Május végén derült ki, hogy ön lehet a Nemzeti Adó- és Vámhiva­tal (NAV) új vezetője. A hatóság azóta több száz revizort bevetve razziát tartott a fővárosi bulinegyedben, majd a Balaton partján, de voltak ellenőrzések a Forma–1-­­es Magyar Nagydíj idején és a Sziget Fesztiválon is. Az ön vezetői időszaka alatt erre, vagyis az állandó ellenőrzésekre kell felkészülniük az adófizetőknek?
Ezek az ellenőrzések függetlenek a kinevezésemtől. A NAV minden nyáron különös figyelmet fordít azokra a helyszínekre, ahol a turisták, az érdeklődők nagyobb csoportja jelenik meg, és ahol sok vállalkozás egyszerre tevékenykedik. Ezúttal is erről volt szó. Ami viszont új a korábbi gyakorlathoz képest, hogy másfél éve a hivatal közzéteszi, hol kell mindenképpen számítani arra, hogy megjelennek a revizorok és a pénzügyőrök. Tavaly tavasz óta az úgynevezett adótraffipaxon keresztül üzenünk: előre közöljük a várható operatív ellenőrzések jelentős részét.

Ön korábban rendőrként dolgozott, 2011 óta pedig a NAV bűnügyi szakterületét vezette, vagyis azért a részlegért felelt, amely például a közkasszának súlyos kárt okozó adócsalások leleplezését kapta feladatául. Kinevezését többen úgy értékelték, hogy a NAV-nál komoly fordulat jön: a hivatal ezentúl a rendőrség módszereivel és könyörtelenségével dolgozik majd. Így lesz?
Előrebocsátanám, hogy a rendőrséget nem nevezném könyörtelennek, már csak azért sem, mert éppen olyan jogalkalmazó szervezet, mint a NAV, ráadásul Bűnügyi Főigazgatóságunk ugyanazzal az eszközrendszerrel rendelkezik, mint a rendőrség. Megjegyzem azt is, hogy meggyőződésem szerint, ha valaki a rendőr láttán összerezzen, ott nem biztos, hogy a rendőrrel van a baj. A kérdésre térve: könyörtelenségről a NAV-nál nem lesz szó, éppen ellenkezőleg. Felfogásom szerint az adóhivatalnak azért kell dolgoznia, hogy az adófizetőknek kevesebb adót kelljen befizetniük.

Ez alatt mit ért?
Ha a lehető legtöbb szereplő befizeti azt az adót, amennyit a törvény alapján kellene, akkor az államhoz a mainál nagyobb összegek folynak be, a több bevétel pedig sok más mellett megalapozhatja az adók csökkentését is. Ebből viszont az következik, hogy az adóhivatal messze nem elégedhet meg csupán azzal, hogy megkeresi és megbünteti a szabályszegőket. Több kell. Ezt figyelembe véve vezetői időszakom alatt három fő szempontot tartok majd szem előtt a szervezet működésében. Arról nem mondhatunk le, hogy az adót beszedjük, rendszereinket ez ügyben tökéletesítenünk kell. De emelnünk kell a szolgáltatásaink színvonalát is, egyúttal tennünk kell a hivatal és azon keresztül a gazdaság versenyképességéért is.

Kezdjük az adóbeszedéssel és a mostani helyzettel. Miként alakult az elmúlt években a feketegazdaság mérete idehaza, másképpen mondva: több vagy kevesebb az adócsaló most, mint korábban volt?
Egészen biztos, hogy ma sokkal szűkebb az adócsalók mozgástere, mint volt mondjuk tíz évvel ezelőtt. Mindezt alátámasztja az Európai Bizottság tanulmánya is, amely évről évre méri az egyes tagállamok költségvetéseiből különféle okok miatt kieső áfabevételek nagyságát, az úgynevezett adórést. A magyarországi adórés a 2013-as 20,9 százalékról 7,2 százalékponttal csökkent 2015-re, amivel elértük azt, hogy hazánkban feleakkora az adóelkerülés mértéke, mint a régió országaiban. Ott tartunk, hogy az online pénztárgépek rendszere, a közúti áruszállítás elektronikus ellenőrzése – vagyis az ekáer – s az elmúlt időszak más, feketegazdaság elleni kormányzati intézkedései miatt a bűnözői körök most kevesebb módszert alkalmazhatnak, és sokkal könnyebben, sokkal rövidebb idő alatt lebukhatnak. Ez a jelenség pedig meghozza a maga eredményeit, a leglátványosabbak ezek közül éppen azok a százmilliárdok, amelyek az elmúlt években folytak be az államkasszába azoktól a szereplőktől, amelyek korábban a fekete- vagy a szürkezónában működtek. A legfontosabb feladatnak azt tartom, hogy a NAV megfelelően kihasználja a digitalizáció nyújtotta lehetőségeket.

