Tudomány
Melegebbé és szárazabbá válik Svájc a globális felmelegedés miatt
2018-11-1514:28
A globális felmelegedés hatására melegebbé és szárazabbá válik Svájc a jövőben, kevesebb hó fog esni a területén és hevesebb esőzések fogják sújtani - figyelmeztetnek legfrissebb tanulmányukban a Zürichi Műszaki Egyetem (ETH Zürich) szakemberei, akik szerint az éghajlatváltozás mérséklésével ugyanakkor jelentősen enyhíthetőek a felsorolt változások.
Az ETH Zürich és a MeteoSwiss svájci meteorológiai szolgálat közös tanulmánya szerint a század közepére négy fő változás fogja formálni az ország klímáját, hacsak nem sikerül fokozni az éghajlatváltozás enyhítését célzó globális erőfeszítéseket.
Először is a nyarak sokkal szárazabbak lesznek, ami együtt jár majd az átlagos csapadékmennyiség csökkenésével és a páratartalom növekedésével, valamint magasabb hőmérséklettel, ami szárazabb termőtalajt fog eredményezni.
Másodszor a júniustól augusztusig tartó nyári hónapokban a felszín közeli átlagos levegőhőmérséklet a jelenleginél 2,5-4,5 Celsius-fokkal lesz magasabb, és a szokásosnál akár 25 százalékkal kevesebb esőzés miatt a leghosszabb csapadékmentes időszak akár három hét is lehet nyáron.
A forró nyári napok később még forróbbakká válnak és a legmagasabb nyári hőmérséklet a mostaninál 2-5,5 Celsius-fokkal is magasabb lehet. Normává válhatnak az olyan rekordforró nyarak, mint a 2003-as és 2018-as és sokkal gyakoribb, szélsőségesebb hőhullámokra lehet majd számítani. A nagyvárosi területeket fogja a legsúlyosabban érinteni a hőstressz.
A harmadik változás az lesz, hogy a heves esőzések a jelenleginél sokkal gyakoribbá és intenzívebbé válnak. A napi maximális csapadékmennyiség átlagosan nagyjából 10 százalékkal lesz több a jelenleginél.
Végezetül a telek sokkal melegebbek lesznek a mostaniaknál, ami 2-3,5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedést jelenthet. A magasabb hőmérséklet miatt a heves esőzések sokkal gyakoribbá, a havazás viszont ritkábbá és enyhébbé válik. Az alacsonyabb fekvésű területeken a várható hótakaró a jelenlegi felére csökken.
A legfrissebb klímamodellekre épülő tanulmány a kutatók szerint az eddigi legpontosabb képet festi a svájci éghajlat következő száz évéről.
A szakemberek szerint ugyanakkor az éghajlatváltozás enyhítésével a század közepére a felsorolt változások csaknem fele, a század végére pedig nagyjából a kétharmaduk kiküszöbölhető lenne. A szakemberek ezért az éghajlatváltozás mérsékléséhez szükséges alkalmazkodásra buzdítják a hatóságokat és a nagyközönséget egyaránt.
MTI
Először is a nyarak sokkal szárazabbak lesznek, ami együtt jár majd az átlagos csapadékmennyiség csökkenésével és a páratartalom növekedésével, valamint magasabb hőmérséklettel, ami szárazabb termőtalajt fog eredményezni.
Másodszor a júniustól augusztusig tartó nyári hónapokban a felszín közeli átlagos levegőhőmérséklet a jelenleginél 2,5-4,5 Celsius-fokkal lesz magasabb, és a szokásosnál akár 25 százalékkal kevesebb esőzés miatt a leghosszabb csapadékmentes időszak akár három hét is lehet nyáron.
A forró nyári napok később még forróbbakká válnak és a legmagasabb nyári hőmérséklet a mostaninál 2-5,5 Celsius-fokkal is magasabb lehet. Normává válhatnak az olyan rekordforró nyarak, mint a 2003-as és 2018-as és sokkal gyakoribb, szélsőségesebb hőhullámokra lehet majd számítani. A nagyvárosi területeket fogja a legsúlyosabban érinteni a hőstressz.
A harmadik változás az lesz, hogy a heves esőzések a jelenleginél sokkal gyakoribbá és intenzívebbé válnak. A napi maximális csapadékmennyiség átlagosan nagyjából 10 százalékkal lesz több a jelenleginél.
Végezetül a telek sokkal melegebbek lesznek a mostaniaknál, ami 2-3,5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedést jelenthet. A magasabb hőmérséklet miatt a heves esőzések sokkal gyakoribbá, a havazás viszont ritkábbá és enyhébbé válik. Az alacsonyabb fekvésű területeken a várható hótakaró a jelenlegi felére csökken.
A legfrissebb klímamodellekre épülő tanulmány a kutatók szerint az eddigi legpontosabb képet festi a svájci éghajlat következő száz évéről.
A szakemberek szerint ugyanakkor az éghajlatváltozás enyhítésével a század közepére a felsorolt változások csaknem fele, a század végére pedig nagyjából a kétharmaduk kiküszöbölhető lenne. A szakemberek ezért az éghajlatváltozás mérsékléséhez szükséges alkalmazkodásra buzdítják a hatóságokat és a nagyközönséget egyaránt.
MTI
Hasonló hírek