Gazdaság
Következetesen beszedi a NAV a bevándorlási különadót
2018-08-2107:00
Az adóhatóság felkészült a bevándorlási különadó szabályainak betartatására – nyilatkozta a Magyar Időknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vezetője, hozzátéve: ezentúl különadót kell fizetniük azoknak a szervezeteknek, amelyek az illegális bevándorlást segítik. Sors László rámutatott, az érintett szervezeteknek augusztus 25-ig be kell jelentkezniük a NAV-nál, szeptember 15-ig pedig az első adóbevallást is le kell adniuk. Leszögezte, ha bármely kötelezettség teljesítésénél probléma, hiányosság támad, a hivatal pontosan úgy jár el, mint bármely más adónemnél és adózónál: tájékoztat, ellenőriz és – ha kell – szankcionál.
Ezen a héten életbe lép a bevándorlási különadó, ennek kapcsán arról kérdeztük a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vezetőjét, miként készül a szervezet az új feladat végrehajtására.
Különösebb teendőnk ezzel kapcsolatban nem volt. A bevándorlási különadó egy a hazai adótípusok közül, így pontosan azokkal az eszközökkel fogunk érvényt szerezni a rendelkezéseknek, mint a többi köztehernél – mondta Sors László.
A NAV vezetője – aki egyben pénzügyminisztériumi államtitkár is – a határidőkről külön is említést tett. Mint elmondta, a bevándorlást támogató vagy azt finanszírozó szereplőknek augusztus 25-ig be kell jelentkezniük az adóhivatalnál. Az államtitkár kiemelte szeptember 15-ét is, eddig a napig kell benyújtaniuk az érintetteknek az első adóbevallásukat.
A helyes kitöltésben és bármilyen más bevándorlási különadót érintő kérdés megválaszolásában segít a hivatal. A honlapon a szabályokról részletes tájékoztatót tettünk közzé, amely – tekintettel a külföldi érintettekre is – a napokban angol nyelven is elérhető lesz – mondta a hatóság vezetője.
Hozzáfűzte: a kötelezettségek betartását, mint bármely más adónál, a bevándorlási különadónál is ellenőrizni fogja a NAV, a hivatal a bevallásokat áttekinti, és figyel arra, hogy az előírt adó hiánytalanul beérkezzen. – Ha ez nem történik meg, az adóhatóság a jogszabályban meghatározottak szerint fog eljárni – húzta alá Sors László. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a bevándorlást támogató szervezetek adóügyi feladatai alapvetően semmiben nem különböznek például a vállalkozások kötelező teendőitől.
Az államtitkár ezután röviden bemutatta a bevándorlási különadó fontosabb rendelkezéseit. A jogszabály szerint adót kell fizetni a bevándorlást segítő tevékenység vagy szervezet anyagi támogatásakor. Ebből a szempontból fontos, hogy mi számít bevándorlást segítő tevékenységnek: idetartozik többek között a médiakampányok és a médiaszemináriumok megtartása, a hálózatépítés és -működtetés, valamint a migrációt pozitív színben feltüntető propagandatevékenység, ha ezek célja a bevándorlás ösztönzése.
Lényeges az is, hogy kinek kell az adót lerónia. A terhet elsősorban annak a szervezetnek kell bevallania és megfizetnie, amelyik a támogatást nyújtja, mégpedig a támogatás nyújtását követő hónap 15. napjáig, s a bevallás tényéről nyilatkoznia is kell a támogatásban részesülő számára.
Ha az adófizetés és a nyilatkozattétel elmarad, akkor a támogatott, vagyis a bevándorlást segítő szervezet válik adóalannyá. Az adót a támogatónak az anyagi támogatás – például az átutalt pénzösszeg, az átadott ingóság – összege, értéke után kell megfizetnie, ha pedig a támogatott válik adóalannyá, akkor a terhet a bevándorlást segítő tevékenység költsége után kell kiszámítani. Az adó mértéke 25 százalék.
Fontos tudnivaló, hogy a bevándorlási különadóból származó bevétel kizárólag határvédelmi feladatok ellátására használható fel – jegyezte meg Sors László.
Az ellenőrzések mikéntjét firtató kérdésünkre az államtitkár elmondta: a támogatott szervezetnek az adóhivatallal közölnie kell a támogatást nyújtó szervezet nevét, levélcímét, más, ismert azonosító adatait, valamint a támogatás összegét. Többek között ez a közlés is kontrollként szolgálhat annak ellenőrzéséhez, hogy a támogató teljesítette-e bevallási kötelezettségét. A NAV a szabályokat következetesen számon fogja kérni szereplőkön, az adót ugyanis minden érintettnek le kell rónia – szögezte le Sors László.