Sokan éppen attól féltik az adóhivatalt, hogy a digitális világban nem találja meg a helyét, és a szervezet elektronizálása túl nagy falatnak bizonyul majd. Az online kasszák és az ekáer miatt már most is számok milliói futnak be a NAV-hoz, a nyáron ráadásul megkezdte működését a legújabb rendszer, az online számlázás is. Utóbbi révén becslések szerint évente ötvenezermilliárd forintos kereskedelmi forgalom adatait kapja majd meg a hatóság. Mihez kezdenek ezzel a mérhetetlen mennyiségű információval?
Senki ne gondolja, hogy az adóhivatalban kőkorszaki módszerekkel próbálkozunk, s néhány tucat kolléga böngészi a számsorokat a képernyőkön. Informatikai megoldásokat felhasználva az ismereteket adatbázisokba rendezzük, és különféle programokkal igyekszünk kiszűrni a bármilyen okból gyanús szereplőket. Az eltérő, kirívó adatokat keressük. A szempontokat persze folyamatosan frissítjük, előfordulhat ugyanis, hogy az, ami korábban normálisnak számított, ma már kétséget ébreszt, és arra utal, hogy az adott gazdasági szereplő adóelkerüléssel próbálkozik. Ezt hívjuk kockázatelemzésnek, ami eddig is működött a NAV-ban, de a beérkező adatok megtöbbszöröződésével fejlesztésekre lesz szükség. Folyamatosan költ a szervezet az informatikai háttérre, a beruházások ezután is rendszeresek lesznek.

Az online számlázásnak – amelyről négy éve ön beszélt először a nyilvánosság előtt – az a lényege, hogy a vállalkozások elektronikus úton beküldik az általuk kiállított számlák adatait a NAV-hoz. Milyen lehetőséget kínál a hivatalnak az új szisztéma?
Valójában igen sokfélét. Először is azt, hogy – miként a szakmában mondják – valós időben megakadályozhassuk az adócsalásokat, vagyis menet közben beavatkozhassunk, megelőzve azt, hogy a bűnözői körök kárt okozzanak az államnak. De a rendszer arra is módot ad, hogy azonosítsuk azokat a szereplőket, akik a jövőben válhatnak adócsalóvá. Felismerhetők ugyanis bizonyos jelek, amelyek arra utalnak, hogy az adott vállalkozás rövidesen lekanyarodhat a jogszerűség útjáról. Árulkodó lehet például a hirtelen megugró forgalom, ha az nem köszön vissza a bevallásokban, miként a kereskedelmi partnerek gazdálkodási indok nélküli, feltűnően gyakori cserélgetése is kétséget ébreszthet. Ilyenkor megkeressük a jelenség mögötti gazdasági szereplőt, felajánljuk a segítségünket, egyúttal felhívjuk a figyelmet az adóelkerülés következményeire. De a rengeteg számlaadat nem csak az ellenőrzést segítheti, ezeknek köszönhetően fejleszthetjük szolgáltatásainkat, a cégek számára modern nyilvántartási és lekérdezési lehetőségeket biztosítunk. Ráadásul az online számlarendszer azokat a vállalkozásokat is ösztönzi a digitalizáció­ra, amelyek eddig korszerűtlen rendszereket alkalmaztak.

