Gazdaság
ÁSZ: Szabályszerű volt a 2017-es költségvetés végrehajtása
2018-10-1711:52
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) megállapítása szerint szabályszerű volt a 2017-es költségvetés végrehajtása, a hiány és az államadósság alakulása megfelelt a jogszabályi előírásoknak és az uniós feltételeknek - mondta Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke a zárszámadásról szóló javaslat vitájában szerdán az Országgyűlésben.
A zárszámadási törvényjavaslat megalapozott, az abban szerepeltetett adatok megbízhatóak - jelentette ki az ÁSZ elnöke.
Domokos László elmondta: a törvényben előírt ellenőrzési kötelezettsége mellett az ÁSZ ezúttal is készített makrogazdasági elemzést a tavalyi év költségvetési és a gazdasági folyamatairól. Eszerint 2017-ben Magyarország gazdasági növekedése a vártnál kedvezőbben alakult, a GDP növekedési üteme az előző évhez viszonyítva 4,1 százalékos volt, 1 százalékponttal volt magasabb a 2017-es költségvetési törvényben előre jelzettnél.
Közlése szerint a gazdasági növekedés fő hajtóerejét a beruházások képezték: a nemzetgazdasági beruházások volumene 2017-ben 18,2 százalékkal nőtt, az építési beruházásoké 21 százalékkal, a gép- és berendezés-beruházásoké 13 százalékkal.
A makrogazdasági folyamatokról szólva kiemelte azt is, hogy az alkalmazásban állók havi bruttó és nettó átlagkeresete 2016-ról 2017-re 12,9 százalékkal emelkedett, a reálkereset pedig 2017-ben 10,3 százalékkal nőtt. A foglalkoztatottak száma a versenyszférában 2,9 százalékkal emelkedett, míg a közszféra létszáma - a közfoglalkoztatás tudatos csökkentésének következtében - 3,5 százalékkal csökkent, a foglalkoztatási ráta pedig elérte a 68 százalékot - tette hozzá Domokos László, aki rámutatott arra is, hogy 2017-ben az adórendszer továbbra is a fogyasztási-forgalmi típusú adókat részesítette előnyben, a jövedelmeket terhelő adók súlya csökkent.
Nőnek a bérek és a fogyasztás, megbízhatóan érkeznek a költségvetésbe az adóbevételek - összegzett Domokos László, aki szerint a pozitív makrogazdasági folyamatok fenntarthatóságát az ÁSZ a 2018-ról szóló elemzései is alátámasztják.
Hozzátette: meggyőződése ugyanakkor, hogy a pozitív makrogazdasági folyamatok fenntarthatóságához folytatni kell az adóbeszedés hatékonyságát fejlesztő programokat, vagyis a kifehérítést, ki kell aknázni a digitalizációban rejlő lehetőségeket és mérni kell a közpénzek felhasználásának eredményességét.
Domokos László felhívta a figyelmet arra, hogy a számvevőszéki ellenőrzés a zárszámadási törvényjavaslat megalapozottságát nem befolyásoló szabályszerűségi hibákat tárt fel az ellenőrzött szervezetek mintegy harmadánál, amelyek szabályozási hiányosságokhoz, a gazdálkodási jogkörök nem szabályszerű gyakorlásához kapcsolódtak.
Több egészségügyi intézmény esetében a minősítést nem befolyásoló hiba volt, hogy az államháztartási törvény előírásainak megsértésével, a szabad előirányzat mértékét meghaladóan történt kötelezettségvállalás - emelte ki. Hozzátette: lényegességi szintet meghaladó összértékű megbízhatósági hibát a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap előirányzatai terhére végrehajtott kifizetéseknél tárt fel az ellenőrzés.
Az ÁSZ elnöke a kitért arra is, hogy a tavalyi év végén, az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya a törvényi előirányzatnál lényegesen nagyobb lett, részben az Európai uniós bevételek alulteljesülése, részben a kormány tudatos döntései következtében. Úgy értékelt: az uniós források hazai költségvetési megelőlegezése, és ezáltal pályáztatás felgyorsítása a pénzforgalmi hiányt időszakosan megnövelte, mégis célszerű, az anticiklikus költségvetési politika mozgásterét bővítő lépésnek tekinthető.
