Gazdaság
Idén Balin tartja éves találkozóját az IMF és a Világbank
2018-10-0908:46
A hét végén Bali szigetén gyűlnek össze pénzügyminiszterek és jegybankelnökök szerte a világból; a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank ezúttal az Indonéziához tartozó sziget déli részén, egy kifejezetten tehetős turistáknak szánt településen, Nusa Duában tartja szokásos éves találkozóját.
A kedden kezdődő és vasárnap befejeződő őszi közgyűlést éppen egy olyan időszakban tartják, amikor a protekcionizmus, a feltörekvő piacok válságai és a rekordnagyságú eladósodottság egyre nagyobb fenyegetést jelent a globális növekedésre.
A Nemzetközi Valutaalap a tanácskozás nyitányaként kedden közzétett világgazdasági prognózisában rontotta idei és jövő évi növekedési előrejelzését a tavasz óta erőteljesebben jelentkező kockázatok miatt, és összehangolt makro-, illetve mikroszintű intézkedéseket javasolt a gazdaságok belső ellenálló képességének megerősítésére.
Az új előrejelzés szerint idén és jövőre 3,7 százalékkal bővülhet a világ hazai összterméke (GDP), ami 0,2 százalékponttal alacsonyabb az áprilisi prognózisban szereplő adatoknál. A világkereskedelmi forgalom növekedési üteme idén 4,2 százalékra, jövőre 4,0 százalékra lassulhat a tavalyi 5,2 százalékról. A kereskedelmi forgalom idei növekedési ütemét a tavaszi prognózishoz képest 0,9 százalékponttal, a jövő évit pedig 0,7 százalékponttal csökkentette az IMF.
Az áprilisi prognózis óta részben megvalósultak, részben jobban körvonalazódtak a már akkor is vázolt növekedési kockázatok: a kereskedelemkorlátozó intézkedések negatív hatása, a tőkeáramlás irányának megfordulása a feltörekvő gazdaságok viszonylatában, valamint nőttek a lokális politikai bizonytalanságok és egyre ingatagabbá váltak a gazdasági fundamentumok.
A befektetők és a piacok aggodalma egyenes arányban nőtt azzal, ahogy Donald Trump amerikai elnök szavakról tettekre váltott. Az Egyesült Államok és Kína már hónapok óta kölcsönös vámtarifa-emelésekkel vív kereskedelmi háborút. Európa és más gazdasági nagyhatalmak attól félnek, hogy globálissá válik a kereskedelmi háború, mivel az amerikai kormányzat az összes főbb kereskedelmi partnerével ujjat húzott.
Christine Lagarde, az IMF főigazgatója pár napja egy beszédében arra figyelmeztetett, hogy a kockázatok kezdenek testet ölteni, kedvezőtlen hatást gyakorolva a világgazdaságra. A kereskedelmi akadályok felállítása nemcsak a kereskedelmet veti vissza, hanem kárt okoz a befektetéseknek és a feldolgozóiparnak a bizonytalanság növekedésével párhuzamosan.
Tíz évvel azután, hogy a Lehman Brothers amerikai befektetési bankcsoport és egyben a világ vezető brókercége összeomlott, aminek következtében a nagy gazdasági világválság (1929-1933) óta nem látott pénzügyi és gazdasági krízisbe süllyedt az egész világ, mindenki azt próbálja kitalálni, hogy honnan indul ki a következő válság.
Azokban a feltörekvő gazdaságokban robban-e ki, amelyeket közvetlenül sújtanak az amerikai kamatemelések azáltal, hogy a befektetőket tőkéjük kivonására és az Egyesült Államokba való repatriálására ösztönzik. A közelmúltbeli devizapiaci kilengések fő áldozata Argentína és Törökország volt, amelyek nemzeti fizetőeszköze drámai mértékben gyengült a dollárhoz képest. A turbulenciák még nagyobbak lehetnek, ha a kínai gazdaság növekedése jelentősen lassul.
