Gazdaság
További öt milliárd forinttal támogatja a kormány a munkásszállók építését, felújítását
2018-11-0212:14
A korábbinál is kedvezőbb feltételekkel pályázhatnak helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások, valamint ezek tulajdonában álló gazdasági társaságok munkásszállók építésére, felújítására – hangsúlyozta a Magyar Időknek Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkár. A program legújabb kiírásában ötmilliárd forintra lehet pályázni, az igények benyújtására március közepéig van lehetőség. A mobilitás elősegítését célzó kormányzati programban a települések mindössze 20 százalékos önerővel alakíthatnak ki a mai igényeknek megfelelő szállásokat.
A munkavállalók mobilitásának elősegítése érdekében a munkásszállók építésére, felújítására kiírt programban további könnyítéseket tett a kormány. A támogatási igények jövő év március közepéig nyújthatók be – nyilatkozta a Magyar Időknek Bodó Sándor.
A Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára emlékeztetett, 2017 májusa óta a programot immár harmadik alkalommal írták ki, a feltételek most tovább egyszerűsödtek, így az újabb munkásszállások létrehozásával a települések foglalkoztatóinak a korábbinál még több lehetősége lesz a munkavállalók elszállásolására. Kiemelte: a kormány célja, hogy a munkaerő mobilitását ezúton is elősegítse, növelve ezzel a lakhatási lehetőségeket a munkaerőhiánnyal sújtott térségekben.
Bodó Sándor a módosítások közül kiemelte, a korábbi 40 százalék helyett már csak 20 százalék önerőre van szükségük a támogatás igénylőinek, a fennmaradó összeget az állam finanszírozza, illetve továbbra is százszázalékos előleg adható.
Kiszélesítette a kormány a jogosultak körét is: míg korábban csak helyi önkormányzat és önkormányzati társulás vehetett részt a programban, addig ma már ez elérhető a helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások százszázalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságok számára is. Jelentős könnyítés, hogy a hatósági szerződés megkötését követően a korábbi három helyett négy hónap áll rendelkezésre a beruházás megkezdésére.
Az államtitkár emlékeztetett: nemcsak a szükséges önerőt csökkentette a kormány, de ezzel együtt növelte az egy munkásszállási férőhelyre és az egy négyzetméterre jutó támogatási összeget. Munkásszállás építésénél az egy férőhelyre vetített legmagasabb támogatási összeg 2,8 millió forintról 3,73 millió forintra, míg felújításnál 2 millió forintról 2,67 millió forintra emelkedett.
Az egy négyzetméterre jutó legnagyobb támogatási összeg pedig munkásszállás építésénél 280 ezer forintról 373 ezer forintra, felújításnál 200 ezer forintról 267 ezer forintra nőtt. A támogatáson felüli költségeket az igénylőnek kell viselnie.
A támogatás egyik legfontosabb előfeltétele az igénylő, valamint a térség munkaadói között előzetesen megkötött megállapodás, amelyben a munkaadók kötelezettséget vállalnak arra, hogy a támogatással létrehozott munkásszálláson helyezzék el a mobilitási problémákkal érintett munkavállalóikat – részletezte Bodó Sándor.
Az államtitkár kiemelte: ezek a szállások csak a mai kor elvárásainak megfelelően, a munkavállalók igényeit is figyelembe véve alakíthatók ki. A szállóknak legalább 80 munkavállaló elhelyezésére kell alkalmasnak lenniük. A támogatást igénylőknek az önerő mellett rendelkezniük kell anyagi biztosítékkal, a szükséges hatósági engedélyekkel, továbbá az új szálló építését két éven belül be kell fejezni, a meglévő felújítása pedig nem tarthat tovább egy évnél.
Komoly eredményeket értünk el a program korábbi kiírásaival – hangsúlyozta az államtitkár. Bodó Sándor felidézte, az ország különböző pontjain az elmúlt másfél évben öt új szálló megépítéséhez és hét már meglévő intézmény felújításához kaptak az önkormányzatok támogatást. Erre a kormány 3,1 milliárd forintot fordított, 2019. március 15-ig pedig további ötmilliárd forintot nyújt az új kiírás keretében. Az eddigi eredmények alapján a kialakítandó munkásszállásokon több mint 1500 fő elszállásolására nyílhat lehetőség.
