Gazdaság
Tovább nőtt a foglalkoztatottak száma
2018-08-2909:35
A május-júliusi három hónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 166 ezer volt, a munkanélküliségi ráta 3,6 százalék maradt - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A második negyedévvel megegyező előző három hónaphoz viszonyítva a munkanélküliek száma mindössze ezerrel emelkedett, a munkanélküliségi ráta így változatlan maradt. Egy év alatt a munkanélküliek száma 27 ezerrel, a ráta 0,6 százalékponttal csökkent.
A 15-24 évesek munkanélküliségi rátája 0,7 százalékponttal, 10,2 százalékosra csökkent, de a munkanélküliek mintegy ötöde ebből a korcsoportból került ki. A 25-54 éves legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,5 százalékponttal 3,2 százalékra, az 55-74 éveseké 1,0 százalékponttal 2,4 százalékra mérséklődött. A munkanélküliség átlagos időtartama 15,5 hónap volt, a munkanélküliek 38,1 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélküli volt. A 15-74 éves férfiak körében a munkanélküliek száma 12 ezerrel, 87 ezerre, munkanélküliségi rátájuk pedig 0,5 százalékponttal, 3,4 százalékra mérséklődött. A munkanélküli nők száma 15 ezerrel, 80 ezerre, a munkanélküliségi ráta pedig 0,8 százalékponttal, 3,8 százalékra csökkent.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint (https://nfsz.munka.hu/) július végére a nyilvántartott álláskeresők létszáma egy év alatt 6,3 százalékkal, 257 ezerre csökkent.
A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 1,1 százalékponttal 69,4 százalékra emelkedett egy év alatt. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 92 ezerrel nőtt, a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 37 ezerrel csökkent, a külföldi telephelyen dolgozóké pedig mintavételi hibahatáron belül változott, és a KSH szerint 107 ezer volt.
A 20-64 éves korcsoportban, amelyre az Európa 2020 stratégiában az Európai Unió 75 százalékos foglalkoztatási célértéket tűzött ki, a magyarországi foglalkoztatási ráta egy év alatt 1,1 százalékponttal, 74,6 százalékra emelkedett, 0,4 százalékpontra megközelítette a célt. A férfiaknál 82,1, a nőknél 67,2 százalékos volt a ráta ebben a korosztályban. A 15-24 éves fiatalok körében a foglalkoztatottak száma 11 ezerrel, 295 ezerre csökkent, a foglalkoztatási ráta 28,7 százalék volt. A legjobb munkavállalási korú 25-54 évesek korosztályában a foglalkoztatási ráta 0,7 százalékponttal, 84,6 százalékra, az 55-64 éves korosztályba tartozók között 2,2 százalékponttal, 53,9 százalékra nőtt.
A foglalkoztatottak számának 50 ezres emelkedése a munkaerőpiacra újonnan belépőkből, azaz a gazdaságilag aktív népesség 23 ezres emelkedéséből, illetve a munkanélküliek számának 27 ezres csökkenéséből eredt. A gazdaságilag inaktívak létszáma 2 millió 787 ezer volt, 46 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál. Ez a 15-74 éves korosztály 37,5 százaléka 0,5 százalékponttal kevesebb, mint egy évvel korábban.
A 15-64 éves férfi foglalkoztatottak létszáma 0,5 százalékkal, 2 millió 414 ezerre, a foglalkoztatási rátájuk 0,7 százalékponttal, 76,3 százalékra nőtt. A 15-64 éves női foglalkoztatottak száma 1,5 százalékkal, 2 millió 12 ezerre, foglalkoztatási rátájuk 1,4 százalékponttal, 62,7 százalékra nőtt a múlt év május-júliusa óta.