Az uniós források megelőlegezésével lényegesen tompítani lehetett az uniós forrásfelhasználás 2007-2013 közötti támogatási ciklusra jellemző hullámzását, és a vállalkozásokat érdekeltté lehetett tenni a forrásfelhasználásban - jelentette ki. Az ÁSZ elnöke szerint az uniós források megelőlegezése tartalékképzésként is szolgált, mivel a megelőlegezett összeget a későbbi években az EU megtéríti Magyarország számára.
Domokos László arra is felhívta a figyelmet, hogy az ÁSZ makrogazdasági elemzése szerint az állami feladatellátásra fordított források mindegyik fő funkció esetében növekedtek 2016-hoz képest, kivéve az államadósság-kezelést. 2017-ben védelemre, a terrorcselekmények megelőzésére, rendvédelemre és a közbiztonság javítására, valamint a migrációs nyomás kezelésével kapcsolatos fejlesztésekre fordított jelentősen többet a kormány. Oktatásra, egészségügyre, társadalombiztosításra 2017-ben az államháztartás kiadásainak 55,2 százalékát költötték, ami az előző évhez képest 860,4 milliárd forinttal több, miközben az államadósság-kezelés kiadásai a 2016. évi összegnél 0,7 százalékponttal kedvezőbbek lettek - ismertette.
Ezzel kapcsolatban megjegyezte: szerinte érdemi vitát kell folytatni arról, milyen méretű állammal szeretne Magyarország versenyképes lenni a következő években.
Az-e a pozitív, hogy mindig minden területen többet költ az állam, vagy pedig az, hogy egy kisebb állam, kisebb adórendszerrel, de kevésbé gondoskodó környezetet teremt? - Domokos László szerint ezt a kérdés a mindennapi gazdaságpolitika homlokterébe kell helyezni, hiszen ez határozhatja meg, hogy Magyarország hosszabb távú pályáját. Megjegyezte: a visegrádi és a környező országokban kisebb állam a jellemző, kisebb az újraelosztás mértéke és az adóbeszedés aránya is.
MTI
Domokos László elmondta: a törvényben előírt ellenőrzési kötelezettsége mellett az ÁSZ ezúttal is készített makrogazdasági elemzést a tavalyi év költségvetési és a gazdasági folyamatairól. Eszerint 2017-ben Magyarország gazdasági növekedése a vártnál kedvezőbben alakult, a GDP növekedési üteme az előző évhez viszonyítva 4,1 százalékos volt, 1 százalékponttal volt magasabb a 2017-es költségvetési törvényben előre jelzettnél.
Közlése szerint a gazdasági növekedés fő hajtóerejét a beruházások képezték: a nemzetgazdasági beruházások volumene 2017-ben 18,2 százalékkal nőtt, az építési beruházásoké 21 százalékkal, a gép- és berendezés-beruházásoké 13 százalékkal.
A makrogazdasági folyamatokról szólva kiemelte azt is, hogy az alkalmazásban állók havi bruttó és nettó átlagkeresete 2016-ról 2017-re 12,9 százalékkal emelkedett, a reálkereset pedig 2017-ben 10,3 százalékkal nőtt. A foglalkoztatottak száma a versenyszférában 2,9 százalékkal emelkedett, míg a közszféra létszáma - a közfoglalkoztatás tudatos csökkentésének következtében - 3,5 százalékkal csökkent, a foglalkoztatási ráta pedig elérte a 68 százalékot - tette hozzá Domokos László, aki rámutatott arra is, hogy 2017-ben az adórendszer továbbra is a fogyasztási-forgalmi típusú adókat részesítette előnyben, a jövedelmeket terhelő adók súlya csökkent.
