Gazdaság
Felelős egyezség született a minimálbérről
2019-01-0511:03
Feladta a leckét a szakszervezeteknek a 2019-re és 2020-ra vonatkozó minimálbér-megállapodás, mivel a munkavállalói képviseletek egyfelől nem kívántak engedni a két számjegyű emelésre vonatkozó javaslatukból, másfelől számolni kellett azzal a problémával, hogy a rendelkezésre álló bértömeg nagy részét elviszik a kötelező legalacsonyabb keresetek – nyilatkozta a Magyar Időknek Palkovics Imre. A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke rámutatott: a Magyar Szakszervezeti Szövetségben eluralkodott az együttműködés igénye az ellenzéki pártokkal, így nem törekedtek megállapodásra.
Az utolsó pillanatban kötötték meg a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán, a VKF-en az idei és a jövő évre vonatkozó minimálbérről és garantált bérminimumról szóló megállapodást bérajánlással, pedig korábban nem közeledtek a munkaadói és szakszervezeti az álláspontok. Mi változott 2018 utolsó napjaira?
Az elmúlt hónapok során négy hivatalos ülést tartottunk a jövő évi bérekről. A szakszervezetek közös javaslatát korábban a Munkástanácsok fogalmazta meg, 2019-re 13 százalékos minimálbér és 15 százalékos garantált bérminimum emelést kértünk. A Liga két évre szóló, 38 százalékos javaslattal indult, míg a Magyar Szakszervezeti Szövetség önálló indítványt nem tett. Ezzel szemben a munkaadók öt-öt százalékos ajánlata, és szintén ötszázalékos bérajánlásra tett javaslata mellett hónapokig nem mozdultak el az álláspontok. Végül a munkaadók tettek egy nem hivatalos, és nyilvánosság előtt nem is vállalt ajánlatot nyolc-nyolc-nyolc százalékos mértékekre, 2019 mellett 2020-ra is. Ezt megfontolta a szakszervezeti oldal, de nem fogadta el, mivel fennállt a lehetősége, hogy a kormány magasabb összegben gondolkozik.
Mégis a munkáltatók informálisan tett javaslatát írta alá többek közt a Munkástanácsok is. Mivel sikerült meggyőzni a szakszervezeteket?
A helyzetünket tovább nehezítette, hogy a kormány nem közölte a tárgyalások során saját álláspontját. Az utolsó tárgyaláson kiderült, jól döntöttünk, mert a kormányoldal azt sem tartotta lehetetlen megoldásnak, hogy egyezség hiányában a 2018-ban hatályos minimálbérek mennek tovább. Ez volt az egyik legfontosabb, mérlegelendő kérdés a szakszervezeti oldalon. Ezért a Munkástanácsok mellett a Liga Szakszervezetek is úgy döntött az utolsó tárgyalási fordulón, hogy elfogadja a javaslatot. Hosszasan mérlegeltünk, végül a döntésünket meghatározta az a tény, hogy két évre kötjük a megállapodást, és azonos mértékű éves emelésekről van szó. A hazai és a világgazdasági folyamatok tükrében ugyanakkor 2020-ban már nem lenne sok esélye a nyolcszázalékos emelésnek, így idén ugyan nem lesz tízszázalékos felzárkózás, de a két év átlagában a tavalyi bázishoz viszonyítva 17 százalékkal lesznek magasabbak 2020-ra az összegek. Az emelést tehát a körülmények mérlegelésével felelős döntésnek tartjuk.
Újdonság a 2016-os bérmegállapodáshoz képest, hogy országos bérajánlást is tettek a felek. Ez hogyan hat a keresetekre?
A szintén nyolcszázalékos országos bérajánlás mértéke egy nemzetgazdasági átlagszám, ettől még a munkáltató adott esetben emelhet mondjuk 16 százalékkal, de dönthet úgy is, hogy egy fillérrel sem. Mindvégig jelen voltak azok a szakszervezeti vélemények is, amelyek szerint a magas minimálbérek miatt több munkahelyen is elviselhetetlenül összetorlódhatnak a keresetek, vagy a vállalatok rendelkezésére álló bértömeg nagy részét elviszik, és nem marad forrás a régi szakemberek megbecsülésére. A kisvállalkozások jajveszékeléséről nem is beszélve, ami a nyolcszázalékos emelés mellett sem szűnt meg, sőt, új erőre kapott.
A szintén egy számjegyű bérajánlás a minimálbérekkel együtt nem veti vissza a keresetek elmúlt évekre jellemző, dinamikus emelkedését?
Várhatóan nem, mivel a munkaerőhiány továbbra is meghatározó, így a munkáltató nem kerülheti el a bérrendezést. A Munkástanácsok mind a versenyszférában, mind az állam cégeinél dolgozók érdekében két számjegyű megállapodásokra törekszik a minimálbérek feletti bérkategóriákban. Szakszervezeti vezetőként az adott körülmények között jó, és a kompromisszumokkal együtt vállalható egyezségnek tartom a megállapodást.
Az utolsó tárgyalási fordulóig közös úton jártak a szakszervezetek, végül a megállapodást miért csak a Liga és a Munkástanácsok írta alá?