A 15-24 évesek munkanélküliségi rátája 0,7 százalékponttal, 10,2 százalékosra csökkent, de a munkanélküliek mintegy ötöde ebből a korcsoportból került ki. A 25-54 éves legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,5 százalékponttal 3,2 százalékra, az 55-74 éveseké 1,0 százalékponttal 2,4 százalékra mérséklődött. A munkanélküliség átlagos időtartama 15,5 hónap volt, a munkanélküliek 38,1 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélküli volt. A 15-74 éves férfiak körében a munkanélküliek száma 12 ezerrel, 87 ezerre, munkanélküliségi rátájuk pedig 0,5 százalékponttal, 3,4 százalékra mérséklődött. A munkanélküli nők száma 15 ezerrel, 80 ezerre, a munkanélküliségi ráta pedig 0,8 százalékponttal, 3,8 százalékra csökkent.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint (https://nfsz.munka.hu/) július végére a nyilvántartott álláskeresők létszáma egy év alatt 6,3 százalékkal, 257 ezerre csökkent.
A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 1,1 százalékponttal 69,4 százalékra emelkedett egy év alatt. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 92 ezerrel nőtt, a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 37 ezerrel csökkent, a külföldi telephelyen dolgozóké pedig mintavételi hibahatáron belül változott, és a KSH szerint 107 ezer volt.
A 20-64 éves korcsoportban, amelyre az Európa 2020 stratégiában az Európai Unió 75 százalékos foglalkoztatási célértéket tűzött ki, a magyarországi foglalkoztatási ráta egy év alatt 1,1 százalékponttal, 74,6 százalékra emelkedett, 0,4 százalékpontra megközelítette a célt. A férfiaknál 82,1, a nőknél 67,2 százalékos volt a ráta ebben a korosztályban. A 15-24 éves fiatalok körében a foglalkoztatottak száma 11 ezerrel, 295 ezerre csökkent, a foglalkoztatási ráta 28,7 százalék volt. A legjobb munkavállalási korú 25-54 évesek korosztályában a foglalkoztatási ráta 0,7 százalékponttal, 84,6 százalékra, az 55-64 éves korosztályba tartozók között 2,2 százalékponttal, 53,9 százalékra nőtt.
A foglalkoztatottak számának 50 ezres emelkedése a munkaerőpiacra újonnan belépőkből, azaz a gazdaságilag aktív népesség 23 ezres emelkedéséből, illetve a munkanélküliek számának 27 ezres csökkenéséből eredt. A gazdaságilag inaktívak létszáma 2 millió 787 ezer volt, 46 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál. Ez a 15-74 éves korosztály 37,5 százaléka 0,5 százalékponttal kevesebb, mint egy évvel korábban.
A 15-64 éves férfi foglalkoztatottak létszáma 0,5 százalékkal, 2 millió 414 ezerre, a foglalkoztatási rátájuk 0,7 százalékponttal, 76,3 százalékra nőtt. A 15-64 éves női foglalkoztatottak száma 1,5 százalékkal, 2 millió 12 ezerre, foglalkoztatási rátájuk 1,4 százalékponttal, 62,7 százalékra nőtt a múlt év május-júliusa óta.
Négy és fél millió dolgozó
774 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma a 2010-es kormányváltáshoz képest; az emelkedés döntően a hazai versenyszférában következett be, ahol 625 ezer fővel nőtt a munkában állók száma
– mondta Varga Mihály.
A pénzügyminiszter közölte, a foglalkoztatottak száma megközelítette a négy és fél milliót, ezzel párhuzamosan a közfoglalkoztatottak és külföldön munkát vállalók száma is csökkent. a munkanélküliség továbbra is 3,6 százalékon áll, amivel hazánk a harmadik helyen áll az uniós rangsorban a németek és a csehek után – tette hozzá.
A tárcavezető elmondta, 2018. május-júliusban a foglalkoztatottak száma 50 ezer fővel 4 millió 484 ezerre nőtt az előző év azonos időszakához képest, a hazai elsődleges munkaerőpiacon pedig 92 ezer fős bővülést figyelhettünk meg.
