Gazdaság
Agrárkamara: Évente 200-500 tonna szelídgesztenye terem
2018-10-1510:22
A héten már kapható lesz a piacokon a szelídgesztenye, amelyből az utóbbi években 200-500 tonna termett Magyarországon - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) hétfőn az MTI-vel.
A közlemény szerint Magyarországon az árutermő szelídgesztenye ültetvények területe az egységes területalapú támogatás adatai alapján mindössze 215,5 hektár. A csekély termésmennyiség a kevés számú üzemi ültetvénynek és a termesztéstechnológiai fejlesztések hiányának tudható be.
Magyarország szelídgesztenye exportja csekély, a jelentős feldolgozóipari igény miatt behozatalra szorul. Az import évente 1000-2500 tonnát tesz ki, jellemzően Olaszországból.
A jellemzően októberben érő, kisüzemi növény nagyon igényes, termesztéséhez olyan speciális ökológiai követelményeknek kell megfelelni, mint például a kiegyenlített, csapadékosabb időjárás és a savanyú talaj. Emiatt csak az ország néhány táján lehetséges az üzemi méretű termesztése, így a dél-dunántúli, a nyugat-dunántúli és a Börzsöny-hegységi termesztőtájakon.
Az 1970-es években telepített, összesen mintegy 450 hektárt kitevő áruültetvények mostanra szinte teljesen kipusztultak, jelentősebb méretű üzemi ültetvények nincsenek az országban. Az éves termés nagy részét ma is főként a ligetes szórványgesztenyések és a vad állományok adják. Termesztése kockázatos, mivel amellett, hogy a fákat járványszerűen tizedeli a kéregelhalás, a károsítók is komoly károkat képesek okozni - közölte a NAK.
MTI
Magyarország szelídgesztenye exportja csekély, a jelentős feldolgozóipari igény miatt behozatalra szorul. Az import évente 1000-2500 tonnát tesz ki, jellemzően Olaszországból.
A jellemzően októberben érő, kisüzemi növény nagyon igényes, termesztéséhez olyan speciális ökológiai követelményeknek kell megfelelni, mint például a kiegyenlített, csapadékosabb időjárás és a savanyú talaj. Emiatt csak az ország néhány táján lehetséges az üzemi méretű termesztése, így a dél-dunántúli, a nyugat-dunántúli és a Börzsöny-hegységi termesztőtájakon.
Az 1970-es években telepített, összesen mintegy 450 hektárt kitevő áruültetvények mostanra szinte teljesen kipusztultak, jelentősebb méretű üzemi ültetvények nincsenek az országban. Az éves termés nagy részét ma is főként a ligetes szórványgesztenyések és a vad állományok adják. Termesztése kockázatos, mivel amellett, hogy a fákat járványszerűen tizedeli a kéregelhalás, a károsítók is komoly károkat képesek okozni - közölte a NAK.
MTI