A program szabályai szerint ráadásul a szállók működtetését álláskeresőknek kell végezniük, ezzel tovább segítve elhelyezkedési lehetőségeiket. A szállókat a megépítéstől számítva legalább tíz évig fenn kell tartani, ám ehhez segítséget nyújt, hogy a támogatott a beruházás befejezését követően bérleti szerződést köt a munkaadókkal, így a munkásszállás működtetése a bérbeadásból származó bevételből fedezhető.
Magyar Idők
A Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára emlékeztetett, 2017 májusa óta a programot immár harmadik alkalommal írták ki, a feltételek most tovább egyszerűsödtek, így az újabb munkásszállások létrehozásával a települések foglalkoztatóinak a korábbinál még több lehetősége lesz a munkavállalók elszállásolására. Kiemelte: a kormány célja, hogy a munkaerő mobilitását ezúton is elősegítse, növelve ezzel a lakhatási lehetőségeket a munkaerőhiánnyal sújtott térségekben.
Bodó Sándor a módosítások közül kiemelte, a korábbi 40 százalék helyett már csak 20 százalék önerőre van szükségük a támogatás igénylőinek, a fennmaradó összeget az állam finanszírozza, illetve továbbra is százszázalékos előleg adható.
Kiszélesítette a kormány a jogosultak körét is: míg korábban csak helyi önkormányzat és önkormányzati társulás vehetett részt a programban, addig ma már ez elérhető a helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások százszázalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságok számára is. Jelentős könnyítés, hogy a hatósági szerződés megkötését követően a korábbi három helyett négy hónap áll rendelkezésre a beruházás megkezdésére.
Az államtitkár emlékeztetett: nemcsak a szükséges önerőt csökkentette a kormány, de ezzel együtt növelte az egy munkásszállási férőhelyre és az egy négyzetméterre jutó támogatási összeget. Munkásszállás építésénél az egy férőhelyre vetített legmagasabb támogatási összeg 2,8 millió forintról 3,73 millió forintra, míg felújításnál 2 millió forintról 2,67 millió forintra emelkedett.
Az egy négyzetméterre jutó legnagyobb támogatási összeg pedig munkásszállás építésénél 280 ezer forintról 373 ezer forintra, felújításnál 200 ezer forintról 267 ezer forintra nőtt. A támogatáson felüli költségeket az igénylőnek kell viselnie.
A támogatás egyik legfontosabb előfeltétele az igénylő, valamint a térség munkaadói között előzetesen megkötött megállapodás, amelyben a munkaadók kötelezettséget vállalnak arra, hogy a támogatással létrehozott munkásszálláson helyezzék el a mobilitási problémákkal érintett munkavállalóikat – részletezte Bodó Sándor.
Az államtitkár kiemelte: ezek a szállások csak a mai kor elvárásainak megfelelően, a munkavállalók igényeit is figyelembe véve alakíthatók ki. A szállóknak legalább 80 munkavállaló elhelyezésére kell alkalmasnak lenniük. A támogatást igénylőknek az önerő mellett rendelkezniük kell anyagi biztosítékkal, a szükséges hatósági engedélyekkel, továbbá az új szálló építését két éven belül be kell fejezni, a meglévő felújítása pedig nem tarthat tovább egy évnél.
Komoly eredményeket értünk el a program korábbi kiírásaival – hangsúlyozta az államtitkár. Bodó Sándor felidézte, az ország különböző pontjain az elmúlt másfél évben öt új szálló megépítéséhez és hét már meglévő intézmény felújításához kaptak az önkormányzatok támogatást. Erre a kormány 3,1 milliárd forintot fordított, 2019. március 15-ig pedig további ötmilliárd forintot nyújt az új kiírás keretében. Az eddigi eredmények alapján a kialakítandó munkásszállásokon több mint 1500 fő elszállásolására nyílhat lehetőség.
A program szabályai szerint ráadásul a szállók működtetését álláskeresőknek kell végezniük, ezzel tovább segítve elhelyezkedési lehetőségeiket. A szállókat a megépítéstől számítva legalább tíz évig fenn kell tartani, ám ehhez segítséget nyújt, hogy a támogatott a beruházás befejezését követően bérleti szerződést köt a munkaadókkal, így a munkásszállás működtetése a bérbeadásból származó bevételből fedezhető.
Magyar Idők