Nőnek a bérek és a fogyasztás, megbízhatóan érkeznek a költségvetésbe az adóbevételek - összegzett Domokos László, aki szerint a pozitív makrogazdasági folyamatok fenntarthatóságát az ÁSZ a 2018-ról szóló elemzései is alátámasztják.
Hozzátette: meggyőződése ugyanakkor, hogy a pozitív makrogazdasági folyamatok fenntarthatóságához folytatni kell az adóbeszedés hatékonyságát fejlesztő programokat, vagyis a kifehérítést, ki kell aknázni a digitalizációban rejlő lehetőségeket és mérni kell a közpénzek felhasználásának eredményességét.
Domokos László felhívta a figyelmet arra, hogy a számvevőszéki ellenőrzés a zárszámadási törvényjavaslat megalapozottságát nem befolyásoló szabályszerűségi hibákat tárt fel az ellenőrzött szervezetek mintegy harmadánál, amelyek szabályozási hiányosságokhoz, a gazdálkodási jogkörök nem szabályszerű gyakorlásához kapcsolódtak.
Több egészségügyi intézmény esetében a minősítést nem befolyásoló hiba volt, hogy az államháztartási törvény előírásainak megsértésével, a szabad előirányzat mértékét meghaladóan történt kötelezettségvállalás - emelte ki. Hozzátette: lényegességi szintet meghaladó összértékű megbízhatósági hibát a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap előirányzatai terhére végrehajtott kifizetéseknél tárt fel az ellenőrzés.
Az ÁSZ elnöke a kitért arra is, hogy a tavalyi év végén, az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya a törvényi előirányzatnál lényegesen nagyobb lett, részben az Európai uniós bevételek alulteljesülése, részben a kormány tudatos döntései következtében. Úgy értékelt: az uniós források hazai költségvetési megelőlegezése, és ezáltal pályáztatás felgyorsítása a pénzforgalmi hiányt időszakosan megnövelte, mégis célszerű, az anticiklikus költségvetési politika mozgásterét bővítő lépésnek tekinthető.
Az uniós források megelőlegezésével lényegesen tompítani lehetett az uniós forrásfelhasználás 2007-2013 közötti támogatási ciklusra jellemző hullámzását, és a vállalkozásokat érdekeltté lehetett tenni a forrásfelhasználásban - jelentette ki. Az ÁSZ elnöke szerint az uniós források megelőlegezése tartalékképzésként is szolgált, mivel a megelőlegezett összeget a későbbi években az EU megtéríti Magyarország számára.
Domokos László arra is felhívta a figyelmet, hogy az ÁSZ makrogazdasági elemzése szerint az állami feladatellátásra fordított források mindegyik fő funkció esetében növekedtek 2016-hoz képest, kivéve az államadósság-kezelést. 2017-ben védelemre, a terrorcselekmények megelőzésére, rendvédelemre és a közbiztonság javítására, valamint a migrációs nyomás kezelésével kapcsolatos fejlesztésekre fordított jelentősen többet a kormány. Oktatásra, egészségügyre, társadalombiztosításra 2017-ben az államháztartás kiadásainak 55,2 százalékát költötték, ami az előző évhez képest 860,4 milliárd forinttal több, miközben az államadósság-kezelés kiadásai a 2016. évi összegnél 0,7 százalékponttal kedvezőbbek lettek - ismertette.
Ezzel kapcsolatban megjegyezte: szerinte érdemi vitát kell folytatni arról, milyen méretű állammal szeretne Magyarország versenyképes lenni a következő években.
Az-e a pozitív, hogy mindig minden területen többet költ az állam, vagy pedig az, hogy egy kisebb állam, kisebb adórendszerrel, de kevésbé gondoskodó környezetet teremt? - Domokos László szerint ezt a kérdés a mindennapi gazdaságpolitika homlokterébe kell helyezni, hiszen ez határozhatja meg, hogy Magyarország hosszabb távú pályáját. Megjegyezte: a visegrádi és a környező országokban kisebb állam a jellemző, kisebb az újraelosztás mértéke és az adóbeszedés aránya is.
MTI