Gazdaság
Alig érződik a túlórakeret emelése
2018-12-1106:40
Szinte senkit nem érint a rendelkezésre álló adatok szerint a túlórakeret megemelése, mivel a cégek vagy nem használják ki a jelenlegi lehetőségeket sem, vagy alkalmazzák, de feketén, a magasabb óraszámban foglalkoztatást. A módosítás a versenyszféra alkalmazottait érintheti, ám bizonyos ágazatokban nem életszerű az ilyen mértékű túlmunka. A Munkástanácsok a jövőben az egyén szintjén segítené a dolgozókat a jogsegélyhálózatokon keresztül, emellett szorosabban együttműködne a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával a munkavállalók helyzetének javítása érdekében - írja a Magyar Idők.
Nagyon kevesen érzékelhetik a gyakorlatban a munka törvénykönyvének (Mt.) tervezett módosítását, az Eurostat adatai szerint ugyanis évente 31,2 túlóra jut egy magyar munkavállalóra, ami az Európai Unió országai közül a negyedik legkevesebb pluszmunkát jelenti.
A hazai alkalmazottak, tehát azok, akik nem maguknak rendelik el a túlmunkát – ideértve az egyéni vállalkozókat –, hetente átlagosan 40,6 órát dolgoznak. A teljes munkaidős foglalkoztatás az általános szabály szerint nálunk heti 40 óra. Bármekkora is a túlmunka, a jogszabály ezt írja elő az így foglalkoztatottak, vagyis a dolgozók több mint 90 százaléka esetén.
A hazai alkalmazottak, tehát azok, akik nem maguknak rendelik el a túlmunkát – ideértve az egyéni vállalkozókat –, hetente átlagosan 40,6 órát dolgoznak. A teljes munkaidős foglalkoztatás az általános szabály szerint nálunk heti 40 óra. Bármekkora is a túlmunka, a jogszabály ezt írja elő az így foglalkoztatottak, vagyis a dolgozók több mint 90 százaléka esetén.
A munka törvénykönyvének a rendkívüli munkavégzés elrendeléséről szóló fejezete összességében alig több mint 2 millió alkalmazottat érinthet, tehát a munkavállalók kevesebb mint felét.
Nem vonatkozik a szabályozás a közszférára, így többek között az orvos és az ápoló munkaidejét sem az Mt. szabályozza. Szintén alkalmazhatatlan a túlórakeret a vállalkozóknál, cégvezetőknél, valamint a közmunkásoknál.
A 2 millió, versenyszférában dolgozó alkalmazott közül a fuvarozásban, a tömegközlekedésben és egyéb szállítási ágazatokban munkát vállalók is egyéb szabályok szerint dolgoznak. Ide sorolható például a sofőrök pihenőideje vagy a tömegközlekedésben a közfeladat ellátásához kapcsolódó előírások betartása.
A túlmunka végzésében két ágazatban érintett a leginkább: a feldolgozóipar és a kereskedelem. A munkavállalók és az iparági forrásaink beszámolója szerint a sokat emlegetett nagy autógyárakban a 250 óra rendkívüli munkavégzés feletti – kollektív szerződés meglétekor – 50 további túlórán felül is sokan dolgoznának, mivel jelentős pluszkeresetet lehet így elérni.
A Kósa Lajos fideszes képviselő javaslata szerint 100 órával megemelt keretet – önkéntes alapon – azok használhatják ki, akik úgy gondolják, idejük egy részében a jóval magasabb, 50 százalékos túlórapótlékkal megtoldott javadalmazásukért vállalnának többletmunkát.
Az autógyáraknál működő szakszervezetek mindig hangsúlyozzák: az ágazati multik fontosnak tartják a rendezett, szabályos munkaügyi kapcsolatokat, tehát nem várható, hogy bárki is kényszerítse az alkalmazottat a túlmunkára.
Szintén ezeknél az autógyáraknál érdekes a munkaidőkeret megemelése 12-ről 36 órára, ugyanakkor csak a győri egység használja ki a jelenlegi egyéves keretet.
A gyakorlat szerint pedig havonta fizetik ki a túlórapénzt. A nagy cégek üzleti tervükben számolnak is ezzel a tétellel, a vállalat éves büdzséjét pedig üzleti évre határozzák meg, s nem évekre előre. Szintén érinti az alkatrészgyártó üzemekben dolgozókat a módosítás. Ugyanakkor a legtöbb helyen a jelenlegi 250 órás túlórakeretet sem használják ki, az pedig elképzelhetetlen, hogy egyik napról a másikra olyan mértékben bővítsék a gyártósorokat, amely a dolgozók számára lehetővé tenné a túlórakerettöbblet teljesítését.
