A Kínából december 8-án útnak indított űrszonda, amely egy leszállóegységből és egy holdjáróból áll, a júniusban pályára állított Csüecsiao (Szarka-híd) műhold segítségével tartja a kapcsolatot a Földdel.
A Csang'o-4 csütörtökön hajnalban a Hold sötét oldalán, a 10 kilométer magas hegyekkel övezett, Tódor Kármán magyar-amerikai fizikus, repülőmérnök nevét viselő Von Kármán-kráterben landolt.
A kínai állami média pénteken hajnalban tájékoztatott arról, hogy csütörtök este a Jade Nyúl 2 kigördült a Hold felszínére a leszállóegységből, hátrahagyva az égitest laza talaján az első "lábnyomát", amely évezredeken át látható marad, mivel a Holdon nincs sem szél, sem eső.
Bár a Jáde Nyúl 2 külsőleg hasonló a 2013-as Csang'o-3 misszió holdjárójához, annál könnyebb, okosabb, erősebb és megbízhatóbb. A rover 135 kilót nyom, vagyis két kilóval könnyebb az elődjénél, és a legkönnyebb holdjáró, amelyet valaha is a Föld kísérőjére küldtek - írta a Hszinhua kínai állami hírügynökség.
A súlyt főleg úgy sikerült csökkenteni, hogy elhagyták a robotkart és azt egy olyan, európai fejlesztésű műszerrel helyettesítették, amely a sugárzást méri a Hold felszínén.
Elődjéhez hasonlóan a Jáde Nyúl 2 is rendelkezik a felszín alá hatoló radarral a felszínközeli struktúrák kitapogatására és infravörös spektrométerrel a Holdon található anyagok összetételének elemzésére. Két, szemhez hasonló panorámakamerájával nagyfelbontású színes fotókat tud készíteni.
A holdjáró akár 20 centiméteres köveken is át tud mászni, maximális sebessége óránként 200 méter. Élettartamát három hónapra tervezték. Számos kísérletet végez, például a Hold felszínén, zárt környezetben zöldségtermesztéssel is kísérletezik a magával vitt magvakkal.
A Jáde Nyúl-1-től eltérően, amelyet esténként a földi irányítóközpontból állítottak le és helyeztek újra üzembe napfelkeltekor, a Jáde Nyúl-2 automatikusan helyezi magát alvó vagy éber állapotba a napfény mennyiségétől függően. Ezt az automatizmust azért kellett beépíteni a szerkezettel, mert a Hold túloldalán lévő eszközzel sokkal nehezebb a kapcsolattartás, mint az innenső oldalival.
Öt évvel ezelőtt az első kínai holdjáró 114 méter megtétele után műszaki hiba miatt elakadt. A Kínai Űrtechnológiai Akadémia kutatói több technikai újítást is eszközöltek egy hasonló kudarc megelőzése céljából.
A Hszinhua szerint a kínai tudósok remélik, hogy a Jáde Nyúl 2 hosszú utat tesz meg a Hold "sötét" oldalán, számos fotót készít az ismeretlen vidékről, "meghallgatja az ősi kövekbe rögzült sztorikat" és újabb nyomait fedezi fel a Hold és a Naprendszer korai történetének.
A kínai holdkutatási program nemzetközi együttműködésben valósul meg. A misszió négy tudományos programjának műszereit holland, német, svéd és szaúd-arábiai kutatók fejlesztették.