Összesen 624 ezren vallották magukat valamelyik hazai nemzetiséghez tartozónak 2016 őszén – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) két évvel ezelőtt, októberben és novemberben, a háztartások tízszázalékos mintáján készült mikrocenzusából. A „kis népszámlálás” során az ország 2148 településén mintegy 440 ezer háztartást kerestek meg, hogy információt gyűjtsenek a társadalom aktuális jellemzőiről. A KSH kiemelte, hogy a 2016. évi mikrocenzust papír kérdőívek nélkül, kizárólag elektronikus módon bonyolították le. 
 
A felmérés alapján kijelenthető: a legnagyobb számú nemzetiség két évvel ezelőtt is a roma volt 310 ezer fővel, amelyet a német nemzetisé­gűek követtek 179 ezer fővel. A románok, a szlovákok és a horvátok száma 20–40 ezer, míg a szerb, az ukrán és a lengyel nemzetiség tízezer fős volt. A görög, a bolgár, a szlovén, a ruszin és az örmény közösségek 2000–4000 főt számláltak 2016-ban.

A kis népszámlálás eredményéből kiderült, hogy a hazai nemzetiségekhez tartozók korszerkezete jóval fiatalabb a népesség egészénél, de az egyes nemzetiségek körében jelentősek az eltérések. A nemzetiségek közül a romák a legfiatalabbak, 73 százalékuk 40 év alatti. Fiatalabb a korstruktúrája a szerb, az ukrán és az örmény nemzetiségűeknek is, de közel sem olyan mértékben, mint a romáké. A bolgár, a görög és a lengyel nemzetiségűek korszerkezete a teljes népességgel azonos, a többi nemzetiség azonban mindinkább idősebb életkorú.

Ami a termékenységet illeti, a száz 15 éves és annál idősebb nőre jutó gyermekek száma a nemzetiségekhez tartozóknál 165, a teljes népességben 144 volt 2016-ban. Az átlagos gyermekszám évtizedek óta negatív irányban változik a nemzetiségek körében is, a legtermékenyebb hazai nemzetiségnek számító romák esetében volt a legnagyobb mértékű a csökkenés. A horvátoknál 153, a szlovéneknél 165, a romáknál 210 gyermek jutott száz nőre. A 2001 és 2016 közötti időszakban mérsékelt növekedés csak a teljes népességnél alacsonyabb mutatójú görög, örmény és bolgár nemzetiségek esetében történt. Az átlagos gyermekszám negatív irányú változása a romákat érinti leginkább, 2001-hez képest száz 15 éves és annál idősebb roma nőre 52 gyermekkel kevesebb jutott 2016-ban.

Az iskolázottság szintjének emelkedése a nemzetiségek körében is megfigyelhető, de elmarad a teljes népességben mért fejlődés ütemétől. Két éve a nemzetiségekhez tartozó 15 éves és annál idősebbek 18 százaléka volt diplomás, az érettségizettek aránya pedig megközelítette a 22 százalékot. A nemzetiséghez tartozók 16 százalékának a legmagasabb befejezett iskolai végzettsége szakmunkás, szakiskolai oklevél volt, míg 44 százalékuk legfeljebb az általános iskola nyolc osztályát végezte el.

Magyar Idők