Krónika
Beismerés esetén 12 évvel megúszhatják a veronai busztragédia vádlottai
2018-08-1107:41
A magyar jogrendhez hasonló – az olasz jogrendben is ismert – perelőkészítő üléssel kezdődik ősszel a veronai busztragédia tárgyalása Olaszországban. A bíróság eldönti, befogadja-e az államügyészség tömegszerencsétlenség okozására vonatkozó vádját a magyar buszsofőr és öt olasz autópálya-mérnök ellen. Az előkészítő szakban a vádlottaknak lehetőségük van a beismerésre, ekkor tárgyalás nélkül egyharmaddal csökkentett büntetést kapnak - írja a Magyar Idők.
Az olasz törvények legfeljebb 18 év szabadságvesztéssel büntetik a tömegszerencsétlenség okozását, nincs megkülönböztetés, hogy az mennyi halálos áldozatot követelt, míg a magyar jogrendben ismert a halálos tömegszerencsétlenség fogalma.
A 2017. január 20-án éjfél előtt az olasz A4-es sztrádán történt magyar busztragédia miatt a helyszínen tizenheten, többségében 14 és 18 év közötti diákok vesztették életüket, egy súlyos égési sérült a budapesti Honvédkórházban hunyt el.
A veronai államügyész hat ember ellen emelt vádat, köztük Varga János buszvezető, Alberto Brentegani, az A4 Brescia–Padova sztrádaszakasz mérnöke, Giovanni Luigi Da Rios, az A4-es sztráda központi szakaszának és a biztonsági elemeinek építését irányító műszaki hivatal vezetője, valamint Michele De Giesi, Maria Pia Guli és Enzo Samarelli ellen, akik az A4-es sztráda, így a biztonsági korlátok tesztelését is végezték 1993-ban az Anas nevű cég munkatársaiként.
A Veronában ősszel kezdődő per első mozzanata – a magyar jogrendhez hasonlóan – az előkészítő ülés lesz, tudta meg a Magyar Idők Borbély Zoltán közlekedési és biztosítási szakjogásztól.
A bíróság első lépésként eldönti, hogy befogadja-e az államügyészség vádját, megalapozottnak és jogszerűnek találja-e a tömegszerencsétlenség vádját a hat vádlott esetében. Amennyiben – várhatóan – befogadja, megkérdezi a vádlottakat, hogy bűnösnek érzik-e magukat, és beismerik-e a vádban szereplő bűncselekmény elkövetését vagy sem.
Beismerés esetén az olasz törvények értelmében egyharmaddal csökkentett büntetést, maximum 12 év szabadságvesztést ró ki rájuk a bíróság, tárgyalás nélkül. Ha tagadják a vádat, lefolytatják a pert, ami számos szakértő meghallgatása miatt hónapokat vehet igénybe, és az első ítélet meghozatalára várhatóan csak 2019-ben kerülhet sor.
Az olasz hatóságok eljárásától függetlenül a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) továbbra is halálos tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségének gyanúja miatt folytat nyomozást ismeretlen tettes ellen. Az eljárás érdekeire tekintettel a rendőrség nem ad bővebb tájékoztatást.
A lap értesülése szerint, a nyomozók még mindig a szakértői véleményekre várnak, amelyek arra adhatnak választ, hogy a tragédia részesévé vált autóbusz pót-üzemanyagtartálya milyen szerepet játszott a történtekben, annak beszerelésével valaki elkövetett-e foglalkozás körében gondatlan veszélyeztetést, ami halálos tömegszerencsétlenséghez vezetett.
Gyanúsításra csak azután kerülhet sor – ha egyáltalán sor kerül –, hogy a szakértők kimondják: a póttartály egyértelműen hozzájárult a tragédiához. Egyes olaszországi hírek szerint a póttartály az ütközéssel ellentétes oldalon volt, a közvetlen tűzvész kitöréséhez nem járult hozzá.
A magyar jogszabályok július 20-ig nem rendelkeztek a járművek pót-üzemanyagtartályairól, akkor azonban bekerült a büntető törvénykönyvbe a veronai buszbaleset nyomán megalkotott módosítás.
Eszerint egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki olyan járművel vagy különleges személyszállító szolgáltatást nyújtó járművel vesz részt a közúti közlekedésben, amelyet engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően alakítottak át.