Nagy fenyegetést jelent a világgazdaságra az eladósodottság is, amire április óta rendszeresen figyelmeztet az IMF. Míg hat hónapja 164 ezer milliárd dollárra rúgott a világ teljes adósságállománya - az állam és a magánszféra együttes adóssága -, mostanra 182 ezer milliárd dollárra nőtt ez az érték. Ez pedig a világ által tavaly megtermelt GDP több mint duplája, és 60 százalékkal haladja meg a 2007-ben kirobbant pénzügyi válság előtti szintet.
MTI
A Nemzetközi Valutaalap a tanácskozás nyitányaként kedden közzétett világgazdasági prognózisában rontotta idei és jövő évi növekedési előrejelzését a tavasz óta erőteljesebben jelentkező kockázatok miatt, és összehangolt makro-, illetve mikroszintű intézkedéseket javasolt a gazdaságok belső ellenálló képességének megerősítésére.
Az új előrejelzés szerint idén és jövőre 3,7 százalékkal bővülhet a világ hazai összterméke (GDP), ami 0,2 százalékponttal alacsonyabb az áprilisi prognózisban szereplő adatoknál. A világkereskedelmi forgalom növekedési üteme idén 4,2 százalékra, jövőre 4,0 százalékra lassulhat a tavalyi 5,2 százalékról. A kereskedelmi forgalom idei növekedési ütemét a tavaszi prognózishoz képest 0,9 százalékponttal, a jövő évit pedig 0,7 százalékponttal csökkentette az IMF.
Az áprilisi prognózis óta részben megvalósultak, részben jobban körvonalazódtak a már akkor is vázolt növekedési kockázatok: a kereskedelemkorlátozó intézkedések negatív hatása, a tőkeáramlás irányának megfordulása a feltörekvő gazdaságok viszonylatában, valamint nőttek a lokális politikai bizonytalanságok és egyre ingatagabbá váltak a gazdasági fundamentumok.
A befektetők és a piacok aggodalma egyenes arányban nőtt azzal, ahogy Donald Trump amerikai elnök szavakról tettekre váltott. Az Egyesült Államok és Kína már hónapok óta kölcsönös vámtarifa-emelésekkel vív kereskedelmi háborút. Európa és más gazdasági nagyhatalmak attól félnek, hogy globálissá válik a kereskedelmi háború, mivel az amerikai kormányzat az összes főbb kereskedelmi partnerével ujjat húzott.
Christine Lagarde, az IMF főigazgatója pár napja egy beszédében arra figyelmeztetett, hogy a kockázatok kezdenek testet ölteni, kedvezőtlen hatást gyakorolva a világgazdaságra. A kereskedelmi akadályok felállítása nemcsak a kereskedelmet veti vissza, hanem kárt okoz a befektetéseknek és a feldolgozóiparnak a bizonytalanság növekedésével párhuzamosan.
Tíz évvel azután, hogy a Lehman Brothers amerikai befektetési bankcsoport és egyben a világ vezető brókercége összeomlott, aminek következtében a nagy gazdasági világválság (1929-1933) óta nem látott pénzügyi és gazdasági krízisbe süllyedt az egész világ, mindenki azt próbálja kitalálni, hogy honnan indul ki a következő válság.
Azokban a feltörekvő gazdaságokban robban-e ki, amelyeket közvetlenül sújtanak az amerikai kamatemelések azáltal, hogy a befektetőket tőkéjük kivonására és az Egyesült Államokba való repatriálására ösztönzik. A közelmúltbeli devizapiaci kilengések fő áldozata Argentína és Törökország volt, amelyek nemzeti fizetőeszköze drámai mértékben gyengült a dollárhoz képest. A turbulenciák még nagyobbak lehetnek, ha a kínai gazdaság növekedése jelentősen lassul.
Nagy fenyegetést jelent a világgazdaságra az eladósodottság is, amire április óta rendszeresen figyelmeztet az IMF. Míg hat hónapja 164 ezer milliárd dollárra rúgott a világ teljes adósságállománya - az állam és a magánszféra együttes adóssága -, mostanra 182 ezer milliárd dollárra nőtt ez az érték. Ez pedig a világ által tavaly megtermelt GDP több mint duplája, és 60 százalékkal haladja meg a 2007-ben kirobbant pénzügyi válság előtti szintet.
MTI