A kiskereskedelem a másik nagy, munkaerőhiánnyal küzdő ágazat. Itt várhatóan kihasználják a kötelezően 250 órában elrendelhető éves keret önként vállalt, legfeljebb 150 órás megtoldását, ám a dolgozók ebből szinte alig érzékelnek bármit.
Helyi szakszervezeti forrásaink szerint a multiknál az éves túlmunkakeret rendszerint már őszre a legtöbb munkavállalónál elfogy. Ezt a vásárló is pontosan érzi, hiszen onnantól kezdve lassabb kiszolgálást, későn feltöltött polcokat tapasztal.
A kiskereskedelem legtöbb szereplőjét ugyanakkor nem zavarja a 250 órás, szakszervezeti jelenlétnél legfeljebb 300 órás keret átlépése, mivel több esetben az alkalmazottak évi 400-600 óra túlórát is lehúznak.
Ebben az esetben a fekete zónában dolgozik az alkalmazott, túlórapótlék helyett az így járó összeget egyéb pótlékhoz, bónuszhoz csapják, ezzel a hatóságok előtt láthatatlanná téve a pluszjavadalmazást. Ebben az ágazatban tehát fehéredés várható a módosítások életbelépésével.
Összességében tehát a legtöbb dolgozó semmit sem vesz észre a törvénymódosításból, mivel a valós, statisztika által nem látható túlóra leginkább a legtöbb embert foglalkoztató kisvállalati szektorban jelentkezik, ám a fekete túlmunka a kisvállalati szektor számtalan cégénél ellenőrizhetetlen, illetve továbbra sem válik motiválttá a foglalkoztató a járulékfizetésre, és a kötelező, 50 százalékos túlórapótlék megfizetésére sem.
A vállalati szféra számos ágazatában szintén életszerűtlen még a 250 órás túlóráztatás is, a 400 végképp. A mezőgazdaság szezonális jellegű, a közlekedési ágazatokra más szabályok vonatkoznak, az építőiparban fizikai akadályok is felmerülnek, a kommunikációs területeken, pénzügyi szektorban pedig elenyésző a papíron vezetett túlóra. Összességében a legtöbb helyen a munkaadó és a munkavállaló hivatalos papír nélkül, egyéni megállapodás szerint jár el.
A túlóráztatásban érintett ágazatoknál – a helyi beszámolók szerint – két dologra figyel oda a munkaadó: egyrészt a dolgozót nem terheli le annyira, hogy beteg legyen, mert akkor kiesik a létszámból.
Másrészt olyan mértékben téríti meg a túlmunkát, hogy az a dolgozónak is megfeleljen. Az 50 százalékos túlórapótlék kifizetése pedig bizonyos óraszám felett indokolatlan, mert abból egy új alkalmazott havi bére is fedezhető. Összességében tehát az Mt. módosítása a munkavállalók legnagyobb részét egyáltalán nem érinti; akit igen, annál a munkáltató jellemzően már a fekete zónában is alkalmazza a magasabb keretet.
– Az egyén szintjén segítené az Mt. módosításának elfogadása esetén a Munkástanácsok a dolgozót jogsegélyhálózatain, a Jogpontokon keresztül, kollektív munkaügyi vita esetén pedig a kollektív munkaügyi vitarendezésen képviseli a munkavállalók érdekeit, hogy ne fordulhassanak elő visszásságok, sablonszerződések aláíratása – hangsúlyozta lapunknak Palkovics Imre.
A szakszervezet elnöke kiemelte: ugyan nem készült részletes elemzés, de az adatokból kiderül, sok munkáltató túllépi az éves keretet, s trükközéssel túlóráztat, miközben a multiknál jellemzően szabálykövető magatartás miatt sokan nem tudnak dolgozni, habár a lehetőségük meglenne a jövedelmük kiegészítésére.
Palkovics arról is beszélt, a szakszervezet figyelembe veszi, hogy nincsenek jelen minden cégnél, így indokolt lehet az egyéni megállapodás, habár a kollektív szerződés nagyobb védelmet jelent. Az adatok ismereté-ben az elnök kiemelte: indokolatlan volt a szakszervezeti tiltakozás, míg a szombati demonstráción az ellenzéki pártok jelenléte, szerepvállalása elfogadhatatlan.
SÍP, DOB, KIVONULÁS, BOJKOTT
Hangos sípszóval és bekiabálásokkal zavarta az Országgyűlés plenáris ülését az ellenzék, miután csomagban szavaztak a tegnapi napirendhez benyújtott 2925 módosító javaslatról.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke (képünkön) ismertette az igazságügyi bizottság eseti állásfoglalását. Eszerint az MSZP, a Párbeszéd és DK benyújtott módosítási javaslatai sem önmagukban, sem együttesen nem voltak alkalmasak arra, hogy támogatásuk esetén meghatározzák az ülés napirendjén szereplő napirendi pontok tárgyalási sorrendjét.
