Tudomány
Környezetvédők szerint több barnamedvét kell betelepíteni a Pireneusokba
2018-12-2718:15
Újabb barnamedvéket kell betelepíteni a Franciaország és Spanyolország között húzódó Pireneusokba a populáció megerősítésére - közölt a barnamedvék védelmével megbízott Ferus egyesület.
"A jó hír az, hogy 2018-ban újabb két barnamedve érkezett októberben Béarn térségbe. De még hosszú út áll előttünk" - hangoztatták a szervezet illetékesei.
A térség biodiverzitásának növelésére telepítették vissza a barnamedvéket a határ menti hegyvidékre a nyájaikat féltő állattenyésztők heves tiltakozása ellenére.
A Keleti- és a Középső-Pireneusokban, a hegység francia oldalán több mint 40 barnamedve él, az Atlanti-, más néven Nyugati-Pireneusokban azonban egy vadász 2004-ben kilőtte az ott élő utolsó medvét, Cannelle-t. Két hím barnamedvét már korábban betelepítettek a térségbe, Béarn vidékére, ezekhez hoztak októberben nőstényeket Szlovéniából.
A Ferus szakemberei azt remélik, hogy a két nősténynek, Claverinának és Soritának már jövőre bocsaik lesznek. A környezetvédők szerint létfontosságú a térség törékeny ökoszisztémájának fenntartása, amelyet az emberi tevékenység és a klímaváltozás veszélyeztet.
Szakértők szerint a Keleti- és Középső-Pireneusokban élő, két ütemben, 1996-ban és 2006-ban megalapozott medvepopuláció még nem eléggé életképes, szükség van a mennyiségi, de még inkább a minőségi (genetikai) megerősítésükre.
A Pireneusokban ma élő összes medve Szlovéniából származik, vagy onnét betelepített állat leszármazottja.
A medvék betelepítése nyomán idén 70 százalékkal, 448-ra nőtt a juhtenyésztők által a francia kormányhoz benyújtott kártérítési kérések száma csak Ariege megyében, ahol a leghevesebb az állattenyésztők ellenállása a környezetvédők tervei ellen.
A Ferus közölte azt is, hogy a franciaországi farkaspopuláció is veszélyben van, idén 45 állatot lőttek le a kormány által engedélyezett programban, amely lehetővé teszi az állattenyésztőknek a vadállat kilövését, ha az veszélyezteti a nyájat.
A csoport közölte, hogy decemberben panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz a francia állam ellen, mondván az nem képes biztosítani a farkasok védelmét.
Franciaországban mintegy 500 farkas él azóta, hogy az 1990-es években elkezdtek visszatérni az Alpokba Olaszország felől, és már máshol is, köztük a Pireneusokban és az északkeleti, Németországgal határos térségekben is előfordul a vadállat.
MTI
A térség biodiverzitásának növelésére telepítették vissza a barnamedvéket a határ menti hegyvidékre a nyájaikat féltő állattenyésztők heves tiltakozása ellenére.
A Keleti- és a Középső-Pireneusokban, a hegység francia oldalán több mint 40 barnamedve él, az Atlanti-, más néven Nyugati-Pireneusokban azonban egy vadász 2004-ben kilőtte az ott élő utolsó medvét, Cannelle-t. Két hím barnamedvét már korábban betelepítettek a térségbe, Béarn vidékére, ezekhez hoztak októberben nőstényeket Szlovéniából.
A Ferus szakemberei azt remélik, hogy a két nősténynek, Claverinának és Soritának már jövőre bocsaik lesznek. A környezetvédők szerint létfontosságú a térség törékeny ökoszisztémájának fenntartása, amelyet az emberi tevékenység és a klímaváltozás veszélyeztet.
Szakértők szerint a Keleti- és Középső-Pireneusokban élő, két ütemben, 1996-ban és 2006-ban megalapozott medvepopuláció még nem eléggé életképes, szükség van a mennyiségi, de még inkább a minőségi (genetikai) megerősítésükre.
A Pireneusokban ma élő összes medve Szlovéniából származik, vagy onnét betelepített állat leszármazottja.
A medvék betelepítése nyomán idén 70 százalékkal, 448-ra nőtt a juhtenyésztők által a francia kormányhoz benyújtott kártérítési kérések száma csak Ariege megyében, ahol a leghevesebb az állattenyésztők ellenállása a környezetvédők tervei ellen.
A Ferus közölte azt is, hogy a franciaországi farkaspopuláció is veszélyben van, idén 45 állatot lőttek le a kormány által engedélyezett programban, amely lehetővé teszi az állattenyésztőknek a vadállat kilövését, ha az veszélyezteti a nyájat.
A csoport közölte, hogy decemberben panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz a francia állam ellen, mondván az nem képes biztosítani a farkasok védelmét.
Franciaországban mintegy 500 farkas él azóta, hogy az 1990-es években elkezdtek visszatérni az Alpokba Olaszország felől, és már máshol is, köztük a Pireneusokban és az északkeleti, Németországgal határos térségekben is előfordul a vadállat.
MTI
Hasonló hírek