Két évig terjedő szabadságvesztés a büntetés, ha a bűncselekményt iskolabusszal vagy különleges igényű – így különösen mozgásában korlátozott, idős vagy beteg – személyek szállítására szolgáló közúti járművel követik el. Aki engedély nélkül ilyen átalakítást végez vagy végeztet, elzárással büntetendő.
A jogszabály-módosítás azt jelzi, hogy a tragédiában részt vevő autóbusz átalakítása nem hivatalosan történt, de jogszabály hiányában ez nem büntethető.
Magyar Idők
A 2017. január 20-án éjfél előtt az olasz A4-es sztrádán történt magyar busztragédia miatt a helyszínen tizenheten, többségében 14 és 18 év közötti diákok vesztették életüket, egy súlyos égési sérült a budapesti Honvédkórházban hunyt el.
A veronai államügyész hat ember ellen emelt vádat, köztük Varga János buszvezető, Alberto Brentegani, az A4 Brescia–Padova sztrádaszakasz mérnöke, Giovanni Luigi Da Rios, az A4-es sztráda központi szakaszának és a biztonsági elemeinek építését irányító műszaki hivatal vezetője, valamint Michele De Giesi, Maria Pia Guli és Enzo Samarelli ellen, akik az A4-es sztráda, így a biztonsági korlátok tesztelését is végezték 1993-ban az Anas nevű cég munkatársaiként.
A Veronában ősszel kezdődő per első mozzanata – a magyar jogrendhez hasonlóan – az előkészítő ülés lesz, tudta meg a Magyar Idők Borbély Zoltán közlekedési és biztosítási szakjogásztól.
A bíróság első lépésként eldönti, hogy befogadja-e az államügyészség vádját, megalapozottnak és jogszerűnek találja-e a tömegszerencsétlenség vádját a hat vádlott esetében. Amennyiben – várhatóan – befogadja, megkérdezi a vádlottakat, hogy bűnösnek érzik-e magukat, és beismerik-e a vádban szereplő bűncselekmény elkövetését vagy sem.
Beismerés esetén az olasz törvények értelmében egyharmaddal csökkentett büntetést, maximum 12 év szabadságvesztést ró ki rájuk a bíróság, tárgyalás nélkül. Ha tagadják a vádat, lefolytatják a pert, ami számos szakértő meghallgatása miatt hónapokat vehet igénybe, és az első ítélet meghozatalára várhatóan csak 2019-ben kerülhet sor.
Az olasz hatóságok eljárásától függetlenül a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) továbbra is halálos tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségének gyanúja miatt folytat nyomozást ismeretlen tettes ellen. Az eljárás érdekeire tekintettel a rendőrség nem ad bővebb tájékoztatást.
A lap értesülése szerint, a nyomozók még mindig a szakértői véleményekre várnak, amelyek arra adhatnak választ, hogy a tragédia részesévé vált autóbusz pót-üzemanyagtartálya milyen szerepet játszott a történtekben, annak beszerelésével valaki elkövetett-e foglalkozás körében gondatlan veszélyeztetést, ami halálos tömegszerencsétlenséghez vezetett.
Gyanúsításra csak azután kerülhet sor – ha egyáltalán sor kerül –, hogy a szakértők kimondják: a póttartály egyértelműen hozzájárult a tragédiához. Egyes olaszországi hírek szerint a póttartály az ütközéssel ellentétes oldalon volt, a közvetlen tűzvész kitöréséhez nem járult hozzá.
A magyar jogszabályok július 20-ig nem rendelkeztek a járművek pót-üzemanyagtartályairól, akkor azonban bekerült a büntető törvénykönyvbe a veronai buszbaleset nyomán megalkotott módosítás.
Eszerint egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki olyan járművel vagy különleges személyszállító szolgáltatást nyújtó járművel vesz részt a közúti közlekedésben, amelyet engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően alakítottak át.
Két évig terjedő szabadságvesztés a büntetés, ha a bűncselekményt iskolabusszal vagy különleges igényű – így különösen mozgásában korlátozott, idős vagy beteg – személyek szállítására szolgáló közúti járművel követik el. Aki engedély nélkül ilyen átalakítást végez vagy végeztet, elzárással büntetendő.
A jogszabály-módosítás azt jelzi, hogy a tragédiában részt vevő autóbusz átalakítása nem hivatalosan történt, de jogszabály hiányában ez nem büntethető.
Magyar Idők