Gazdaság
Nem kell több trükközés a bérekkel
2018-10-1609:11
Habár a minimálbér és a garantált bérminimum két egymást követő évben is jelentősen nőtt, a visszaélések száma nem emelkedett drasztikusan. Ennek részben oka a munkaerőhiány, amely egyre tudatosabbá teszi a dolgozókat, ráadásul egyre több a munkavállalói csoport is a közösségi oldalakon, ami a tapasztalatcserében is segít. A trükközések sem tűntek el: a bérminimum-fizetés alóli kibújás mellett továbbra is jellemző a zsebbe adott jövedelem, de a jelenségek nem rendszerszintűek - írja a Magyar Idők.
A garantáltbérminimum-fizetési kötelezettséggel kapcsolatban érkezett idén és tavaly is sok esetben megkeresés a munkaügyi hatósághoz, mivel a foglalkoztatók nincsenek mindig tisztában azzal, mikor kell a középfokú végzettséghez kötött munkakörökben a 2018-ban 180 500 forintos szakmai minimumot alkalmazni – derül ki egy kormányzati anyagból. Habár tömeges jelenségről nincs szó, az ellenőrzési tapasztalatok alapján a legtöbb esetben a garantált bérminimum megfizetését akarták elkerülni a munkaadók: a munkakörök módosításával papíron olyan feladatra osztották be a munkavállalót, amelyhez nem szükséges a középfokú végzettség, így nem kényszerültek béremelésre.
A bérminimum meg nem fizetése tévedésből is előfordult, a szabályozás rossz értelmezése miatt. A munkaanyag szerint több munkáltató hivatkozott arra, hogy a vonatkozó jogszabályi háttér bonyolult, túl szerteágazó a rendeleti szabályozás. Kifogásolták, hogy nehéz eligazodni a jogszabályok között, különösen a speciális munkaköröknél. Sokszor az nem egyértelmű számukra, hogy mely munkakörökben kell garantált bérminimumot fizetni, és visszaélésre ad lehetőséget, ha a munkáltató olyan munkavállalót alkalmaz, aki ténylegesen nem rendelkezik a jogszabály által az adott munkakörhöz elvárt végzettséggel.
A legtöbb szabálytalanság a minimálbérrel és a garantált bérminimummal a vendéglátás, a mezőgazdaság és a feldolgozóipar területén történt, ennek oka, hogy ezekben az ágazatokban a legjellemzőbbek a kötelező legalacsonyabb keresetek. A dolgozó ebben az esetben akár súlyos tízezer forintoktól is eleshet, mivel a bérminimum összege 2016-hoz képest több mint bruttó 51 ezer forinttal nőtt. Kedvező viszont, hogy a munkáltatók többsége viszont tudatosan azoknak a munkavállalóknak is megfizette a garantált bérminimumot, akiknek egyébként a munkakörük és végzettségük alapján csak a minimálbér járna.
Továbbra is gyakorlat – szintén kis számban – a részmunkaidős bejelentés. Ebben az esetben a ténylegesen ledolgozott óraszám magasabb, ellenben a munkavállaló zsebbe kapja a bére nagy részét, aminek következtében szűkös nyugdíjas évekre számíthat a dolgozó, ráadásul az egyéb járulékkötelezettségeinek sem tesz eleget – sokszor tudtán kívül. A tapasztalatok ugyanakkor a korábbi évekhez képest kedvezőbb tendenciát mutatnak: habár a munkaügyi ellenőrzések megállapítottak bérfizetéssel kapcsolatos szabálytalanságokat, ezeknek a száma nem kiugró, a korábbiaknál drasztikusabb léptékű minimálbér-emelések hatására sem.
Másrészt az érdekképviseletek tapasztalatai és a munkavállalók közösségi oldalakon fellelhető beszélgetései arra utalnak, hogy egyre tudatosabban állnak ki az érdekeikért. Korábban sokan féltették a munkahelyüket, így annak ellenére sem jelezték az őket ért szabálytalanságokat, hogy tudatában voltak annak, hogy rosszul járnak. Ennek oka az érdekképviseletek szerint az, hogy a korábbi munkanélküliség után az új jelenségnek számító munkaerőhiány egyre inkább bekerült a köztudatba. Emiatt mind a munkaadó, mind a munkavállaló tisztában van vele, hogy a dolgozó könnyen elhelyezkedhet akár az adott ipari parkon belül is, ha egy másik cég bérezési gyakorlata tisztességes.
