Gazdaság
Háttérkép: A magyar rendszerváltás árny- és fényoldala
2018-10-0421:49
Ami a magyar rendszerváltás gazdasági teljesítményét illeti, az meglehetősen gyenge volt. Ezt leginkább az egy főre jutó jövedelmekkel lehet szemléltetni. 1996-ban, a Bokros-csomag mélypontja idején az egy keresőre jutó reálbér pontosan annyi volt, mint harminc évvel annak előtte, tehát 1966-ban. Gyakorlatilag egy teljes emberöltő egy hatalmas visszaesésre lett elfecsérelve – hívta fel rá a figyelmet Boros Imre közgazdász és Bogár László közgazdász az ECHO TV Háttérkép című műsorának csütörtöki adásában, amelyből újfent kiderül, milyen mérhetetlen nagy károkat okozott a magyar társdalomnak az SZDSZ nevű jelenséghalmaz, ami széttépte a rendszerváltás illúzióját.
Bayer Zsolt felvetésére reagálva Boros Imre és Bogár László is egyetértett azzal, hogy a rendszerváltás gazdaságilag teljesen el lett rontva, ugyanakkor 1956 és 1966 között volt „életszínvonalpolitika”, Kádár János mellett voltak olyan tanácsadók, akik „tovább láttak az orruknál”.
Rákosi ÁVO-val akarta a falusi társadalmat megrendszabályozni, de ők azt ismerték fel, ha a magyar parasztot nem akadályozzuk abban, hogy saját magát zsákmányolja ki és egy picit visszahagyunk neki, akkor azt boldogan megteszi, ráadásul a teljesítmény egészen elképesztő módon növekszik – közölte Bogár László. A közgazdász felhívta rá a figyelmet, tévedés, hogy a nyugati hitelek finanszírozták a „jólétet”, hanem a magyar társadalom valóságos teljesítményéről volt szó.
Bogár László úgy fogalmazott, Kádárék hagyták az „önkizsákmányolást”, vagyis arról volt szó, hogy hivatalos magyarázat szerint a „társadalom túlnyújtózkodott a takarón, hedonista módon élt, zabált fogyasztott”, azaz többet fogyasztott, mint termelt. Bayer Zsolt valószínűsítette, hogy ennek az árát fizeti meg ma a magyar társadalom, amely egészségi és mentális állapotát tekintve talán az összes volt szocialista ország közül a legrosszabb állapotban van. A magyar férfiak halálozási rátája szinte példa nélkül romlott az elmúlt évtizedekben. Huszonöt éven keresztül nem javultak, hanem romlottak a születéskor várható élettartalmai, hanem markánsan csökkentek.
1978 és 1996 között eltelt 18 év során 33 százalékos reálbércsökkenés történt. Az 1978-ban elszenvedett hatalmas árfolyamveszteség megnyitotta a megszorítások több évtizedes sorozatát. Az 1979-es első nagy megszorítást követő évben volt utoljára egyensúlyban a hazánkban megszületettek és elhalálozottak száma.
A rendszerváltásra visszatérve Boros Imre kiemelte, nem mi váltottunk rendszert, hanem nekünk váltottak rendszert. A közgazdász felidézte, több mint húsz évig a „nemzetközi pénztőke hazánkba vezényelt osztaga”, vagyis az SZDSZ kottája szerint zajlottak az események. Gyakorlatilag ők diktálták a brutális reálbércsökkennést.
1978 és 1996 között eltelt 18 év során 33 százalékos reálbércsökkenés történt. Az 1978-ban elszenvedett hatalmas árfolyamveszteség megnyitotta a megszorítások több évtizedes sorozatát. Az 1979-es első nagy megszorítást követő évben volt utoljára egyensúlyban a hazánkban megszületettek és elhalálozottak száma.
A rendszerváltásra visszatérve Boros Imre kiemelte, nem mi váltottunk rendszert, hanem nekünk váltottak rendszert. A közgazdász felidézte, több mint húsz évig a „nemzetközi pénztőke hazánkba vezényelt osztaga”, vagyis az SZDSZ kottája szerint zajlottak az események. Gyakorlatilag ők diktálták a brutális reálbércsökkennést.
A bérek reálértékének hatalmas zuhanásához nagymértékben hozzájárult, hogy a rendszerváltás kapcsán mintegy másfél millió munkahely veszett el.
Bogár László, aki államtitkári tisztségben tagja volt az Antall-kormánynak a legsúlyosabb szégyennek nevezte azt, hogy az SZDSZ nyomására egy brutális csődtörvényt fogadott el a parlament.
Bogár László, aki államtitkári tisztségben tagja volt az Antall-kormánynak a legsúlyosabb szégyennek nevezte azt, hogy az SZDSZ nyomására egy brutális csődtörvényt fogadott el a parlament.
Tehát az a valami, ami SZDSZ-nek nevezi magát a legsötétebb és legpusztítóbb oldalát pontosan ebben a csődtörvényben mutatta meg. Sajnos, Antall Józsefet személyesen is, az egész kormányt és magamat is a legsúlyosabb erkölcsi felelősség terheli azért, hogy ezt csont nélkül átengedte, pedig látszólag az SZDSZ nem is volt kormányon. Ennyit arról, hogy ki kormányzott ’90 és ’94 között
– jelentette ki Bogár László.
„Kétszer törölték fel a magyar társadalommal a padlót”
A Bokros-csomag után a magyar társadalmat Gyurcsány Ferenc Balatonőszödön elmondott hazugságbeszéde, illetve azok következményei sokkolták. Bogár László szerint Gyurcsány a legpusztítóbb módon akkor hazudott, amikor látszólag igazat mondott. Vagyis amikor úgy állította be, hogy a legfőbb bűnük az volt, hogy hagyták a magyar népet szabadon pazarolni, túlfogyasztani, vagyis a kádári retorikát alkalmazva Gyurcsány gyakorlatilag újfent azt fejtette ki, hogy a magyar nép „ismét „túlfogyasztott és a lehetőségein túlterjeszkedett”.
„Kétszer törölték fel a magyar társadalommal a padlót”
A Bokros-csomag után a magyar társadalmat Gyurcsány Ferenc Balatonőszödön elmondott hazugságbeszéde, illetve azok következményei sokkolták. Bogár László szerint Gyurcsány a legpusztítóbb módon akkor hazudott, amikor látszólag igazat mondott. Vagyis amikor úgy állította be, hogy a legfőbb bűnük az volt, hogy hagyták a magyar népet szabadon pazarolni, túlfogyasztani, vagyis a kádári retorikát alkalmazva Gyurcsány gyakorlatilag újfent azt fejtette ki, hogy a magyar nép „ismét „túlfogyasztott és a lehetőségein túlterjeszkedett”.
2010 óta nem hangzott el egyetlen kormányzati szereplő szájából sem, hogy „nincs ingyen ebéd, megszorítások jönnek, nem lesz reálbéremelés”, ugyanakkor a mindazok, akik korábban brutális megszorításokat vezettek be egyebek most ingyenes ebédet, hatalmas béremelést, a 13 havi nyugdíjat merészelnek követelni.
A teljes adás:
A teljes adás:
ECHO TV – A nemzet hangja - Háttérkép