Az eseti állásfoglalás idézi az Alkotmánybíróság obstrukcióról szóló megállapításait és az országgyűlési törvény rendelkezéseit is, azaz a házelnök jogosult arra, hogy a plenáris ülés szavazásainak előkészítése körében gondoskodjon arról, hogy a parlament alkotmányos funkcióit hatékonyan tudja teljesíteni. Az Országgyűlés elnöke gépi szavazást rendelt el, és végül 23 igen és 116 nem szavazattal elvetették a képviselők az ellenzéki módosítócsomagot.
Nem vonatkozik a szabályozás a közszférára, így többek között az orvos és az ápoló munkaidejét sem az Mt. szabályozza. Szintén alkalmazhatatlan a túlórakeret a vállalkozóknál, cégvezetőknél, valamint a közmunkásoknál.
A 2 millió, versenyszférában dolgozó alkalmazott közül a fuvarozásban, a tömegközlekedésben és egyéb szállítási ágazatokban munkát vállalók is egyéb szabályok szerint dolgoznak. Ide sorolható például a sofőrök pihenőideje vagy a tömegközlekedésben a közfeladat ellátásához kapcsolódó előírások betartása.
A túlmunka végzésében két ágazatban érintett a leginkább: a feldolgozóipar és a kereskedelem. A munkavállalók és az iparági forrásaink beszámolója szerint a sokat emlegetett nagy autógyárakban a 250 óra rendkívüli munkavégzés feletti – kollektív szerződés meglétekor – 50 további túlórán felül is sokan dolgoznának, mivel jelentős pluszkeresetet lehet így elérni.
A Kósa Lajos fideszes képviselő javaslata szerint 100 órával megemelt keretet – önkéntes alapon – azok használhatják ki, akik úgy gondolják, idejük egy részében a jóval magasabb, 50 százalékos túlórapótlékkal megtoldott javadalmazásukért vállalnának többletmunkát.
Az autógyáraknál működő szakszervezetek mindig hangsúlyozzák: az ágazati multik fontosnak tartják a rendezett, szabályos munkaügyi kapcsolatokat, tehát nem várható, hogy bárki is kényszerítse az alkalmazottat a túlmunkára.
Szintén ezeknél az autógyáraknál érdekes a munkaidőkeret megemelése 12-ről 36 órára, ugyanakkor csak a győri egység használja ki a jelenlegi egyéves keretet.
A gyakorlat szerint pedig havonta fizetik ki a túlórapénzt. A nagy cégek üzleti tervükben számolnak is ezzel a tétellel, a vállalat éves büdzséjét pedig üzleti évre határozzák meg, s nem évekre előre. Szintén érinti az alkatrészgyártó üzemekben dolgozókat a módosítás. Ugyanakkor a legtöbb helyen a jelenlegi 250 órás túlórakeretet sem használják ki, az pedig elképzelhetetlen, hogy egyik napról a másikra olyan mértékben bővítsék a gyártósorokat, amely a dolgozók számára lehetővé tenné a túlórakerettöbblet teljesítését.
A kiskereskedelem a másik nagy, munkaerőhiánnyal küzdő ágazat. Itt várhatóan kihasználják a kötelezően 250 órában elrendelhető éves keret önként vállalt, legfeljebb 150 órás megtoldását, ám a dolgozók ebből szinte alig érzékelnek bármit.
Helyi szakszervezeti forrásaink szerint a multiknál az éves túlmunkakeret rendszerint már őszre a legtöbb munkavállalónál elfogy. Ezt a vásárló is pontosan érzi, hiszen onnantól kezdve lassabb kiszolgálást, későn feltöltött polcokat tapasztal.
A kiskereskedelem legtöbb szereplőjét ugyanakkor nem zavarja a 250 órás, szakszervezeti jelenlétnél legfeljebb 300 órás keret átlépése, mivel több esetben az alkalmazottak évi 400-600 óra túlórát is lehúznak.
Ebben az esetben a fekete zónában dolgozik az alkalmazott, túlórapótlék helyett az így járó összeget egyéb pótlékhoz, bónuszhoz csapják, ezzel a hatóságok előtt láthatatlanná téve a pluszjavadalmazást. Ebben az ágazatban tehát fehéredés várható a módosítások életbelépésével.