Ez azt jelenti, hogy soha nem dolgoztak még ilyen sokan Magyarországon. Az unió átlagához képest a magyar foglalkoztatás négyszer gyorsabban nőtt 2010 óta, a V4-ek közül pedig a leggyorsabb ütemű volt a bővülés. A kormány kezdeményezésére megkötött hatéves bérmegállapodás, amely a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelését, illetve ezzel párhuzamosan a munkaadói adóterhek érdemi mérséklését tartalmazza, hozzájárul ahhoz, hogy a magas hozzáadott értéket előállítani képes munkakörökben is tovább emelkedhessen a foglalkoztatottak száma - emelte ki Varga Mihály.
Mint mondta, a régiók között is folyamatosan csökkennek a különbségek, hiszen 2010 óta szinte valamennyi megyében a felére mérséklődött a munkanélküliségi ráta, ami a felzárkózás egyértelmű jele. A közfoglalkoztatottak, az álláskeresők és az inaktívak munkaerőpiacra történő bevonására fokozott figyelmet fordítunk az elkövetkezendő időszakban, hiszen körükben még jelentős a munkaerő-tartalék - mondta a pénzügyminiszter.
Ezért a napokban indítottunk egy új munkaerő-piaci pilot programot, amellyel másfél év alatt országosan legalább 50 ezer embernek szeretnénk segítséget nyújtani a versenyszférában történő elhelyezkedésben. A következő időszak feladata még a teljes foglalkoztatottság eléréséhez a munkaerő-tartalék további aktivizálása, a közfoglalkoztatottak és munkanélküliek képzése, a kisgyerekes nők, illetve a nyugdíjasok munkába állásának könnyítése - tette hozzá.
MTI
A pénzügyminiszter közölte, a foglalkoztatottak száma megközelítette a négy és fél milliót, ezzel párhuzamosan a közfoglalkoztatottak és külföldön munkát vállalók száma is csökkent. a munkanélküliség továbbra is 3,6 százalékon áll, amivel hazánk a harmadik helyen áll az uniós rangsorban a németek és a csehek után – tette hozzá.
A tárcavezető elmondta, 2018. május-júliusban a foglalkoztatottak száma 50 ezer fővel 4 millió 484 ezerre nőtt az előző év azonos időszakához képest, a hazai elsődleges munkaerőpiacon pedig 92 ezer fős bővülést figyelhettünk meg.
Ez azt jelenti, hogy soha nem dolgoztak még ilyen sokan Magyarországon. Az unió átlagához képest a magyar foglalkoztatás négyszer gyorsabban nőtt 2010 óta, a V4-ek közül pedig a leggyorsabb ütemű volt a bővülés. A kormány kezdeményezésére megkötött hatéves bérmegállapodás, amely a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelését, illetve ezzel párhuzamosan a munkaadói adóterhek érdemi mérséklését tartalmazza, hozzájárul ahhoz, hogy a magas hozzáadott értéket előállítani képes munkakörökben is tovább emelkedhessen a foglalkoztatottak száma - emelte ki Varga Mihály.
Mint mondta, a régiók között is folyamatosan csökkennek a különbségek, hiszen 2010 óta szinte valamennyi megyében a felére mérséklődött a munkanélküliségi ráta, ami a felzárkózás egyértelmű jele. A közfoglalkoztatottak, az álláskeresők és az inaktívak munkaerőpiacra történő bevonására fokozott figyelmet fordítunk az elkövetkezendő időszakban, hiszen körükben még jelentős a munkaerő-tartalék - mondta a pénzügyminiszter.
Ezért a napokban indítottunk egy új munkaerő-piaci pilot programot, amellyel másfél év alatt országosan legalább 50 ezer embernek szeretnénk segítséget nyújtani a versenyszférában történő elhelyezkedésben. A következő időszak feladata még a teljes foglalkoztatottság eléréséhez a munkaerő-tartalék további aktivizálása, a közfoglalkoztatottak és munkanélküliek képzése, a kisgyerekes nők, illetve a nyugdíjasok munkába állásának könnyítése - tette hozzá.
MTI