A NAV nemrégiben kinevezett első emberét a bevándorlási különadó mellett sok egyébről, így az adócsalások visszaszorításáról, a hivatal átalakításának folytatásáról és a szervezeten belüli korrupcióról is kérdeztük. A Sors Lászlóval készített interjút a Magyar Idők szerdai számában olvashatják.
Magyar Idők
Különösebb teendőnk ezzel kapcsolatban nem volt. A bevándorlási különadó egy a hazai adótípusok közül, így pontosan azokkal az eszközökkel fogunk érvényt szerezni a rendelkezéseknek, mint a többi köztehernél – mondta Sors László.
A NAV vezetője – aki egyben pénzügyminisztériumi államtitkár is – a határidőkről külön is említést tett. Mint elmondta, a bevándorlást támogató vagy azt finanszírozó szereplőknek augusztus 25-ig be kell jelentkezniük az adóhivatalnál. Az államtitkár kiemelte szeptember 15-ét is, eddig a napig kell benyújtaniuk az érintetteknek az első adóbevallásukat.
A helyes kitöltésben és bármilyen más bevándorlási különadót érintő kérdés megválaszolásában segít a hivatal. A honlapon a szabályokról részletes tájékoztatót tettünk közzé, amely – tekintettel a külföldi érintettekre is – a napokban angol nyelven is elérhető lesz – mondta a hatóság vezetője.
Hozzáfűzte: a kötelezettségek betartását, mint bármely más adónál, a bevándorlási különadónál is ellenőrizni fogja a NAV, a hivatal a bevallásokat áttekinti, és figyel arra, hogy az előírt adó hiánytalanul beérkezzen. – Ha ez nem történik meg, az adóhatóság a jogszabályban meghatározottak szerint fog eljárni – húzta alá Sors László. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a bevándorlást támogató szervezetek adóügyi feladatai alapvetően semmiben nem különböznek például a vállalkozások kötelező teendőitől.
Az államtitkár ezután röviden bemutatta a bevándorlási különadó fontosabb rendelkezéseit. A jogszabály szerint adót kell fizetni a bevándorlást segítő tevékenység vagy szervezet anyagi támogatásakor. Ebből a szempontból fontos, hogy mi számít bevándorlást segítő tevékenységnek: idetartozik többek között a médiakampányok és a médiaszemináriumok megtartása, a hálózatépítés és -működtetés, valamint a migrációt pozitív színben feltüntető propagandatevékenység, ha ezek célja a bevándorlás ösztönzése.
Lényeges az is, hogy kinek kell az adót lerónia. A terhet elsősorban annak a szervezetnek kell bevallania és megfizetnie, amelyik a támogatást nyújtja, mégpedig a támogatás nyújtását követő hónap 15. napjáig, s a bevallás tényéről nyilatkoznia is kell a támogatásban részesülő számára.
Ha az adófizetés és a nyilatkozattétel elmarad, akkor a támogatott, vagyis a bevándorlást segítő szervezet válik adóalannyá. Az adót a támogatónak az anyagi támogatás – például az átutalt pénzösszeg, az átadott ingóság – összege, értéke után kell megfizetnie, ha pedig a támogatott válik adóalannyá, akkor a terhet a bevándorlást segítő tevékenység költsége után kell kiszámítani. Az adó mértéke 25 százalék.
Fontos tudnivaló, hogy a bevándorlási különadóból származó bevétel kizárólag határvédelmi feladatok ellátására használható fel – jegyezte meg Sors László.
Az ellenőrzések mikéntjét firtató kérdésünkre az államtitkár elmondta: a támogatott szervezetnek az adóhivatallal közölnie kell a támogatást nyújtó szervezet nevét, levélcímét, más, ismert azonosító adatait, valamint a támogatás összegét. Többek között ez a közlés is kontrollként szolgálhat annak ellenőrzéséhez, hogy a támogató teljesítette-e bevallási kötelezettségét. A NAV a szabályokat következetesen számon fogja kérni szereplőkön, az adót ugyanis minden érintettnek le kell rónia – szögezte le Sors László.
A NAV nemrégiben kinevezett első emberét a bevándorlási különadó mellett sok egyébről, így az adócsalások visszaszorításáról, a hivatal átalakításának folytatásáról és a szervezeten belüli korrupcióról is kérdeztük. A Sors Lászlóval készített interjút a Magyar Idők szerdai számában olvashatják.
Magyar Idők