Érdekes körülmény, hogy Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a tárgyalásokon kifejtette, a személyes álláspontja a megállapodás aláírása mellett szólna, ám arra nem kapott felhatalmazást. Ennek a reakciónak a megítélése már nem a mi feladatunk, ám annak folyamatát világosan látjuk, hogy a Magyar Szakszervezeti Szövetség vezetésében eluralkodott a szoros együttműködés igénye az ellenzéki politikai pártokkal, és így jól jön minden indok az olyan konfliktusok fenntartásához, amelyek szerintük alkalmasak lehetnek a kormánybuktatáshoz. Székely Tamás alelnök, Meleg János elnökségi tag és az őket támogatóknak a jogát mindehhez elismerjük, de nem hagy nyugodni a gondolat, hogy itt a dolgozói érdek az ürügy egy politikai játszmában, ami viszont nem a magyarországi munkavállalók érdekeit szolgálja.
Magyar Idők
Az elmúlt hónapok során négy hivatalos ülést tartottunk a jövő évi bérekről. A szakszervezetek közös javaslatát korábban a Munkástanácsok fogalmazta meg, 2019-re 13 százalékos minimálbér és 15 százalékos garantált bérminimum emelést kértünk. A Liga két évre szóló, 38 százalékos javaslattal indult, míg a Magyar Szakszervezeti Szövetség önálló indítványt nem tett. Ezzel szemben a munkaadók öt-öt százalékos ajánlata, és szintén ötszázalékos bérajánlásra tett javaslata mellett hónapokig nem mozdultak el az álláspontok. Végül a munkaadók tettek egy nem hivatalos, és nyilvánosság előtt nem is vállalt ajánlatot nyolc-nyolc-nyolc százalékos mértékekre, 2019 mellett 2020-ra is. Ezt megfontolta a szakszervezeti oldal, de nem fogadta el, mivel fennállt a lehetősége, hogy a kormány magasabb összegben gondolkozik.
Mégis a munkáltatók informálisan tett javaslatát írta alá többek közt a Munkástanácsok is. Mivel sikerült meggyőzni a szakszervezeteket?
A helyzetünket tovább nehezítette, hogy a kormány nem közölte a tárgyalások során saját álláspontját. Az utolsó tárgyaláson kiderült, jól döntöttünk, mert a kormányoldal azt sem tartotta lehetetlen megoldásnak, hogy egyezség hiányában a 2018-ban hatályos minimálbérek mennek tovább. Ez volt az egyik legfontosabb, mérlegelendő kérdés a szakszervezeti oldalon. Ezért a Munkástanácsok mellett a Liga Szakszervezetek is úgy döntött az utolsó tárgyalási fordulón, hogy elfogadja a javaslatot. Hosszasan mérlegeltünk, végül a döntésünket meghatározta az a tény, hogy két évre kötjük a megállapodást, és azonos mértékű éves emelésekről van szó. A hazai és a világgazdasági folyamatok tükrében ugyanakkor 2020-ban már nem lenne sok esélye a nyolcszázalékos emelésnek, így idén ugyan nem lesz tízszázalékos felzárkózás, de a két év átlagában a tavalyi bázishoz viszonyítva 17 százalékkal lesznek magasabbak 2020-ra az összegek. Az emelést tehát a körülmények mérlegelésével felelős döntésnek tartjuk.
Újdonság a 2016-os bérmegállapodáshoz képest, hogy országos bérajánlást is tettek a felek. Ez hogyan hat a keresetekre?
A szintén nyolcszázalékos országos bérajánlás mértéke egy nemzetgazdasági átlagszám, ettől még a munkáltató adott esetben emelhet mondjuk 16 százalékkal, de dönthet úgy is, hogy egy fillérrel sem. Mindvégig jelen voltak azok a szakszervezeti vélemények is, amelyek szerint a magas minimálbérek miatt több munkahelyen is elviselhetetlenül összetorlódhatnak a keresetek, vagy a vállalatok rendelkezésére álló bértömeg nagy részét elviszik, és nem marad forrás a régi szakemberek megbecsülésére. A kisvállalkozások jajveszékeléséről nem is beszélve, ami a nyolcszázalékos emelés mellett sem szűnt meg, sőt, új erőre kapott.
A szintén egy számjegyű bérajánlás a minimálbérekkel együtt nem veti vissza a keresetek elmúlt évekre jellemző, dinamikus emelkedését?
Várhatóan nem, mivel a munkaerőhiány továbbra is meghatározó, így a munkáltató nem kerülheti el a bérrendezést. A Munkástanácsok mind a versenyszférában, mind az állam cégeinél dolgozók érdekében két számjegyű megállapodásokra törekszik a minimálbérek feletti bérkategóriákban. Szakszervezeti vezetőként az adott körülmények között jó, és a kompromisszumokkal együtt vállalható egyezségnek tartom a megállapodást.
Az utolsó tárgyalási fordulóig közös úton jártak a szakszervezetek, végül a megállapodást miért csak a Liga és a Munkástanácsok írta alá?
Érdekes körülmény, hogy Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a tárgyalásokon kifejtette, a személyes álláspontja a megállapodás aláírása mellett szólna, ám arra nem kapott felhatalmazást. Ennek a reakciónak a megítélése már nem a mi feladatunk, ám annak folyamatát világosan látjuk, hogy a Magyar Szakszervezeti Szövetség vezetésében eluralkodott a szoros együttműködés igénye az ellenzéki politikai pártokkal, és így jól jön minden indok az olyan konfliktusok fenntartásához, amelyek szerintük alkalmasak lehetnek a kormánybuktatáshoz. Székely Tamás alelnök, Meleg János elnökségi tag és az őket támogatóknak a jogát mindehhez elismerjük, de nem hagy nyugodni a gondolat, hogy itt a dolgozói érdek az ürügy egy politikai játszmában, ami viszont nem a magyarországi munkavállalók érdekeit szolgálja.
Magyar Idők