Az Európai Bizottság ugyanis az eredeti költségvetési javaslatában a Brexit financiális hatását a felzárkóztatási alap csökkentésével ellentételezné. Ráadásul ebből a keretből adna pénzt fejlettebb országoknak olyan feladatokra, – például a migráció kezelése, vagy a határvédelem – amelyeknek semmi közük a kohézióhoz.

Palkovics László emlékeztetett, hogy Magyarország az elmúlt 8 évben jelentős fejlődést mutatott olyan mutatókban, mint a nemzeti össztermék (GDP), vagy a munkanélküliség, köszönhetően a fegyelmezett költségvetési politikának.

A tárcavezető ezzel együtt elismerte: a részletesebb jellemzők terén – mint például az egy főre eső GDP, az innovációs képesség és a termelékenység – még nagyon messze vagyunk az unió alapító országaitól. Ezért a felzárkóztatásra szánt keretből erre még áldozni kell, ami a tárcavezető szerint egész Európa érdeke.

A miniszter a tárgyalásokról kiemelte: amikor korábban Bulgáriában tárgyaltak a kohéziós források elosztásáról, az Európai Bizottság mereven képviselte álláspontját. Mostanra viszont érezhetően csökkent a feszültség az ellenérdekelt felek között és a brüsszeli testület részéről is fontos szemponttá vált a tárgyalásokon a rugalmasság.