„Nem a magyar egészségügynek kell gyógyulni” – jelentette ki a konferencia címére utalva Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter. Az ágazatvezető nem tartja betegnek az ellátórendszert, és az emberek is kevéssé azok 2010 óta. Nőtt a születéskor várható élettartam, az egészségben eltöltött évek száma. A kormány gondolkodása a népegészségügy felé fordult, a legpusztítóbb betegségekről elkészült az öt nemzeti program. A családorvosokat ellátásonként egy-egy ellátási egységbe vonják össze, minden járásnak lesz egészségügyi vezetője, az ellátási egységhez tartoznának a gyógytornászok a logopédusok és a többi segítő szakma. A lakosság számára a sürgősségi ellátás az egészségügynek legfájdalmasabb része – értékelt a miniszter. Nem azért, mert a beteg nem kap ellátást, de sokat kell várnia, ezért a várakozás megszüntetése érdekében a háziorvosi ügyeletet, a mentőszolgálatot és a sürgősségi ellátást harmonizálják. Elsősorban a nem súlyos betegséggel jelentkezők várnak sokat, így az alapellátási ügyeletek a jövőben a sürgősségi központokkal együtt dolgoznak, és ide irányítják az egyszerűbb ellátásra szorulókat. 

A miniszter kitért a kórházi fertőzések ügyére, szerinte Magyarországon „a helyzet nem volt lényegesen rosszabb, mint máshol”. Ugyanakkor két számjeggyel lehetne csökkenteni a kórházi fertőzések számát, ennek megjelent a módszertana, biztosítottak lesznek a vegyszerek és az eszközök. 

A vidéki 500 milliárd forint értékű után a központi régióban 700 milliárdos fejlesztés folyik, ebben a miniszter „szolid korrekciót” jelentett be, amely érinti az országos intézeteket, a Semmelweis Egyetemet. Jövőre harminc milliárd forintot fordítanak orvostechnikai és 12 milliárd forintot a megkezdett szakrendelő-fejlesztésekre. Kásler Miklós miniszterségének eredményei mellett szólt a gondokról is, így az év végére rendre felduzzadó kórházi kifizetetlen számlaállományról. „El fogunk térni attól, hogy a kormány folyton rendezi a deficitet és senkinek semmilyen felelőssége nincs” – fogalmazott.  

A gazdaság fejlettségi és a lakosság egészségi állapota között jelentős különbség van – szögezte le Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára. Kisebb mértékben tudtuk csökkenteni a szív- és érrendszeri valamint a daganatos betegségek terén a veszteségeket, mint számos uniós ország. Elfogadhatatlannak nevezte a kórházak folyton újratermelődő adósságállományát, a kabinet ennek véget szeretne vetni, ezért a jövő évben az ágazat a 191 milliárd forinttal növekvő egészségügyi büdzséből 40 milliárdhoz csak akkor fér hozzá, ha a hatékonyság növekszik.

„Sokszor hallom azt, hogy Magyarországnak növelnie kellene az egészségügyre fordított összeget. Ha az OECD országokkal hasonlítom össze, lenne tennivaló, ha a visegrádiakkal – különösen Lengyelországgal –, akkor már más a kép” – fogalmazott az államtitkár egy olyan diát vetítve, amely az egészségügyi köz- és magánkiadások GDP-ből való részesedését mutatta meg. Adatai szerint a visegrádi országok közül Magyarország költött GDP-arányosan legtöbbet (7,6 százalék, 2016) az egészségügyre, megelőzve Csehországot (7,3 százalék) is. (A magánkiadás a lakosság által gyógyszerre, magánrendelésre és a hálapénzre kifizetett összeg.)

Máshogy értelmezte az adatsort Jakab Zsuzsanna, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális igazgatója, aki szerint az átlagérték elfedi az egyenlőtlenséget. Magyarországon csökken a kormányzati kiadásokon belül az egészségügyre fordított összeg aránya. A GDP-arányos közkiadások terén Csehország például kilenc hellyel előzi meg Magyarországot. Az államtitkár által jelzett érték az uniós forrásoknak és annak a 29 százaléknak köszönhető, amit a magyar lakosság közvetlenül költ a gyógyulására. A WHO ajánlása szerint ez utóbbinak 15 százalék alatt kellene maradnia, a magas érték arra utal, hogy az állam nem biztosít megfelelő biztonságot a lakosság – különösen a legszegényebbek – számára betegsége esetén. Örömmel üdvözölte a kormány fejlesztési terveit, és arra kérte a kabinetet, hogy a rászoruló lakosság körében növelje az ellátás biztonságát, főként a gyógyszerekhez adott támogatás növelésével. 

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezérigazgatója nemzetpolitikai célnak nevezte az egészségügy fejlesztését, amelyhez most már eszközök és erőforrások is rendelkezésre állnak. Hangsúlyozta, az állampolgárok a hozzáállásán is változtatni kellene, kutatásaik szerint csupán a középkorú lakosság fele keresi fel évente a háziorvosát. 

A gyógyszerpiaci kerekasztal résztvevőjeként Orbán Gábor, a Richter Gedeon gyógyszergyár vezérigazgatója azt elemezte, milyen következménnyel jár, ha Európa teljes mértékben engedi leépülni a hatóanyaggyártást és az ázsiai gyártókra hagyatkozik. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke kitért arra, megújították a kormánnyal kötött hosszú távú megállapodásukat. Greskovits Gábor, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) elnöke felkészültnek nevezte a gyártókat arra, hogy 2019 februárjától minden medicinát egyedi azonosítóval lássanak el. Feller Antal, a Hungaropharma vezérigazgatója sikerként említette, hogy hamis gyógyszer továbbra sem tudott bekerülni az ellátási láncba, a magyar gyógyszerellátás biztonságos. 

„Most dől el, hogy adatrabszolgák, vagy a digitális világ részei leszünk” – hökkentette meg Szócska Miklós a Semmelweis Egyetem EMK igazgatója, volt egészségügyi államtitkár a hallgatóságot. A digitalizálásban rejlő lehetőségekről szóló kerekasztal tagjai szerint Magyarországot adat-nagyhatalommá teheti az a tény, hogy nálunk egységes biztosítási rendszer működik. 

A magyar gyógyítók sikertörténeteit felvillantó villámelőadások között Rényi-Vámos Ferenc, az Országos Onkológiai Intézet központvezetője a három évvel ezelőtt elvégett első magyar tüdőátültetés óta eltelt időről beszélt. Az ebbe fektetett 900 millió forintnak nemcsak az évi 20-30 transzplantációval megmentett élet a hozadéka, hanem az is, hogy a műtüdők beszerzése miatt ugrásszerűen fejlődhetett a hagyományos tüdősebészet is. 

Decemberben lesznek még bejelentések az Egészséges Budapest Programmal kapcsolatosan – jelentette be Cserháti Péter, a programért felelős miniszteri biztos.

Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója a két év alatt felerészt megújult mentőállományról beszélt, és elmagyarázta, hogy a sajtóban megjelent félreértések ellenére a 15 perces kiszállás nagyrészt teljesül.

Nézőpont Intézet