Gazdaság
Az egészségügyi szakdolgozók fizetése 2016–2019 között hatvanöt százalékkal emelkedik
2018-08-2906:23
Jelentősen nőttek az elmúlt években az átlagkeresetek, a közszférában az egészségügy volt az első terület, ahol a kormány béremeléseket hajtott végre 2010 után. Emellett mára jóval többet vihetnek haza mások mellett a pedagógusok, a rendvédelmi szerveknél dolgozók és a felsőoktatásban elhelyezkedett munkavállalók is.
Felgyorsult az elmúlt években az átlagkeresetek növekedése, ami annyit jelent, hogy 2012 óta a nettó átlagbér ötvenegy százalékkal lett magasabb. A legfrissebb jelentés szerint idén áprilisban a bruttó átlagkereset 340 600 forint volt, 12,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Emelkedett a fizetések vásárlóereje is, vagyis a reálbérek hatodik éve folyamatosan emelkednek, tavaly már 31,6 százalékkal magasabbak voltak, mint hat évvel ezelőtt.
Az elmúlt nyolc évben a minimálbér rekordmértékben, nyolcvannyolc százalékkal nőtt, a garantált szakmunkásbér-minimum pedig megduplázódott. Ez annyit jelent, hogy előbbi 73 500 forintról 138 000 forintra, utóbbi 89 500 forintról 180 500 forintra emelkedett.Mindez annak is köszönhető, hogy a kormány érezhető béremeléseket hajtott végre a közférában, így többet vihetnek haza mások mellett az egészségügyi dolgozók, a pedagógusok, a rendvédelmi szerveknél dolgozók, illetve a szociális, felsőoktatási szférában elhelyezkedett munkavállalók is.
Az egészségügy egyébként az első terület volt, ahol 2010 után a kormány béremelést indított el. Ennek folytatásaként tavalyelőtt többéves megállapodás született az ápolók és szakorvosok, mentősök és szakgyógyszerészek fizetésének többéves emeléséről. Így az ápolók 2016–2019 között átlagosan hatvanöt százalékkal magasabb fizetésért dolgoznak, tehát például egy négy-hat éves jogviszonnyal rendelkező, OKJ-s végzettségű egészségügyi szakdolgozó átlagkeresete 159 506 forintról a jövő évig 309 345 forintra emelkedik. A szakorvosok és kórházi szakgyógyszerészek fizetése az elmúlt két évben összesen 207 ezer forinttal lett több. A mentőszolgálatnál teljesítő orvosok ezenfelül ebben az évben további tízszázalékos emelést kaptak, tehát a mentősök fizetése az elmúlt két évben hatvanhét százalékkal emelkedett.
Nem maradtak ki a sorból a védőnők sem, a kormány az elmúlt években számos intézkedést tett azért, hogy növekedjen az anyagi megbecsültségük. A védőnői szolgálatok teljes költségvetési támogatása 2010 óta 17,9 milliárdról huszonhétmilliárdra nőtt. Ezenfelül 2016-ban újabb kétmilliárd forinttal növelte a kormány a védőnői finanszírozást. A vonatkozó jogszabály-módosítás nyomán egy területi védőnői szolgálat díjazása 2010–2018 között 257 ezer forintról 358 ezer forintra nőtt, ezen belül egy védőnő átlagos fizetése 153 322 forintról mostanra 257 128 forint. A háziorvosok, házi gyermekorvosok és az alapellátó fogorvosok támogatása is emelkedett, 2009-hez képest hetven százalékkal több jut a terület finanszírozására.
Az elmúlt nyolc évben a minimálbér rekordmértékben, nyolcvannyolc százalékkal nőtt, a garantált szakmunkásbér-minimum pedig megduplázódott. Ez annyit jelent, hogy előbbi 73 500 forintról 138 000 forintra, utóbbi 89 500 forintról 180 500 forintra emelkedett.Mindez annak is köszönhető, hogy a kormány érezhető béremeléseket hajtott végre a közférában, így többet vihetnek haza mások mellett az egészségügyi dolgozók, a pedagógusok, a rendvédelmi szerveknél dolgozók, illetve a szociális, felsőoktatási szférában elhelyezkedett munkavállalók is.
