Rétvári Bence kiemelte: a népmesékben közös a szimbólumvilág, közös alaptörténetek jelennek meg, és a nemzet összetartozása szempontjából is fontos a népmese, mert nem ismer határokat. Hozzátette: a hétköznapok rutinjában megjelenő népmesék által a gyermekek fantáziadúsabb, kreatívabb és érzelmileg stabilabb felnőttekké válhatnak, és a mesélés elmélyíti a szülő-gyermek kapcsolatot is.
    
Rétvári Bence szerint a NépmesePontok hidat képeznek a múlt népmesekincse és a jelen technikai fejlődése között, de ugyanúgy a gyermekek és a felnőttek között is. Hangsúlyozta: a NépmesePontok egyfajta "ellenkultúrát+ is erősítenek a fogyasztói társadalom által diktált trendekkel szemben, ugyanis a gyorséttermek és hasonló helyszínek helyett itt is lehet tartani születésnapi zsúrokat, de óvodai és iskolai közösségeket is fogadnak majd.
    
Lutter Imre, a Magyar Versmondók Egyesületének ügyvezető elnöke arról beszélt, hogy azok, akik gyermekkorukban megismerkednek a népmesék világával, olyan ismeretekre tesznek szert, melyek az emberismeretben, az emberekkel való bánásmódban adnak magatartásmintákat.
    
Cserna Gábor, Dunaújváros polgármestere felidézte, nyolcvanmillió forintot nyert el a város a NépmesePont létrehozására. Kováts Rózsa a NépmesePontnak otthont adó művelődési intézmény vezetője pedig közölte: három év alatt több mint ezer programot valósítanak meg. Mindennap lesz élőszavas mesemondás, emellett 108 előre felmondott mesét is meghallgathatnak a gyermekek. Programjaik középpontjában a néphagyományok állnak ötvözve a népmesét a népdalokkal, néptánccal, és tizennégy oktatási intézménnyel is együttműködnek.
    
Dunaújváros mellett országszerte több mint egy tucat helyszínen létesülnek NépmesePontok egy, az Európai Unió és a kormány által finanszírozott, több mint egymilliárd forintos keretösszegű pályázatból.

MTI