Visszaszorulóban van a Törökországba irányuló magyar szarvasmarha-kivitel. Bár a törökök hagyományosan a legfontosabb felvevőpartnernek számítanak, az idén egyre kevesebb élő állatot tudnak eladni a gazdák.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarország élőmarha-exportja öt százalékkal csökkent 2018 első nyolc hónapjában az előző év azonos időszakához képest. Míg a török piacra irányuló kivitel csaknem negyedével csökkent, Ausztriába 6, Horvátországba 2, Oroszországba pedig 14 százalékkal nőtt a kiszállított mennyiség.

Márton István, a Magyar Hereford-, Angus-, Galloway-tenyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta: a Törökországba irányuló export visszaszorulásának oka egyrészt a gyengülő török gazdaságnak tudható be, a líra elértéktelenedésével a magyar marha egyszerűen túl drága lett a törököknek.

Másrészt nagy erőkkel vannak jelen a piacon a csehek, és jönnek fel a szlovákok és a románok is, akik lényegesen alacsonyabb áron kínálják az állataikat. Ráadásul itthon egy kicsit elkényelmesedtek az állattartók és a tenyésztők.

– A piaci szereplőknek tudomásul kell venniük, hogy az árak nincsenek rögzítve, hanem a kereslet-kínálat befolyásolja az alakulásukat – mutatott rá a szakember. Megjegyezte: tény, hogy az idén a korábbinál 150 forinttal alacsonyabbak a kilónkénti átvételi árak, ugyanakkor aki túl akar adni a portékáján, még ma is reális árat kaphat érte.

Az áresést elsősorban a közép-európai túlkínálat okozza, bár amiatt, hogy Németországban, Csehországban és Franciaország bizonyos részein nincs téli takarmány, a gazdálkodók igyekeznek minél több állaton túladni, szintén tovább nő a kínálat. A nyugat-európai szarvasmarhatartók elsősorban a mediterrán piacon, azon belül is főként Olaszországban adják el állataikat.

A hazai árakon az sem javít, hogy az elmúlt években sokan fogtak bele a húsmarhatartásba. Ezek a kistermelők változó minőségben, különböző tartási és takarmányozási körülmények között nevelik az állatokat. – A meglehetősen kiszolgáltatott gazdaságoknak szabadulniuk kell az árutól, ezért még ők is kissé lefelé hajtják az árakat – emelte ki a Márton István.

Az értékesítési lehetőségekkel ugyanakkor a török piac gyengélkedései ellenére sincs különösebb probléma. A volt jugoszláv államokban továbbra is nyitva vannak a kapuk a magyar marha előtt.

Így Szlovéniába, Horvátországba és Bosznia-Hercegovinába is rendszeresen szállítanak a magyar gazdálkodók, ráadásul Szerbia is érdeklődik, a bonyolultabb állategészségügyi előírások miatt azonban oda egyelőre csak kevés marha kerül.

Márton István szerint ezeken a piacokon hagyományosan jelen van a magyar szarvasmarha, a kiszállított mennyiség pedig a török kivitel mértékétől függ. Amikor jobban megy a török piac, akkor kevesebb jut ide. A már említett orosz piac is egyre több marhát vásárol Magyarországról, a vágómarhára ugyanis nem vonatkozik az embargó.

A statisztika által kimutatott 14 százalékos növekedés mögött azonban elsősorban a tenyészállatexport bővülése állhat. – Oroszországban és a volt Szovjetunió államaiban nagy a kereslet a tenyészállatokra.

Komoly kazah érdeklődés van, de az érdeklődők között újra ott vannak a fehéroroszok és az ukránok is – húzta alá Márton István. Egy minapi hír szerint ma már Szingapúrba is megindulhat a magyar marhahús kivitele. Mindez Márton István szerint leginkább választékbővítő hatással bír, mintsem konkrét pénzügyi lehetőség.

A szingapúri piac nagyon fejlett és igényes, a világ minden tájáról oda áramlik a minőségi vágómarha. Ha erre a piacra szeretnének betörni a magyar állattartók, komoly versenyfeltételeknek kell megfelelniük.

Magyar Idők