Az egészségügy egyébként az első terület volt, ahol 2010 után a kormány béremelést indított el. Ennek folytatásaként tavalyelőtt többéves megállapodás született az ápolók és szakorvosok, mentősök és szakgyógyszerészek fizetésének többéves emeléséről. Így az ápolók 2016–2019 között átlagosan hatvanöt százalékkal magasabb fizetésért dolgoznak, tehát például egy négy-hat éves jogviszonnyal rendelkező, OKJ-s végzettségű egészségügyi szakdolgozó átlagkeresete 159 506 forintról a jövő évig 309 345 forintra emelkedik. A szakorvosok és kórházi szakgyógyszerészek fizetése az elmúlt két évben összesen 207 ezer forinttal lett több. A mentőszolgálatnál teljesítő orvosok ezenfelül ebben az évben további tízszázalékos emelést kaptak, tehát a mentősök fizetése az elmúlt két évben hatvanhét százalékkal emelkedett.
Nem maradtak ki a sorból a védőnők sem, a kormány az elmúlt években számos intézkedést tett azért, hogy növekedjen az anyagi megbecsültségük. A védőnői szolgálatok teljes költségvetési támogatása 2010 óta 17,9 milliárdról huszonhétmilliárdra nőtt. Ezenfelül 2016-ban újabb kétmilliárd forinttal növelte a kormány a védőnői finanszírozást. A vonatkozó jogszabály-módosítás nyomán egy területi védőnői szolgálat díjazása 2010–2018 között 257 ezer forintról 358 ezer forintra nőtt, ezen belül egy védőnő átlagos fizetése 153 322 forintról mostanra 257 128 forint. A háziorvosok, házi gyermekorvosok és az alapellátó fogorvosok támogatása is emelkedett, 2009-hez képest hetven százalékkal több jut a terület finanszírozására.
Feltornázott pedagógusbérek
A pedagógusok korábban megalázóan alacsony bére 2013 és 2017 között átlagosan ötven százalékkal nőtt. Az emelés érintette az óvónőket, a felsőfokú végzettségű bölcsődei nevelőket, valamint a területi gyermekvédelmi szakszolgálatnál dolgozó örökbefogadási tanácsadókat is. Egy pályakezdő – egyetemi végzettséggel rendelkező – pedagógus négy éve százharmincezer forintot keresett, ma kétszázháromezer forintot, ami hetvenháromezer forinttal magasabb összeg. Egy húsz éve dolgozó – egyetemi végzettséggel rendelkező – pedagógus a béremelés előtt százhetvenháromezer forintot keresett, ma ennek csaknem a dupláját, háromszázharmincötezer forintot.
A felsőoktatási dolgozók bére 2016 és 2018 között átlagosan huszonhét százalékkal emelkedett, egy oktató, kutató, tanár munkakörben dolgozó átlagbére 2015-ben 409 891 forint volt, 2016-ban pedig már 433 758 forint.
Bár a bérnövekedés jelentős volt, és a felminősítésekkel összefüggő emelésekre évről évre biztosítják a fedezetet – a jövő évi költségvetésben például tízmilliárd forintos keret van erre –, az ágazati szakszervezetek és a Nemzeti Pedagógus Kar az úgynevezett vetítési alap inflációkövető emelését, illetve a minimálbérhez igazítását javasolja. Jövőre még biztosan a 2015-ben rögzített, 101 500 forintos vetítési alap határozza majd meg a pedagógusok bérét. Természetesen amennyiben a 2014-es helyett a 2018-as minimálbér, vagyis a 138 ezer forint lenne a vetítési alap, akkor a fizetések jóval magasabbak lennének, egy Pedagógus II. kategóriába sorolt tanár több mint négyszázezer forintot keresne.
A pedagóguskar értékelése szerint egyébként jelenleg „az átlagos pedagógusbér majdnem megfelel a jelenlegi átlagkeresetnek, vagyis kijelenthető, hogy a pedagógusok az átlagnak megfelelően keresnek. A pedagóguspályán az átlagot lényegesen meghaladó bérszint is elérhető. A kezdő pedagógusbér a minimálbérnél és a garantált bérminimumnál magasabb, és jóval meghaladja az átlagbér felét, de az átlagbért nem éri el. A főiskolát végzett pedagógusok illetménye lényegében megegyezik a középfokú végzettséggel elérhető garantált bérminimummal, az egyetemet végzetteké is alig haladja meg. Az átlagbérnek megfelelő fizetéshez legalább két évtizednyi szakmai gyakorlat és két minősítés kell, a legmagasabb illetmények pedig csak közvetlenül nyugdíj előtt érhetők el”.