Ráadásul a közösségi oldalakon egyre több munkavállalói közösség található, így a tapasztalatcsere is lényegesen egyszerűbb. A munkaadó pedig sokszor már küzd az alkalmazottakért, így a bérverseny mellett egyre inkább előkerülnek szubjektív szempontok is. A tisztességes foglalkoztatás mellett ide tartozik például a pihenőidő betartása vagy az emberi bánásmód.
Magyar Idők
A bérminimum meg nem fizetése tévedésből is előfordult, a szabályozás rossz értelmezése miatt. A munkaanyag szerint több munkáltató hivatkozott arra, hogy a vonatkozó jogszabályi háttér bonyolult, túl szerteágazó a rendeleti szabályozás. Kifogásolták, hogy nehéz eligazodni a jogszabályok között, különösen a speciális munkaköröknél. Sokszor az nem egyértelmű számukra, hogy mely munkakörökben kell garantált bérminimumot fizetni, és visszaélésre ad lehetőséget, ha a munkáltató olyan munkavállalót alkalmaz, aki ténylegesen nem rendelkezik a jogszabály által az adott munkakörhöz elvárt végzettséggel.
A legtöbb szabálytalanság a minimálbérrel és a garantált bérminimummal a vendéglátás, a mezőgazdaság és a feldolgozóipar területén történt, ennek oka, hogy ezekben az ágazatokban a legjellemzőbbek a kötelező legalacsonyabb keresetek. A dolgozó ebben az esetben akár súlyos tízezer forintoktól is eleshet, mivel a bérminimum összege 2016-hoz képest több mint bruttó 51 ezer forinttal nőtt. Kedvező viszont, hogy a munkáltatók többsége viszont tudatosan azoknak a munkavállalóknak is megfizette a garantált bérminimumot, akiknek egyébként a munkakörük és végzettségük alapján csak a minimálbér járna.
Továbbra is gyakorlat – szintén kis számban – a részmunkaidős bejelentés. Ebben az esetben a ténylegesen ledolgozott óraszám magasabb, ellenben a munkavállaló zsebbe kapja a bére nagy részét, aminek következtében szűkös nyugdíjas évekre számíthat a dolgozó, ráadásul az egyéb járulékkötelezettségeinek sem tesz eleget – sokszor tudtán kívül. A tapasztalatok ugyanakkor a korábbi évekhez képest kedvezőbb tendenciát mutatnak: habár a munkaügyi ellenőrzések megállapítottak bérfizetéssel kapcsolatos szabálytalanságokat, ezeknek a száma nem kiugró, a korábbiaknál drasztikusabb léptékű minimálbér-emelések hatására sem.
Másrészt az érdekképviseletek tapasztalatai és a munkavállalók közösségi oldalakon fellelhető beszélgetései arra utalnak, hogy egyre tudatosabban állnak ki az érdekeikért. Korábban sokan féltették a munkahelyüket, így annak ellenére sem jelezték az őket ért szabálytalanságokat, hogy tudatában voltak annak, hogy rosszul járnak. Ennek oka az érdekképviseletek szerint az, hogy a korábbi munkanélküliség után az új jelenségnek számító munkaerőhiány egyre inkább bekerült a köztudatba. Emiatt mind a munkaadó, mind a munkavállaló tisztában van vele, hogy a dolgozó könnyen elhelyezkedhet akár az adott ipari parkon belül is, ha egy másik cég bérezési gyakorlata tisztességes.
Ráadásul a közösségi oldalakon egyre több munkavállalói közösség található, így a tapasztalatcsere is lényegesen egyszerűbb. A munkaadó pedig sokszor már küzd az alkalmazottakért, így a bérverseny mellett egyre inkább előkerülnek szubjektív szempontok is. A tisztességes foglalkoztatás mellett ide tartozik például a pihenőidő betartása vagy az emberi bánásmód.
Magyar Idők