Összességében tehát a legtöbb dolgozó semmit sem vesz észre a törvénymódosításból, mivel a valós, statisztika által nem látható túlóra leginkább a legtöbb embert foglalkoztató kisvállalati szektorban jelentkezik, ám a fekete túlmunka a kisvállalati szektor számtalan cégénél ellenőrizhetetlen, illetve továbbra sem válik motiválttá a foglalkoztató a járulékfizetésre, és a kötelező, 50 százalékos túlórapótlék megfizetésére sem.
A vállalati szféra számos ágazatában szintén életszerűtlen még a 250 órás túlóráztatás is, a 400 végképp. A mezőgazdaság szezonális jellegű, a közlekedési ágazatokra más szabályok vonatkoznak, az építőiparban fizikai akadályok is felmerülnek, a kommunikációs területeken, pénzügyi szektorban pedig elenyésző a papíron vezetett túlóra. Összességében a legtöbb helyen a munkaadó és a munkavállaló hivatalos papír nélkül, egyéni megállapodás szerint jár el.
A túlóráztatásban érintett ágazatoknál – a helyi beszámolók szerint – két dologra figyel oda a munkaadó: egyrészt a dolgozót nem terheli le annyira, hogy beteg legyen, mert akkor kiesik a létszámból.
Másrészt olyan mértékben téríti meg a túlmunkát, hogy az a dolgozónak is megfeleljen. Az 50 százalékos túlórapótlék kifizetése pedig bizonyos óraszám felett indokolatlan, mert abból egy új alkalmazott havi bére is fedezhető. Összességében tehát az Mt. módosítása a munkavállalók legnagyobb részét egyáltalán nem érinti; akit igen, annál a munkáltató jellemzően már a fekete zónában is alkalmazza a magasabb keretet.
– Az egyén szintjén segítené az Mt. módosításának elfogadása esetén a Munkástanácsok a dolgozót jogsegélyhálózatain, a Jogpontokon keresztül, kollektív munkaügyi vita esetén pedig a kollektív munkaügyi vitarendezésen képviseli a munkavállalók érdekeit, hogy ne fordulhassanak elő visszásságok, sablonszerződések aláíratása – hangsúlyozta lapunknak Palkovics Imre.
A szakszervezet elnöke kiemelte: ugyan nem készült részletes elemzés, de az adatokból kiderül, sok munkáltató túllépi az éves keretet, s trükközéssel túlóráztat, miközben a multiknál jellemzően szabálykövető magatartás miatt sokan nem tudnak dolgozni, habár a lehetőségük meglenne a jövedelmük kiegészítésére.
Palkovics arról is beszélt, a szakszervezet figyelembe veszi, hogy nincsenek jelen minden cégnél, így indokolt lehet az egyéni megállapodás, habár a kollektív szerződés nagyobb védelmet jelent. Az adatok ismereté-ben az elnök kiemelte: indokolatlan volt a szakszervezeti tiltakozás, míg a szombati demonstráción az ellenzéki pártok jelenléte, szerepvállalása elfogadhatatlan.
SÍP, DOB, KIVONULÁS, BOJKOTT
Hangos sípszóval és bekiabálásokkal zavarta az Országgyűlés plenáris ülését az ellenzék, miután csomagban szavaztak a tegnapi napirendhez benyújtott 2925 módosító javaslatról.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke (képünkön) ismertette az igazságügyi bizottság eseti állásfoglalását. Eszerint az MSZP, a Párbeszéd és DK benyújtott módosítási javaslatai sem önmagukban, sem együttesen nem voltak alkalmasak arra, hogy támogatásuk esetén meghatározzák az ülés napirendjén szereplő napirendi pontok tárgyalási sorrendjét.
Az eseti állásfoglalás idézi az Alkotmánybíróság obstrukcióról szóló megállapításait és az országgyűlési törvény rendelkezéseit is, azaz a házelnök jogosult arra, hogy a plenáris ülés szavazásainak előkészítése körében gondoskodjon arról, hogy a parlament alkotmányos funkcióit hatékonyan tudja teljesíteni. Az Országgyűlés elnöke gépi szavazást rendelt el, és végül 23 igen és 116 nem szavazattal elvetették a képviselők az ellenzéki módosítócsomagot.
Ezt követően az ellenzék oldaláról hangos sípszó és bekiabálások zavarták meg az ülést. A napirendet végül 117 igen és 10 nem szavazattal elfogadták, a sípolás és a bekiabálások ezalatt is folyamatosak voltak. Az Országgyűlés elnöke súlyos rendzavarás miatt kizárta az ülésnapról
Varga László szocialista képviselőt, a képviselők 115 igen, 35 nem szavazattal döntöttek erről.
Az ellenzéki frakciók képviselői a heves vita végén, néhány független képviselővel kiegészülve kivonultak az ülésteremből és bojkottálták az ülésnap további részét.
Magyar Idők