Gazdaság
Nincs sztrájkhangulat a cégeknél, a kormányellenes szervezetek eltorzítják a valóságot
2019-01-0407:43
Sem a munkaadói, sem a munkavállalói érdekképviseletek nem kaptak visszajelzést arról, hogy bárkivel is aláíratták volna az új túlórakeretre vonatkozó szerződését. A Magyar Idők által megkérdezett képviseletek nem tapasztalnak sztrájkhangulatot a dolgozók körében, a munkaadói oldal szerint egy országos munkabeszüntetés ráadásul kárt okozna a gazdaságnak, és ezzel végső soron a munkavállalók béremelése is veszélybe kerülhetne.
Nem találkoztak eddig sem a Magyar Idők által megkérdezett munkavállalói, sem a munkaadói érdekképviseletek a munka törvénykönyvének módosításával négyszáz órára megemelt túlórakeretet lehetővé tévő munkaszerződés-módosítással, valamint a munkaidőkeret három évre emelésével kapcsolatos elvárással.
Ismert, a túlóratörvény lehetővé teszi önkéntesen négyszáz óra éves túlórakeret vállalását, valamint szakszervezeti jelenlét esetén a jelenleg legfeljebb egyéves munkaidőkeret három évre emelhető, ám utóbbi egyéni munkáltatói döntéssel nem lehetséges. A beszámolók szerint sztrájkhangulatról sincs tudomásuk az érdekképviseleteknek.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke ellenzéki politikai blöffnek nevezte az általános sztrájk létjogosultságát, jelenleg a túlóratörvénnyel akarják megmozgatni az embereket, korábban már láthattunk ilyen próbálkozást az internetadó kapcsán is. A kamara vezetője szerint rövid és hosszú távon egyaránt káros lenne egy országos munkabeszüntetés.
Rövid távon, akár egy-két napos termeléskiesés is kisebb GDP-növekedést eredményezne, hosszú távon pedig a stabilitásról alkotott nemzetközi, piaci megítélésünket csorbítaná az általános, országos munkabeszüntetés.
Az így keletkező gazdasági károk pedig végső soron a dolgozók bérfelzárkóztatását sodornák veszélybe. Parragh László kiemelte:
Ismert, a túlóratörvény lehetővé teszi önkéntesen négyszáz óra éves túlórakeret vállalását, valamint szakszervezeti jelenlét esetén a jelenleg legfeljebb egyéves munkaidőkeret három évre emelhető, ám utóbbi egyéni munkáltatói döntéssel nem lehetséges. A beszámolók szerint sztrájkhangulatról sincs tudomásuk az érdekképviseleteknek.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke ellenzéki politikai blöffnek nevezte az általános sztrájk létjogosultságát, jelenleg a túlóratörvénnyel akarják megmozgatni az embereket, korábban már láthattunk ilyen próbálkozást az internetadó kapcsán is. A kamara vezetője szerint rövid és hosszú távon egyaránt káros lenne egy országos munkabeszüntetés.
Rövid távon, akár egy-két napos termeléskiesés is kisebb GDP-növekedést eredményezne, hosszú távon pedig a stabilitásról alkotott nemzetközi, piaci megítélésünket csorbítaná az általános, országos munkabeszüntetés.
Az így keletkező gazdasági károk pedig végső soron a dolgozók bérfelzárkóztatását sodornák veszélybe. Parragh László kiemelte:
egyelőre nem érkeztek visszajelzések sem tömeges sztrájkkészültségről, sem arról, hogy a munkáltatók már csak a törvény hatályba lépésére vártak volna az új, megemelt túlórát tartalmazó szerződések aláíratásával. Ráadásul a foglalkoztatók döntő többsége nem kíván élni a lazább szabályozással
– Kevesen használták ki a korábbi, legfeljebb egyéves munkaidőkeretet is, jellemzően három hónapot alkalmaztak a munkáltatók, a túlóráztatással pedig korábban is voltak visszaélések, azok számát nem befolyásolja az óraszám megemelése – fogalmazott a Magyar Idők megkeresésére Perlusz László.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint az egész,
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint az egész,
a munka törvénykönyve módosítása körül kialakult helyzetnek nagyobb a füstje, mint a lángja, a munkaadónak sem érdeke a tisztességtelen magatartás. Ráadásul érkeztek olyan üzemekből is visszajelzések, ahol a munkavállalók örülnek a többletmunka lehetőségének, mivel sok esetben másodállást kellett vállalniuk keresetük kiegészítéséhez.
A főtitkár ugyanakkor kifogásolta, hogy a törvénymódosítást anélkül nyújtották be egyéni képviselői indítványként, hogy érdemi egyeztetést folytattak volna a szociális partnerekkel. Az általános sztrájkkal kapcsolatban Perlusz szintén arról beszélt, rendkívül káros hatása lenne a gazdasági növekedésre.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy nagyon kevés idő telt még el a munka törvénykönyve módosításának elfogadása és annak hatályba lépése óta.
