Rámutatott: a biztosítási piac díjbevételének GDP-hez mért aránya a régióban az OECD adatai szerint 3 százalék körül van, míg a fejlett nyugat-európai országokban 10 százalékot ér el, tehát van tér Magyarországon a piac bővülésére.
    
A pénzügyminiszter kiemelte: a kormány azt szeretné elérni, hogy az általa tervezett nyugdíj-előtakarékossági kötvény vonzó hozammal bővítse az öngondoskodási termékek körét, amit a nyugdíjba vonuláskor vagy járadékra válthatnak át vagy akár egyösszegű kifizetésre használhatják majd fel a kötvények vásárlói.
    
Varga Mihály hangsúlyozta: továbbra is megmaradnak a nyugdíj-előtakarékossághoz kötődő adókedvezmények, hogy erősödjön az öngondoskodás.
    
A pénzügyminiszter jelezte: a biztosítási szektor díjbevétele 956 milliárd forint volt tavaly, az idei év első felében 7 százalékot ért el a növekedés, az ágazat jövedelmezősége is jelentősen javult, az első félévben 40 milliárd forint adózott eredményt ért el a magyarországi biztosítási szektor.
    
A miniszter kiemelte: a 2014-ben elfogadott új biztosítási törvényben a kormány jelentős lépéseket tett a pénzügyi tudatosság fejlesztése irányába, a 2016. január 1-jén hatályba lépett új, úgynevezett szolvencia II. irányelv rendelkezései pedig növelték a biztonságot. 
    
A magyar biztosítási szektor stabil, kétszeresen teljesíti a tőkeelvárásokat - jelentette ki Varga Mihály.
    
Kiemelte: a biztosító társaságok kínálatát a jövőben még jobban a vállalkozások, az önkormányzatok és a fogyasztók igényeihez kell igazítani, ez egyszerre támogatja a gazdasági bővülést, az öngondoskodás térnyerését és megkönnyíti a tudatos pénzügyi tervezést. 
    
Varga Mihály rámutatott: a magyar emberek pénzügyi tudatosságának növelése fontos nemzeti érdek, mert jelentős hatása van a lakosság jólétére. A pénzügyi kultúra szintjének emelése ugyanakkor a pénzügyi szolgáltatók érdeke is, ha a fogyasztók tisztában vannak a pénzügyi termékek tartalmával, az csökkenti a kockázatokat, a konfliktusok kialakulásának veszélyét.
    
A pénzügyminiszter emlékeztetett: ennek érdekében készítette el a kabinet azt a 7 éves stratégiát, amelynek célja, hogy néhány éven belül a magyar emberek pénzügyi tudatosságának szintje elérje a legfejlettebb országok lakosságának pénzügyi ismereteit.
    
Varga Mihály jelezte: a kormány az öngondoskodást kívánta erősíteni azzal, hogy az életkezdés támogatására bevezette a Babakötvényt, amelynek állománya idén novemberben meghaladta az 50 milliárd forintot.
    
A biztosítások értékesítéséről szóló irányelv átültetésének célja a fogyasztók hatékonyabb védelme, a tájékoztatási követelmények erősítése és a szerződések tartalmi elemeinek javítása, rögzítése volt - mutatott rá Varga Mihály.
    
Pandurics Anett, a Mabisz elnöke bejentette: a magyar biztosítók által a közúti baleseteknél használt kék-sárga bejelentő nyomtatványt digitalizálták egy telefonos applikáció segítségével, hozzátéve, ez a megoldás egy készülékkel és két készülékkel történő bejelentésre is alkalmas, és jövő év január elsejétől letölthető lesz. Az E-kárbejelentő jelentősen gyorsíthatja a károk rendezését - fűzte hozzá a Mabisz elnöke.
    
Pandurics Anett elmondta: idén minden esély megvan arra, hogy a magyar biztosítók együttes díjbevétele meghaladhatja az 1000 milliárd forintot, a biztosítási szektor a hazai gazdasággal párhuzamosan fejlődik.
    
A Mabisz elnöke arról is szólt, hogy a kutatások alapján a mostani fiatalok, a leendő biztosítási ügyfelek egyre inkább személyre szabott árazást, digitalizált szolgáltatást várnak el a szektor szereplőitől. Rámutatott: a tavalyi adatok alapján már 204 ezren vettek igénybe nyugdíjbiztosítási adókedvezményt. Az egészségbiztosítások piacának fejlődését tekintve azonban sok a kérdőjel. A biztosítók szívesen részt vesznek bármilyen egészségügyi reformban kiegészítő biztosításaikkal, de az alapellátásban nem akarnak részt venni.
    
Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója elmondta: az MNB az idei év elején egy inflációkövető, egy tartós trendbe illeszkedő és egy ambiciózus növekedési pályát jelölt ki a biztosítási szektor számára felvázolt jövőképben. 
    
Jelezte: időközben megnézték a biztosítók üzleti terveit, ezek jelentősen elmaradnak a jegybank jövőképétől, így szükség lehet a cégek üzleti terveinek újragondolására. Az MNB elképzelései szerint az lenne a kívánatos, ha az életbiztosítási üzletág háromszoros, a nem-életbiztosítási piac pedig kétszeres növekedési pályát követne a jövőben.
    
Az életbiztosítási ág is bővül, de a pályája nem olyan dinamikus, mint a nem-élet üzletágé - mondta, hozzátéve, hogy a biztosítóknak készen kell állniuk a hosszabb távra szóló öngondoskodási igények kielégítésére.
    
Kandrács Csaba kifejtette: a nem-életüzletágat magas koncentráció jellemzi, főleg a lakásbiztosítási területen nem elég erős a verseny. A kgfb-piacon viszont fordulat történt, hozzáfűzve, reálértéken ma még mindig közel egyharmaddal maradnak el a kgfb-átlagdíjak a válság eleji szinttől. A lakásbiztosítások kárhányada mindössze 39 százalékos, ami azt jelenti, hogy 100 forintos befizetésből 61 forint a biztosítók költségeit és profitját fedezi - mondta az MNB ügyvezető igazgatója.

MTI