Kultúra
Veszprém lehet Európa Kulturális Fővárosa
2018-12-1416:13
Veszprém pályázatát támogatja az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címre a projekt független nemzetközi szakértői testülete, amelynek döntését pénteken jelentették be Budapesten.
Aiva Rozenberga, a testület elnöke az eredményhirdetés előtt hangsúlyozta: rengeteg nagyszerű kezdeményezéssel, haladó gondolattal találkoztak mindhárom döntős város pályázatban, ezért Debrecen, Győr és Veszprém is megérdemelné a címet.
Porga Gyula, Veszprém polgármestere az MTI-nek elmondta: pályázatukban nagy hangsúlyt fektettek az összefogásra és 200 balatoni, valamint bakonyi településsel működnek majd együtt az EKF 2023 programsorozat megvalósításában.
Navracsics Tibor: Veszprém kamatoztatni fogja az előnyöket
Veszprém és környéke maximálisan kamatoztatni tudja majd az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címmel járó előnyöket Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős biztosa szerint.
Debrecen, Győr és Veszprém pályázata közül a független nemzetközi szakértői testület Veszprém EKF-pályázatát támogatja. A bizottság ajánlást tesz, amelynek figyelembevételével Magyarország kormánya hozza meg a hivatalos döntést.
"A cím birtokában elő tudják majd segíteni, hogy a helyi kulturális élet szereplői és az itt élők még több szállal kapcsolódjanak Európa többi részéhez és a világ más térségeihez, közelebb tudják hozni az embereket egymáshoz, és elő tudják mozdítani a közösségépítő tevékenységeket" - idézi az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének közleménye Navracsics Tibort.
Az uniós biztos hangsúlyozta: az Európából és a világ más pontjairól érkező látogatók felfedezhetik a várost és a helyi kulturális értékeket, egyúttal pedig arról is meggyőződhetnek, mennyire sokszínű Európa kultúrája. Hozzátette: a végéhez közeledik 2018, és ezzel a kulturális örökség európai éve is. Európa-szerte polgárok milliói vettek részt - sokféle és kreatív módon - a közös európai kulturális örökség megünneplésében.
"Az Európa Kulturális Fővárosa és a kulturális örökség európai éve elnevezésű kezdeményezések között sok a hasonlóság. Különösen abban hasonlítanak, hogy jól szemléltetik: a kultúra ápolása számottevő előnyökkel járhat hosszú távon, nemcsak kulturális, hanem gazdasági és társadalmi téren is. Nos, most már Veszprém is számolhat ezekkel az előnyökkel" - emelte ki Navracsics Tibor.
Az EKF 2023-ra benyújtott pályázatokat egy független szakértőkből álló, tizenkét tagú testület tekintette át. A szakértők közül kettőt az illetékes magyar hatóságok, tízet pedig az Európai Unió intézményei és szervei (az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság és a Régiók Bizottsága) jelöltek a testületbe.
Idén Leeuwarden (Hollandia) és Valletta (Málta), jövőre Matera (Olaszország) és Plovdiv (Bulgária) lesz Európa Kulturális Fővárosa. A címen 2020-ban Rijeka (Horvátország) és Galway (Írország), 2021-ben Elefszína (Görögország), Temesvár (Románia) és Újvidék (a címre uniós tagjelölt országként pályázó Szerbia második legnagyobb városa), míg 2022-ben Kaunas (Litvánia) és Esch-sur-Alzette (Luxemburg) osztozik.
Debrecen a programok jelentős részét megvalósítja
Bár nem Debrecen pályázata nyerte el a független nemzetközi szakértői testület ajánlását az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címre, olyan támogatottságnak örvend a pályázat, hogy a programok jelentős részét megvalósítja a város - közölte a helyi programiroda a pénteki eredményhirdetés után az MTI-vel.
A független nemzetközi szakértői testület Veszprém EKF-pályázatát támogatja. A bizottság ajánlást tesz, amelynek figyelembevételével Magyarország kormánya hozza meg a hivatalos döntést. Debrecen és Veszprém mellett Győr jutott még a pályázat döntőjébe.
"Debrecen egy rendkívül erős átalakulási fázisban van a gazdaság területén. Néhány éven belül a régió európai léptékben is kimagaslóan erős gazdasági szereplője lesz. Debrecen csak akkor lesz fenntartható módon sikeres, ha sokoldalúságra törekszik. A sokoldalúságnak, a fenntarthatóságnak csak egyik ága a gazdasági erő. A másik és bizonyos értelemben még fontosabb ága, amely szoros összefüggésben van egy város élhetőségével, megtartó erejével, élményszerűségével, az a kulturális szféra ereje, sokszínűsége és színvonala. Gazdaság és kultúra párhuzamos fejlődése a fenntarthatóság záloga. Számomra ez volt az egyik hajtóerő ebben a versenyben" - idézi a közlemény Papp Lászlót, Debrecen polgármesterét.
