Gazdaság
Lakásvételnél elkél a családi segítség
2018-07-2908:43
A rendszerváltozás óta egyre nő a családok, generációk közti segítségnyújtás jelentősége a lakáshoz jutási esélyekben. Egy napokban megjelent tanulmány szerint a 2015 előtti évtized lakáscseréléseiből az látszik, hogy a költözők háromnegyede településen belül maradt.
A 2005 és 2015 között saját célra lakást vásárlók vagy építők, építtetők 39 százaléka tudta felhasználni egy korábbi lakás árát, 56 százalékuknak volt valamilyen megtakarítása – állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Miben élünk? felmérését feldolgozó, A lakásvásárlás finanszírozása című tanulmány.
A KSH munkatársa, Székely Gáborné által jegyzett dolgozat szerint a költözők 43 százaléka vett fel hitelt, 9 százalékuk kapott lakástámogatást, vagyis a szocpol vagy a csok valamely formáját (a felmérés előtt pár hónappal vezették be a családi otthonteremtési kedvezményt – a szerk.). Akik korábbi lakásukat eladva léptek tovább, átlagosan 8,7 millió forintot fordítottak az eladási árból az új lakásra.
Együttesen hasonló összeget tett ki a megtakarítások és a családon belüli támogatások értéke. A költözők átlagosan 6,3 millió forint kölcsönt vettek fel, a lakástámogatások összege valamivel meghaladta a 2 millió forintot.
A felívelés idején, 2008-ig a lakásvásárlók több mint fele élt piaci kölcsönnel, a válság beköszöntével, 2008 végétől azonban arányuk 36 százalékra csökkent. A kieső hitelek helyére a családon belüli támogatások léptek. A tanulmány szerint az idősebb korosztályokban még kimutatható az 1970–80-as évek élénk lakásépítésének hatása, mivel közülük nagyobb arányban költöztek tovább a korábban általuk épített házból.
A 35 évnél fiatalabbak közül ebben az időszakban minden második a szülői otthonból, minden negyedik bérelt magánlakásból költözött első saját lakásába.
Az életkor növekedésével gyarapodik a meglévő lakásvagyon, amire a háztartások támaszkodhatnak lakáscserénél – 60 év fölött már csak 8 százaléknyian vettek fel hitelt. Érdekes, hogy az összes költözés háromnegyede településen belül maradt, és csak 27 százalékuk irányult más, elsősorban azonos régióban található településre. Azon háztartások, amelyek kisebb településről a nagyvárosba költözve lakást vásároltak, átlagosan kétmillió forinttal kevesebből gazdálkodtak, mint azok, amelyek már korábban ott laktak.
– A rendszerváltozás óta egyre nő a családok, generációk közötti segítségnyújtás jelentősége a lakáshoz jutási esélyekben. A lakáspiacon elinduló, első lakásukat szerző fiatalok számára különösen meghatározó ez az erőforrás.
Aki ennek hiányában kezdi el a családi lakásvagyon megalapozását, kisebb értékű lakást engedhet meg magának, nagyobb eladósodás árán – összegez a szerző, hangsúlyozva, hogy utóbbiak sokszor valamely igényükből kénytelenek engedni: kisebb, rosszabb minőségű, esetleg a munkalehetőségektől távolabb elhelyezkedő otthonnal kell beérniük.
Magyar Idők
A KSH munkatársa, Székely Gáborné által jegyzett dolgozat szerint a költözők 43 százaléka vett fel hitelt, 9 százalékuk kapott lakástámogatást, vagyis a szocpol vagy a csok valamely formáját (a felmérés előtt pár hónappal vezették be a családi otthonteremtési kedvezményt – a szerk.). Akik korábbi lakásukat eladva léptek tovább, átlagosan 8,7 millió forintot fordítottak az eladási árból az új lakásra.
Együttesen hasonló összeget tett ki a megtakarítások és a családon belüli támogatások értéke. A költözők átlagosan 6,3 millió forint kölcsönt vettek fel, a lakástámogatások összege valamivel meghaladta a 2 millió forintot.
A felívelés idején, 2008-ig a lakásvásárlók több mint fele élt piaci kölcsönnel, a válság beköszöntével, 2008 végétől azonban arányuk 36 százalékra csökkent. A kieső hitelek helyére a családon belüli támogatások léptek. A tanulmány szerint az idősebb korosztályokban még kimutatható az 1970–80-as évek élénk lakásépítésének hatása, mivel közülük nagyobb arányban költöztek tovább a korábban általuk épített házból.
A 35 évnél fiatalabbak közül ebben az időszakban minden második a szülői otthonból, minden negyedik bérelt magánlakásból költözött első saját lakásába.
Az életkor növekedésével gyarapodik a meglévő lakásvagyon, amire a háztartások támaszkodhatnak lakáscserénél – 60 év fölött már csak 8 százaléknyian vettek fel hitelt. Érdekes, hogy az összes költözés háromnegyede településen belül maradt, és csak 27 százalékuk irányult más, elsősorban azonos régióban található településre. Azon háztartások, amelyek kisebb településről a nagyvárosba költözve lakást vásároltak, átlagosan kétmillió forinttal kevesebből gazdálkodtak, mint azok, amelyek már korábban ott laktak.
– A rendszerváltozás óta egyre nő a családok, generációk közötti segítségnyújtás jelentősége a lakáshoz jutási esélyekben. A lakáspiacon elinduló, első lakásukat szerző fiatalok számára különösen meghatározó ez az erőforrás.
Aki ennek hiányában kezdi el a családi lakásvagyon megalapozását, kisebb értékű lakást engedhet meg magának, nagyobb eladósodás árán – összegez a szerző, hangsúlyozva, hogy utóbbiak sokszor valamely igényükből kénytelenek engedni: kisebb, rosszabb minőségű, esetleg a munkalehetőségektől távolabb elhelyezkedő otthonnal kell beérniük.
Magyar Idők