A bruttó hazai termék a harmadik negyedévben 4,9 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévéhez mérten 5,2, az előző negyedévhez viszonyítva 1,3 százalékkal nőtt – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap kiadott részletes adatközléséből. A növekedéshez a legtöbb nemzetgazdasági ág hozzájárult, a legnagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások. A gazdasági teljesítmény az év első kilenc hónapjában a kiigazítás nélküli adatok alapján 4,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

– Ez az uniós átlag két és félszeresét meghaladó bővülést jelent. Az 1995 óta rendelkezésre álló adatok alapján soha korábban nem volt ekkora mértékű növekedés hazánkban. Az első három negyedévi érték alapján a második helyen áll Magyarország a ma ismert uniós növekedési rangsorban – kommentálta a részletes adatokat a Pénzügyminisztérium. Mindez előrevetíti, hogy várhatóan az év hátralevő részében sem veszít lendületéből a gazdaság teljesítménye, elérve ezzel a jóval négy százalék feletti éves bővülést.

– A részletes adatok lényegében megerősítették az előzetesen vártat – mondta Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője. – Felhasználói oldalról nézve a belső kereslet impozáns bővülése jelentette a GDP-növekedés hajtóerejét. A lakossági fogyasztás bővülését tovább segítették az emelkedő reálbérek, a kedvező munkapiaci helyzet, illetve a banki hitelezés felfutása – tette hozzá.

Mint azt Suppan Gergely, a Takarékbank szakértője kiemelte, a növekedés széles bázisú, mivel szinte minden gazdasági ágazat hozzájárult, legnagyobb mértékben a piaci szolgáltatások és a 28 százalékos bővülést közelítő építőipar. Suppan szerint a gazdasági növekedés annak ellenére gyorsult, hogy az új károsanyag-mérési szabályozás bevezetésének hatására meredeken visszaesett a járműgyártás és a -kivitel, így az ipar teljesítménye csupán 2,7 százalékkal lett magasabb. – Becslésünk szerint enélkül akár 0,3-0,4 százalékponttal gyorsabb is lehetett volna a fejlődés – tette hozzá.

A jövőt illetően az eltérések a kormányzati várakozások és a piaci elemzők vagy akár a jegybank előrejelzései között továbbra is fennállnak. Jövőre és a rá következő években is stabilan négyszázalékos vagy azt meghaladó éves gazdasági növekedési ütem a cél. Ezt a piacon sok kétely övezi most is, többek között a sokat emlegetett uniós források folyamatos kifutása miatt, amit súlyosbít a munkaerőhiány, ráadásul az idei kimagasló bővülési ütem lesz 2019-nek is a mérőpontja.

A Takarékbank 4,2 százalékos legutóbbi előrejelzése tekinthető a kormányzathoz legközelebb eső különvéleménynek. Így persze például egy 3,5 százalékos jövő évi növekedés is jóval magasabb értéket takar, mintha ezt a rátát a 2018 eleji ismeretek alapján irányozták volna elő.

Az előrejelzéseknél azt is számításba kell venni, hogy a közgazdászok a meglévő adatokból, illetve az azokra alapozott vélelmezésekből indulnak ki. A különböző intézmények és befektetési bankok szakértői például még nem ismerhetik részleteiben, hogy a kormányzat számos területet érintő versenyképességi stratégiájának részintézkedései miként jelennek meg a teljes növekedésben, ahogy jelenleg még csak terv a Magyar Fejlesztési Bank egyszázalékos pluszhozzájárulása évente, nem beszélve az MNB új, a vállalati hitelezést támogató programjának rövid vagy hosszabb távú lecsapódásáról.

A magyar gazdaság normál működéséhez évenként átlagosan 5-6 százaléknyi GDP-arányos többletforrás bevonására van szükség, függetlenül attól, hogy baloldali vagy jobboldali kormányok kezében van az ország irányítása. (…) Mindaddig, amíg a magyar gazdaság és az ezt működtető politikai és vállalkozói elit nem lesz képes megváltoztatni ezt az improduktív működési módot, addig a tartós gazdasági konszolidáció és felzárkózás csak elérhetetlen álom marad. Mellár Tamás, 2017. január 18. (Hvg.hu)

A 2018-ra javasolt büdzsé konzerválja azokat a társadalmi egyenlőtlenségeket, amelyek az elmúlt hét évben az elviselhetetlenségig fokozódtak. A kisvállalkozók és a kiskeresetűek túl vannak adóztatva, és példátlanul magas adó terheli a minimálbért, amivel az Európai Unióban Magyarország listavezető. Közben a négymillió szegény és a több százezer kivándorló országa lettünk. Burány Sándor, 2017. május 14. (Mszp.hu)

A magyar gazdaság meglepően jól teljesített az első negyedévben, és bár idén és jövőre is fennmaradhat a gyors, 3,5 százalék feletti növekedési ütem, a 2017 eleji tempó nem tűnik fenntarthatónak. Török Zoltán, Raiffeisen Bank, 2017. június 28. (Portfólió)

A GKI nem változtat 2017. és 2018. évi, 3,8 százalékos növekedési előrejelzésén. Egyre több nemzetközi intézmény is arra hívja fel a magyar kormány figyelmét, hogy a mostani, viszonylag jó években kellene megalapozni a tartósan fenntartható növekedést. GKI, 2017. december 12. (24.hu)

Pozitívnak ítéljük a második félév kilátásait. (…) A részletek isme-reté­ben felülvizsgáltuk a növekedési előrejelzésünket, és 3,7 százalékon hagytuk az idei évre, a jövő évit pedig 3,4 százalékra emeltük. Ürmössy Gergely, Erste Bank, 2017. szeptember 5.

Magyar Idők