Az utóbbi időben többször is hallhatták az adófizetők, hogy a NAV ügyfélbarát, és egyre több szolgáltatást nyújt. Ez esetben milyen új szolgáltatásról lenne szó?
Két éve indult el az úgynevezett e-Szja szolgáltatásunk, vagyis az, hogy a beküldött adatokból a hivatal készíti el 4,5 millió magánszemély adóbevallását. Ennek mintájára azt tervezzük, hogy 2021-ben a lehető legtöbb adóbevallást a NAV készítse el a vállalkozásoknak is. Óriási lépés lenne, ha a gazdasági szereplőknek például a jövedékiadó-bevalláson túl az áfabevallással sem kellene az idejüket tölte­niük, hanem csak azt a dokumentumot kellene átnézniük, amelyet az adóhivatal előkészít a rendelkezésére álló adatokból. Ez például egy olyan szolgáltatás, amellyel nagyban megkönnyítjük a magyar cégvilág működését.

Ha megkérdeznénk egy vállalkozót, ön szerint mit emelne ki a NAV működéséből: az ellenőrzést és a büntetést vagy a szolgáltatást és a segítségnyújtást?
A NAV szerepe kapcsán szeretnék eloszlatni egy talán szélesebb körben elterjedt téves vélekedést. Az adót be kell szedni, ez nem vitás, de a hivatalnak nem az a küldetése, nem lehet az a küldetése, hogy vállalkozásokat tegyen tönkre, életutakat akasszon meg. A bűnügyi területen szerzett tapasztalataim alapján azt mondhatom: az adózók legnagyobb része jogkövető módon intézné ­adóügyeit, s csak az ismeretek vagy a rutin ­hiánya miatt követ el időnként kisebb szabályszegést. A NAV-nak az a dolga, hogy segítse, tájékoztassa azokat, akik betartanák a szabályokat, az enyhébb tévedéseknél pedig nem a büntetés az első. Vezetői időszakom alatt ezt a szemléletet képviselem majd. Ez nem zárja ki, hogy aki szándékosan az adóelkerülésre, sőt adócsalásra játszik, arra ne a törvény teljes szigorával sújtanánk le.

Az adófizetők könnyen alkalmazkodhatnak ehhez a szemlélethez, de ugyanilyen könnyen alkalmazkodik majd a NAV állománya is?
Ha az apparátusról van szó – a 2011-ben indult integráció szellemé­ben –, nem foglalkozom azzal, ki honnan jött, vezetőként csak az érdekel, hogy ki hova tart, vagyis miként végzi a munkáját. Az adóhivatalba több mint 18 ezer ember jár be dolgozni nap mint nap. Mivel különböző szakterületen – például adó-, vám-, jövedékügy, végrehajtás, bűnügy, informatika – dolgoznak, a feladatok többnyire ­eltérőek, de azt elvárom, hogy mindenki ismerje, mi a hivatal küldetése, mit csinálnak a kollégái. Komplex szemléletmód kell, ez ugyanis az alapfeltétele annak, hogy modern, korszerű adóhivatallá válhasson a NAV. Nyilvánvaló, hogy tíz-húsz évvel ezelőtti módszerekkel nem lehetünk sikeresek egy digitalizált világban. Változások kellenek tehát a hivatal szemléletmódjában, ezt pedig akár nevezhetjük versenyképes gondolkodásnak is.

A változásra a korrupció ügyé­ben is szükség volna, kenőpénzek elfogadása miatt ugyanis időről időre fennakadnak pénzügyőrök, adóhivatalnokok a bűnüldözés hálóján.
Az elhárítással eddig is igyekeztünk mindenben együttműködni, ez a jövőben is így lesz. Voltak olyan esetek a közelmúltban is, amikor a NAV jelzésére indult eljárás egy-egy kolléga ellen. Tehát aktívan közreműködünk a korrupciót elhárító szervekkel. Tudomásom szerint a védett szervezetek közül fajlagosan a NAV szolgál számukra a legtöbb információval. Le kell ugyanakkor szögeznem: a korrupciót nem tűrhetjük el, ezzel a jelenséggel le kell számolnunk. Megemlíthetem, hogy a határon dolgozó pénzügyőrök esetében már gondolkodunk is egy olyan rendszeren, amely számottevően csökkentené a korrupció lehetőségét. A korábbi esetek részleteit, a munkafeltételeket, a létszámot és minden releváns információt egybevetve és elemezve dolgozzuk ki a korrupció esélyét leginkább kizáró működést. Például elemezzük az úgynevezett rotációs rendszert, vagyis a pénzügyőrök csak meghatározott időt töltenének egy helyen.

Magyar Idők