A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2019 elején elindítja a növekedési hitelprogram fix (NHP fix) nevű konstrukciót, 1000 milliárd forint keretösszeggel. Az új konstrukció a legfontosabb paraméterek és a lebonyolítás szempontjából megegyezik az NHP korábbi szakaszai-val. Így az MNB nullaszázalékos kamat mellett biztosít a hitelintézeteknek refinanszírozási forrást, amelyet azok maximum 2,5 százalékos kamatfelár mellett hitelezhetnek tovább kis- és középvállalatoknak. 
 
Az NHP fix a program korábbi szakaszainál célzottabb. A harmadik szakaszhoz hasonlóan ezúttal is csak beruházási célra nyújthatók hitelek, ideértve a pénzügyi lízinget is, amely azonban csak forintban vehető igénybe három évnél hosszabb futamidőre, és szűkül a felhasználási lehetőségek köre is. A program célja, hogy segítse a vállalkozások korszerűbbé, versenyképesebbé válásához szükséges beruházások megvalósítását.

Az új konstrukcióval az MNB elsősorban a kis- és közepes vállalkozások (kkv) hitelfelvételi szerkezetére kíván hatást gyakorolni, célja a hosszú lejáratú és rögzített kamatozású hitelek részarányának növelése. Mint azt az MNB-nél megállapították, az NHP korábbi köreivel nemcsak a kkv-hitelállomány mennyiségére gyakorolt jelentős hatást, hanem a program kedvező irányban befolyásolta a hitelállomány szerkezetét is. Köszönhetően a hosszú, akár tízéves futamidőre elérhető fix, alacsony kamatozású hiteleknek. A vállalati hitelezés mennyiségi alapon tekintve jelenleg megfelelő, de szerkezete nem elég egészséges. A hosszú lejáratú hitelek aránya nemzetközi összehasonlításban alacsony, és a fix kamatozású hitelek aránya is alulmúlja a fejlettebb országokban jellemzőt. Az NHP bevezetésével teret nyertek a hosszú futamidejű, fix kamatozású hitelek, a program kivezetését követően azonban ezek részesedése visszaesett.

Piaci alapon jelenleg nem jellemzők a vállalati ügyfélkörben a hosszú lejáratú, fix és kedvező kamatozású hitelek, a cégek érdemi része nem tudja kihasználni hosszú távra a jelenlegi kedvező kamatszintet. Ez a kérdéskör kiemelt terület a jegybank számára, az eddigi ösztönző, illetve szabályozói intézkedések által, most már a lakossági jelzáloghitelek esetében szinte az összes új megállapodást rögzített feltételekkel kötik a pénzintézetek. Ez azért is jó mindegyik ügyfélkörnek, mert miután azzal már többé-kevésbé mindenki tisztában van, hogy a kamatok lejjebb már nem mennek, ám a várható emelkedésük mellett a feltételek rögzítése a hitelezőnek és a hitelezettnek is kalkulálható tehervállalást jelent. Most ez a cél a vállalatok esetében is.

Az MNB becslései alapján a program gazdasági növekedésre gyakorolt hatása 2013–2017 között 2–2,5 százalék közt lehetett. Az NHP eddigi három szakasza keretében közel negyvenezer vállalkozás jutott finanszírozáshoz több mint 2800 milliárd forint összegben.

A program hozzájárult a hitelezési fordulat bekövetkezéséhez: a korábban tapasztalt csökkenő trend megállását követően a kkv-hitelállomány 2015-től növekedést mutat, amelynek dinamikája a legfrissebb adatok szerint eléri az évi 14 százalékot.

Magyar Idők