Arról, hogy tervezik-e a pedagógus-életpálya módosítását, Bódis József oktatási államtitkár lapunknak nemrég azt mondta, folyamatosan gyűjtik az előmeneteli rendszerhez kapcsolódó tapasztalatokat, például amikor az új Nemzeti alaptantervről konzultálnak, erre a kérdésre is minden szakmai csoporttal kitérnek.
A felsőoktatási dolgozók bére 2016 és 2018 között átlagosan huszonhét százalékkal emelkedett, egy oktató, kutató, tanár munkakörben dolgozó átlagbére 2015-ben 409 891 forint volt, 2016-ban pedig már 433 758 forint.
Bár a bérnövekedés jelentős volt, és a felminősítésekkel összefüggő emelésekre évről évre biztosítják a fedezetet – a jövő évi költségvetésben például tízmilliárd forintos keret van erre –, az ágazati szakszervezetek és a Nemzeti Pedagógus Kar az úgynevezett vetítési alap inflációkövető emelését, illetve a minimálbérhez igazítását javasolja. Jövőre még biztosan a 2015-ben rögzített, 101 500 forintos vetítési alap határozza majd meg a pedagógusok bérét. Természetesen amennyiben a 2014-es helyett a 2018-as minimálbér, vagyis a 138 ezer forint lenne a vetítési alap, akkor a fizetések jóval magasabbak lennének, egy Pedagógus II. kategóriába sorolt tanár több mint négyszázezer forintot keresne.
A pedagóguskar értékelése szerint egyébként jelenleg „az átlagos pedagógusbér majdnem megfelel a jelenlegi átlagkeresetnek, vagyis kijelenthető, hogy a pedagógusok az átlagnak megfelelően keresnek. A pedagóguspályán az átlagot lényegesen meghaladó bérszint is elérhető. A kezdő pedagógusbér a minimálbérnél és a garantált bérminimumnál magasabb, és jóval meghaladja az átlagbér felét, de az átlagbért nem éri el. A főiskolát végzett pedagógusok illetménye lényegében megegyezik a középfokú végzettséggel elérhető garantált bérminimummal, az egyetemet végzetteké is alig haladja meg. Az átlagbérnek megfelelő fizetéshez legalább két évtizednyi szakmai gyakorlat és két minősítés kell, a legmagasabb illetmények pedig csak közvetlenül nyugdíj előtt érhetők el”.
Arról, hogy tervezik-e a pedagógus-életpálya módosítását, Bódis József oktatási államtitkár lapunknak nemrég azt mondta, folyamatosan gyűjtik az előmeneteli rendszerhez kapcsolódó tapasztalatokat, például amikor az új Nemzeti alaptantervről konzultálnak, erre a kérdésre is minden szakmai csoporttal kitérnek.
Több jut rendvédelemre
Ötven százalékkal emelkedik 2015 és 2019 között átlagosan a rendvédelmi dolgozók (rendőrök, katonák, tűzoltók) illetménye a 2015-ben bevezetett életpályamodelleknek köszönhetően. Az illetményemelésen túl teljesítménytől függően is kapnak juttatást a hivatásosok, erre idén tizenkétmilliárd forint áll rendelkezésre. Ez személyenként száz- és háromszázezer forint közötti összeget jelent.