A tisztségviselő szintén nem számít országos elégedetlenségre, beleértve a minimálbér és a garantált bérminimum nyolc-nyolc százalékos emelését. A túlórakeret megemelése pedig számos munkavállalónak eszébe sem jutott, ráadásul a szakemberhiány miatt a mozgásterük is kisebb. Rolek is úgy véli, lelassítaná a gazdasági növekedést az országos méretű sztrájk, ez pedig senkinek sem állhat érdekében, ebben a helyzetben ráadásul felesleges ilyen eszközhöz folyamodni.
A szakszervezetek sem találkoztak még konkrét esetekkel. László Zoltán, a Vasas Szakszervezetek alelnöke a Magyar Idők megkeresésére egy esetet említett, ahol napirendre került a túlórakeret megemelésére vonatkozó szerződésmódosítás, ám végül ebből sem lett semmi.
Kiemelte: jelenleg zajlanak a bértárgyalások, az általános sztrájkot ezek az egyeztetések nagyban befolyásolják. Ugyanakkor az elégedetlenség a munkavállalók körében szerinte tetten érhető, elsősorban a munka törvénykönyve módosítása elfogadásának mostani gyakorlata, az egyeztetés hiánya és a kormányzati kommunikáció miatt – tette hozzá.
A Vasas a Magyar Szakszervezeti Szövetség tagja, a konföderáció aktív szervezője az országos munkabeszüntetésnek, amelyet január 25-re terveznek. Emellett nagyszabású megmozdulásokat is támogatnak, beleértve a félpályás útlezárásokat, és a pártízfős vidéki demonstrációkat.
Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke a Magyar Időknek elmondta, egyelőre ők sem kaptak még visszajelzést arról, hogy a munkavállalókat bármibe is belekényszerítené a munkaadó, emellett kollektívszerződés-módosításra vonatkozó igény sem érkezett, ami a munkaidőkeret emelése miatt szükséges lenne.
A konföderáció hétfőn indít országos felmérést a kialakult helyzetről, emellett a bértárgyalások is folytatódnak. A Liga elnöke a sajtóban megjelent hírekkel ellentétben nem kapott megkeresést a Magyar Szakszervezeti Szövetségtől sem az országos sztrájk szervezésével, sem a követeléseikkel kapcsolatban.
Magyar Idők
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy nagyon kevés idő telt még el a munka törvénykönyve módosításának elfogadása és annak hatályba lépése óta.
A tisztségviselő szintén nem számít országos elégedetlenségre, beleértve a minimálbér és a garantált bérminimum nyolc-nyolc százalékos emelését. A túlórakeret megemelése pedig számos munkavállalónak eszébe sem jutott, ráadásul a szakemberhiány miatt a mozgásterük is kisebb. Rolek is úgy véli, lelassítaná a gazdasági növekedést az országos méretű sztrájk, ez pedig senkinek sem állhat érdekében, ebben a helyzetben ráadásul felesleges ilyen eszközhöz folyamodni.
A szakszervezetek sem találkoztak még konkrét esetekkel. László Zoltán, a Vasas Szakszervezetek alelnöke a Magyar Idők megkeresésére egy esetet említett, ahol napirendre került a túlórakeret megemelésére vonatkozó szerződésmódosítás, ám végül ebből sem lett semmi.
Kiemelte: jelenleg zajlanak a bértárgyalások, az általános sztrájkot ezek az egyeztetések nagyban befolyásolják. Ugyanakkor az elégedetlenség a munkavállalók körében szerinte tetten érhető, elsősorban a munka törvénykönyve módosítása elfogadásának mostani gyakorlata, az egyeztetés hiánya és a kormányzati kommunikáció miatt – tette hozzá.
A Vasas a Magyar Szakszervezeti Szövetség tagja, a konföderáció aktív szervezője az országos munkabeszüntetésnek, amelyet január 25-re terveznek. Emellett nagyszabású megmozdulásokat is támogatnak, beleértve a félpályás útlezárásokat, és a pártízfős vidéki demonstrációkat.
Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke a Magyar Időknek elmondta, egyelőre ők sem kaptak még visszajelzést arról, hogy a munkavállalókat bármibe is belekényszerítené a munkaadó, emellett kollektívszerződés-módosításra vonatkozó igény sem érkezett, ami a munkaidőkeret emelése miatt szükséges lenne.
A konföderáció hétfőn indít országos felmérést a kialakult helyzetről, emellett a bértárgyalások is folytatódnak. A Liga elnöke a sajtóban megjelent hírekkel ellentétben nem kapott megkeresést a Magyar Szakszervezeti Szövetségtől sem az országos sztrájk szervezésével, sem a követeléseikkel kapcsolatban.
Magyar Idők