Hozzátette: büszkék arra, hogy olyan támogatottságnak örvend a pályázat, hogy 2023-ra a programok jelentős részét meg fogják valósítani.
MTI
Porga Gyula, Veszprém polgármestere az MTI-nek elmondta: pályázatukban nagy hangsúlyt fektettek az összefogásra és 200 balatoni, valamint bakonyi településsel működnek majd együtt az EKF 2023 programsorozat megvalósításában.
Navracsics Tibor: Veszprém kamatoztatni fogja az előnyöket
Veszprém és környéke maximálisan kamatoztatni tudja majd az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címmel járó előnyöket Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős biztosa szerint.
Debrecen, Győr és Veszprém pályázata közül a független nemzetközi szakértői testület Veszprém EKF-pályázatát támogatja. A bizottság ajánlást tesz, amelynek figyelembevételével Magyarország kormánya hozza meg a hivatalos döntést.
"A cím birtokában elő tudják majd segíteni, hogy a helyi kulturális élet szereplői és az itt élők még több szállal kapcsolódjanak Európa többi részéhez és a világ más térségeihez, közelebb tudják hozni az embereket egymáshoz, és elő tudják mozdítani a közösségépítő tevékenységeket" - idézi az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének közleménye Navracsics Tibort.
Az uniós biztos hangsúlyozta: az Európából és a világ más pontjairól érkező látogatók felfedezhetik a várost és a helyi kulturális értékeket, egyúttal pedig arról is meggyőződhetnek, mennyire sokszínű Európa kultúrája. Hozzátette: a végéhez közeledik 2018, és ezzel a kulturális örökség európai éve is. Európa-szerte polgárok milliói vettek részt - sokféle és kreatív módon - a közös európai kulturális örökség megünneplésében.
"Az Európa Kulturális Fővárosa és a kulturális örökség európai éve elnevezésű kezdeményezések között sok a hasonlóság. Különösen abban hasonlítanak, hogy jól szemléltetik: a kultúra ápolása számottevő előnyökkel járhat hosszú távon, nemcsak kulturális, hanem gazdasági és társadalmi téren is. Nos, most már Veszprém is számolhat ezekkel az előnyökkel" - emelte ki Navracsics Tibor.
Az EKF 2023-ra benyújtott pályázatokat egy független szakértőkből álló, tizenkét tagú testület tekintette át. A szakértők közül kettőt az illetékes magyar hatóságok, tízet pedig az Európai Unió intézményei és szervei (az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság és a Régiók Bizottsága) jelöltek a testületbe.
Idén Leeuwarden (Hollandia) és Valletta (Málta), jövőre Matera (Olaszország) és Plovdiv (Bulgária) lesz Európa Kulturális Fővárosa. A címen 2020-ban Rijeka (Horvátország) és Galway (Írország), 2021-ben Elefszína (Görögország), Temesvár (Románia) és Újvidék (a címre uniós tagjelölt országként pályázó Szerbia második legnagyobb városa), míg 2022-ben Kaunas (Litvánia) és Esch-sur-Alzette (Luxemburg) osztozik.
Debrecen a programok jelentős részét megvalósítja
Bár nem Debrecen pályázata nyerte el a független nemzetközi szakértői testület ajánlását az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címre, olyan támogatottságnak örvend a pályázat, hogy a programok jelentős részét megvalósítja a város - közölte a helyi programiroda a pénteki eredményhirdetés után az MTI-vel.
A független nemzetközi szakértői testület Veszprém EKF-pályázatát támogatja. A bizottság ajánlást tesz, amelynek figyelembevételével Magyarország kormánya hozza meg a hivatalos döntést. Debrecen és Veszprém mellett Győr jutott még a pályázat döntőjébe.
"Debrecen egy rendkívül erős átalakulási fázisban van a gazdaság területén. Néhány éven belül a régió európai léptékben is kimagaslóan erős gazdasági szereplője lesz. Debrecen csak akkor lesz fenntartható módon sikeres, ha sokoldalúságra törekszik. A sokoldalúságnak, a fenntarthatóságnak csak egyik ága a gazdasági erő. A másik és bizonyos értelemben még fontosabb ága, amely szoros összefüggésben van egy város élhetőségével, megtartó erejével, élményszerűségével, az a kulturális szféra ereje, sokszínűsége és színvonala. Gazdaság és kultúra párhuzamos fejlődése a fenntarthatóság záloga. Számomra ez volt az egyik hajtóerő ebben a versenyben" - idézi a közlemény Papp Lászlót, Debrecen polgármesterét.
Hozzátette: büszkék arra, hogy olyan támogatottságnak örvend a pályázat, hogy 2023-ra a programok jelentős részét meg fogják valósítani.
MTI
Hasonló hírek