Ahogy az adatokból kiderül, egy tízéves szolgálati viszonnyal és felsőfokú végzettséggel rendelkező főnyomozó 2015-ben háromszázkétezer forintot keresett, 2018. január 1-jén az illetménye azonban már meghaladta a négyszáznegyvenkilencezer forintot. A középfokú végzettségű tiszthelyettesek esetében egy tizenöt éves szolgálati viszonnyal rendelkező járőrvezető 2015-ben kétszáztizenötezer forintot keresett, 2018. január 1-jén havi illetménye háromszázhúszezer forintra nőtt. A katonák esetében 2010-től számítva az állomány illetménye több mint hetven százalékkal emelkedett. A tisztek esetében ez a növekedés harminc százalék (bruttó száztízezer forint), a közalkalmazotti állománycsoport esetében pedig negyven százalék. Egy tízéves szolgálati viszonnyal rendelkező, felsőfokú végzettségű főnyomozó 2015-ben, az életpályaprogram előtt háromszázkétezer forintot keresett havonta, idén január 1-jétől azonban illetménye már meghaladja a négyszáznegyvenkilencezer forintot. Egy tizenöt éves szolgálati viszonnyal rendelkező, középfokú végzettségű tiszthelyettes illetménye 2015-ben kétszáztizenötezer forint volt, ez most háromszázhúszezer forintra emelkedett. Jövőre ötszázalékos bérfejlesztéssel számolhatnak az érintettek.
A rendvédelmi dolgozók életpályamodelljéről és a katonai életpálya bevezetéséről szóló törvények elfogadása után, 2015-ben, Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium akkori parlamenti államtitkára emlékeztetett, hogy utoljára 2002-ben volt illetményemelés a honvédségnél, miközben Magyarország folyamatosan katonai erején felül teljesít. Az államtitkár kiemelte, az alapilletményen felül nem különféle illetménynek látszó juttatásokat kapnak a honvédelmi dolgozók, hanem valódi bért. Vargha hozzátette, a rendvédelmi dolgozók esetében az életpályamodell bevezetésével a cél a rendőröknél a járőrök és a közterületen szolgálatot teljesítők munkájának elismerése volt.
A kormány őszi törvényalkotási programja szerint szeptemberben napirendre kerül a rendvédelmi dolgozók jogállásáról szóló törvény módosítása, ami a 2019. január 1-jén beálló teljes illetményemelést tartalmazó bértábla miatt szükséges.
Magyar Hírlap
Ahogy az adatokból kiderül, egy tízéves szolgálati viszonnyal és felsőfokú végzettséggel rendelkező főnyomozó 2015-ben háromszázkétezer forintot keresett, 2018. január 1-jén az illetménye azonban már meghaladta a négyszáznegyvenkilencezer forintot. A középfokú végzettségű tiszthelyettesek esetében egy tizenöt éves szolgálati viszonnyal rendelkező járőrvezető 2015-ben kétszáztizenötezer forintot keresett, 2018. január 1-jén havi illetménye háromszázhúszezer forintra nőtt. A katonák esetében 2010-től számítva az állomány illetménye több mint hetven százalékkal emelkedett. A tisztek esetében ez a növekedés harminc százalék (bruttó száztízezer forint), a közalkalmazotti állománycsoport esetében pedig negyven százalék. Egy tízéves szolgálati viszonnyal rendelkező, felsőfokú végzettségű főnyomozó 2015-ben, az életpályaprogram előtt háromszázkétezer forintot keresett havonta, idén január 1-jétől azonban illetménye már meghaladja a négyszáznegyvenkilencezer forintot. Egy tizenöt éves szolgálati viszonnyal rendelkező, középfokú végzettségű tiszthelyettes illetménye 2015-ben kétszáztizenötezer forint volt, ez most háromszázhúszezer forintra emelkedett. Jövőre ötszázalékos bérfejlesztéssel számolhatnak az érintettek.
A rendvédelmi dolgozók életpályamodelljéről és a katonai életpálya bevezetéséről szóló törvények elfogadása után, 2015-ben, Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium akkori parlamenti államtitkára emlékeztetett, hogy utoljára 2002-ben volt illetményemelés a honvédségnél, miközben Magyarország folyamatosan katonai erején felül teljesít. Az államtitkár kiemelte, az alapilletményen felül nem különféle illetménynek látszó juttatásokat kapnak a honvédelmi dolgozók, hanem valódi bért. Vargha hozzátette, a rendvédelmi dolgozók esetében az életpályamodell bevezetésével a cél a rendőröknél a járőrök és a közterületen szolgálatot teljesítők munkájának elismerése volt.
A kormány őszi törvényalkotási programja szerint szeptemberben napirendre kerül a rendvédelmi dolgozók jogállásáról szóló törvény módosítása, ami a 2019. január 1-jén beálló teljes illetményemelést tartalmazó bértábla miatt szükséges.
Magyar Hírlap