolaj esetében: 2001 januárjában 223,8 forintot követően 202,5 forint lett a hivatalos ár egyik napról a másikra. A benzin esetében a legnagyobb csökkenés 2,8 százalékos volt. Ez 2009 októberében következett be, amikor 295,70 forintról 287,50 forintra változott az egységár.
A hazai üzemanyagárakat legnagyobb mértékben a kőolaj világpiaci jegyzési ára, valamint a forint dollárhoz viszonyított árfolyama alakítja. A benzin és a gázolaj belföldi, egymáshoz viszonyított árának változása a kereslet és a kínálat mértékétől is függ, továbbá az arányokat az európai piac és a szezonális hatások is befolyásolhatják. Ezek közül leginkább a kőolaj jegyzésének mintegy 30 százalékos esése lehet jelentős hatással arra a folyamatra, amelynek során tavaly október óta szinte megállás nélkül csökkennek a magyarországi kutakon az üzemanyagárak. Itthon persze nem az októberi szint harmadával fizetünk kevesebbet a benzinért és a gázolajért, hiszen a finomított termékek piacain fennmaradt a magas kereslet, viszont a finomítói kapacitások végesek. Az olaj jegyzésára a finomított termékek végső fogyasztói árára azért sincs akkora hatással, amennyire az autósok szeretnék, mert a nyersanyag költsége a literenkénti tarifának kevesebb mint a felét teszi ki.
Az év utolsó hónapjában viszont a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) olajtermelése csaknem két éve nem látott mértékben csökkent. A Reuters hírügynökség a tengeri szállítmányozók és olajpiaci kereskedők körében végzett felmérése alapján valószínűsítette, hogy a szervezet decemberi termelése 2017 januárja óta a legnagyobb mértékben, napi 460 ezer hordóval, napi 32,68 millió hordóra zsugorodott. A decemberi termeléscsökkenés döntő részben azért következett be, mert a legnagyobb termelő tagország, Szaúd-Arábia a múlt hónapban egymaga napi 400 ezer hordóval fogta vissza a termelését. Az OPEC és az azon kívüli szövetségeseit tömörítő OPEC+-csoport december elején arról döntött, hogy az októberi termelést alapul véve, 2019. január 1-jétől együttesen napi 1,2 millió hordóval fogja vissza kitermelését fél évig az olajpiac és az árak stabilitása érdekében. Ez az OPEC-en belül napi 800 ezer, a szervezeten kívüli országok esetében napi 400 ezer hordó mérséklést jelent. Utóbbi csoporton belül Oroszország napi 228 ezer hordónyi termeléscsökkentésre tett ígéretet.
Az európai piacon leginkább fontos északi-tengeri Brent olaj hordónkénti ára 1,84 százalék emelkedéssel, 56,98 dolláron zárta a múlt heti kereskedést, a tavalyi csúcsát szeptemberben érte el 83,5 dolláron.
Magyar Idők