Gazdaság
Kapkodnak a közmunkásokért
2018-10-2214:05
Majdnem harmadával csökkent egy év alatt a közfoglalkoztatottak létszáma idén augusztusra, ami jelentős eredménynek számít – derül ki a Belügyminisztérium friss adataiból. A diplomásokat, valamint a fiatalokat gyakorlatilag már alig érinti a másodlagos munkaerőpiac, a közép-magyarországi régióban pedig egy esztendő alatt megfeleződött a létszám.
Kevesebb mint felére csökkent a közmunkások száma két év alatt 2018 augusztusára, az átlagosan 122 899 fős létszám ráadásul az előző év azonos időszakához képest is jelentős, majdnem 31 százalékos visszaesést jelent – derül ki a Belügyminisztérium legújabb adataiból. Az adatok azt mutatják, hogy folyamatosan gyorsul a másodlagos munkaerőpiac szűkülése, ráadásul az újonnan belépők száma is egyre alacsonyabb, augusztusban mindössze 6500 fő volt.
Az ország bizonyos részein már alig található közmunkás, az országos létszám csaknem fele három megyére, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint Hajdú-Bihar megyére koncentrálódik. Ezekben a térségekben is nagyjából negyedével csökkent a közmunka, habár az ország más régióiban ennél nagyobb arányban sikerült elhelyezkedniük az elsődleges munkaerőpiacon.
Ezzel szemben a nyugat-magyarországi megyékben alig találni közmunkást, Győr-Moson-Sopron megyében a számuk augusztusban kevéssel haladta meg az ezer főt. Kiemelkedő a közép-magyarországi régió, ahol egy év alatt felére csökkent a közfoglalkoztatás.
Az életkorra és végzettségre vonatkozó adatok is a versenyszféra egyre nagyobb munkaerőigényére utalnak. Tavaly augusztushoz képest idén kevesebb mint felére esett vissza a 25 év alattiak körében a közmunka, az 56,4 százalékos csökkenéssel számuk idén 6500 alatt volt.
Szintén alig találunk ma már a másodlagos munkaerőpiacon diplomást, számuk 1700 fő körül alakult. A végzettséggel kapcsolatos adatokból az is kiderül, hogy a középfokú végzettséggel és szakmával rendelkezők iránti kereslet tovább élénkült. Sokan kikerültek a közfoglalkoztatásból azok közül is, akik legfeljebb nyolc általánost végeztek, habár a másodlagos munkaerőpiac egyre nagyobb részét, 60 százalékát adják ők.
A közmunkások majdnem fele továbbra is a máshová nem sorolható, egyszerű szolgáltatási és szállítási munkakörökben dolgozik. Ide tartoznak egyebek mellett a szórólapozók vagy a nyilvános illemhelyeken dolgozók is. A közfoglalkoztatottak jelentős része a különböző ágazatok kisegítő munkaköreiben dolgozik, ők jellemzően a napszámosok, aszfaltmunkások, takarítók, kisegítők vagy az utcaseprők. Sokan helyezkednek el adminisztratív munkakörökben is.
Továbbra is a Magyar Református Szeretetszolgálat számít a legnagyobb közfoglalkoztatónak, habár a létszám alig több mint tíz százalékát alkalmazzák. Szintén jelentős közfoglalkoztató a Magyar Közút Nonprofit Zrt., a különböző vízügyi igazgatóságok, valamint a nyíregyházi és az ózdi városüzemeltetési intézmények.
A Központi Statisztikai Hivatal június és augusztus közötti időszakra vonatkozó adatai szerint az elsődleges munkaerőpiacon 141 ezer fővel dolgoztak többen, mint 2017-ben. Közülük 90 ezer fő az új foglalkoztatott, 42 ezer fő a közfoglalkoztatásból került át, kilencezren pedig külföldi telephelyről tértek haza. A Belügyminisztérium jelentésében kiemelte: a közfoglalkoztatás egyáltalán nem járult hozzá a foglalkoztatottság növekedéséhez, tehát a dolgozói létszám növekedése egyértelműen a versenyszektorban és a költségvetési szférában megy végbe.
Magyar Idők/MTI
Az ország bizonyos részein már alig található közmunkás, az országos létszám csaknem fele három megyére, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint Hajdú-Bihar megyére koncentrálódik. Ezekben a térségekben is nagyjából negyedével csökkent a közmunka, habár az ország más régióiban ennél nagyobb arányban sikerült elhelyezkedniük az elsődleges munkaerőpiacon.
Ezzel szemben a nyugat-magyarországi megyékben alig találni közmunkást, Győr-Moson-Sopron megyében a számuk augusztusban kevéssel haladta meg az ezer főt. Kiemelkedő a közép-magyarországi régió, ahol egy év alatt felére csökkent a közfoglalkoztatás.
Az életkorra és végzettségre vonatkozó adatok is a versenyszféra egyre nagyobb munkaerőigényére utalnak. Tavaly augusztushoz képest idén kevesebb mint felére esett vissza a 25 év alattiak körében a közmunka, az 56,4 százalékos csökkenéssel számuk idén 6500 alatt volt.
Szintén alig találunk ma már a másodlagos munkaerőpiacon diplomást, számuk 1700 fő körül alakult. A végzettséggel kapcsolatos adatokból az is kiderül, hogy a középfokú végzettséggel és szakmával rendelkezők iránti kereslet tovább élénkült. Sokan kikerültek a közfoglalkoztatásból azok közül is, akik legfeljebb nyolc általánost végeztek, habár a másodlagos munkaerőpiac egyre nagyobb részét, 60 százalékát adják ők.
A közmunkások majdnem fele továbbra is a máshová nem sorolható, egyszerű szolgáltatási és szállítási munkakörökben dolgozik. Ide tartoznak egyebek mellett a szórólapozók vagy a nyilvános illemhelyeken dolgozók is. A közfoglalkoztatottak jelentős része a különböző ágazatok kisegítő munkaköreiben dolgozik, ők jellemzően a napszámosok, aszfaltmunkások, takarítók, kisegítők vagy az utcaseprők. Sokan helyezkednek el adminisztratív munkakörökben is.
Továbbra is a Magyar Református Szeretetszolgálat számít a legnagyobb közfoglalkoztatónak, habár a létszám alig több mint tíz százalékát alkalmazzák. Szintén jelentős közfoglalkoztató a Magyar Közút Nonprofit Zrt., a különböző vízügyi igazgatóságok, valamint a nyíregyházi és az ózdi városüzemeltetési intézmények.
A Központi Statisztikai Hivatal június és augusztus közötti időszakra vonatkozó adatai szerint az elsődleges munkaerőpiacon 141 ezer fővel dolgoztak többen, mint 2017-ben. Közülük 90 ezer fő az új foglalkoztatott, 42 ezer fő a közfoglalkoztatásból került át, kilencezren pedig külföldi telephelyről tértek haza. A Belügyminisztérium jelentésében kiemelte: a közfoglalkoztatás egyáltalán nem járult hozzá a foglalkoztatottság növekedéséhez, tehát a dolgozói létszám növekedése egyértelműen a versenyszektorban és a költségvetési szférában megy végbe.
Magyar Idők/MTI