Bevallom, pontosan az történt velem, mint a viccben, sok mindenre gondoltam, de erre még én sem. Agrármérnökként végeztem, a középfokú szakmám szerint pedig állategészségőr vagyok. A parlament mezőgazdasági bizottságának meghallgatásán őszintén, tényszerűen beszéltem szakmai kérdésekről. Miután befejeztem a tájékoztatómat a Képviselői Irodaházban mindenki gratulált az elmondottakhoz, ám mire visszaértem a minisztériumba, már teljes őrület alakult ki. Akkor tudatosult bennem mire is képes a balliberális média, a híradásaikból gyakorlatilag kiszerkesztik a hagyományos üzeneteket, csak a szélsőséges, felturbózott álhírek számítanak náluk. A bizottsági meghallgatásomat követően levontam a konzekvenciát és óvatosabban fogalmazok.

Úgy vélem, egy politikus – különösen, ha miniszter – nem lepődik meg azon, ha támadják. Ma azonban azt tapasztaljuk, hogy a balliberális média átvette az ellenzék szerepét és az újságírók politizálni kezdtek. Maga a felfogás és a kialakult helyzet is érdekes, szokatlan, de együtt kell élnünk vele.

Fazekas Sándor kiváló munkát végzett, két kormányzati cikluson keresztül határozta meg a kormány mezőgazdasági politikáját, ám jelenleg újabb kihívások előtt állunk és újabb célokat fogalmaztunk meg.

Az új kormány megalakulása óta egységes szemlélet szerint irányítjuk a minisztériumot. Jelentős változás, hogy a vidékfejlesztés ismét a tárcánk feladatkörébe tartozik, a környezetügyért pedig önálló államtitkárság felel. Emellett egyértelműen jelezni szeretnénk, hogy Magyarországon a mezőgazdaság stratégiai ágazat. Az agrárium ma már nem csak a földről szól, olyan területekkel bővül, mint a precíziós gazdálkodás, a digitalizáció, vagy a robotika. Igaz, hogy az elmúlt években kimagasló eredményeket értünk el, de tovább kívánjuk növelni a hazai mezőgazdaság hatékonyságát. Úgy vélem, az hogy, a szaktárca neve Földművelésügyi Minisztériumról Agrárminisztériumra változott határozott célokat jelez és egyértelmű, világos üzenetet hordoz.

A magyar agrárium jó irányba indult el az előző nyolc évben. Ám elődeink, a balliberálisok súlyos hibákat ejtettek az első uniós költségvetési ciklusban 2004-től 2010-ig. Pozitív példaként Lengyelországot említeném, ők okosan költötték el az uniós támogatásokat 2004-től. Varsó gazdaságélénkítésre használta az uniós forrásokat, regionális szinten feldolgozóüzemeket, hűtőházakat építettek, olyan piacokra is betörtek, ahol korábban soha nem voltak jelen. A lengyelek akkorát léptek előre, hogy ma aggódnunk kell a lengyel tej, a lengyel alma, a lengyel meggy és egyéb termékeik miatt. A szocialista-liberális kormányok azzal követtek el súlyos hibát, hogy a lengyelekkel ellentétben szociális felzárkóztatásra költötték el az uniós forrásokat teljesen eredménytelenül, emiatt pedig versenyhátrányba kerültünk. A 2013-tól 2020-ig tartó uniós költségvetési ciklusban ezt a hátrányt próbáljunk ledolgozni és már Magyarország is gazdaságélénkítésre fordítja a pénzeket. A versenyképességünk fokozását a csak a feldolgozottsági szint növelésével érhetjük el, azaz ha nem alapanyagot, hanem terméket készítünk.

Természetesen a hazai agrárium versenyképességének növelése a tárcánk kiemelt célja. Mi magyarok dupla hátrányból indulunk. A szocializmus téeszesítése, a rendszerváltás utáni privatizációs visszaélések, a feldolgozóiparunk, a konzervágazatunk, a cukoriparunk tönkretétele miatt ránk különösen is igaz, hogy szegény embert az ág is húzza.

A nemzetgazdaságon belül a járműipar szerepe megkérdőjelezhetetlen, ugyanakkor a magyar élelmiszeripar is kiemelt szereppel bír, hiszen hazai termékeket állítunk vele elő. Az uniós pénzek jelentős részét jelenleg arra fordítjuk, hogy a mezőgazdaság ne csak az alapanyag-termelésre, hanem a feldolgozott termékekre is hangsúlyt fektessen. Az a célunk, hogy az ágazatban a technológiai fejlesztések gyorsan és hatékonyan megvalósuljanak, valamint hogy a beruházások nyereségessé váljanak. Meggyőződésem, hogy az ország gazdasági fejlődésének a kulcsa a magyar mezőgazdaság.

A magyar mezőgazdaság az elmúlt 8 évben szépen teljesített, az eredmények a gazdák szorgalmát, kitartását, elhivatottságát mutatják. Ezzel együtt az Európai Unióhoz képest a 60 százalékos jövedelmezőségi szintet előbb 80-ra, majd 100 százalékra kell növelnünk. A magyar gazda munkabírása legendás, ezzel pedig hegyeket tudunk megmozgatni. A rossz történelmi tradíciókat kell kiűzni az ágazatból, hogy ne érezzék azt, közös lónak túros a háta.

Keményen, kíméletlen következetességgel kell harcolni Brüsszellel. A költségvetési tervezet elfogadhatatlan számunkra. Nem vagyunk hajlandóak finanszírozni a közös agrárpolitikából egyéb célokat, álláspontunk szerint csak a mezőgazdaságra, vidékfejlesztésre mehet forrás. Úgy látom, ezt már kezdik megérteni az unióban, mert nem vagyunk egyedül. A visegrádi országok mellett a Baltikum is csatlakozott hozzánk, tizenegy állam mondta azt, hogy ez elfogadhatatlan. Az üzenetünk nagyon erős. Mi a magyar álláspontot képviseljük és győzni tudunk. Természetesen tudjuk, hogy a Brexit miatt a brit kiválással kisebb lesz a büdzsé, kevesebbet kell szétosztani, de úgy véljük, a támogatásaink mértéke egy centtel sem lehet kevesebb. Pláne elfogadhatatlan, hogy míg a gazdáktól elvennék a forrásokat, a migránsokra többet adnának.

Tarthatatlan, hogy a 35 év alatti gazdák aránya mindössze 3,1 százalék az agráriumban. A nemzedékváltás óriási kihívást jelent számunkra. Az agrárium sajnos nem menő a legtöbb fiatal számára. Úgy gondolják, hogy a mezőgazdaság a sáros gumicsizmával, vagy éppen azzal a vasvillával egyenlő, amivel a ganét hányjuk. Holott a 21. század agráriuma a gépek és a technológiák birodalma, amely már fejlettebb ágazat, mint a járműiparé. Napjainkban műholdról vezéreljük a kombájnokat, a növényvédelmi gépeket, egy-egy ilyen masina akár több százmillió forint is lehet. Az én meggyőződésem az, hogy ha létezik olyan terület, ami biztos jövőt garantál, akkor az a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, hiszen amíg ember él a földön, addig ennünk és innunk kell. Ráadásul 2050-re kétmilliárddal többen leszünk a Földön, 70 százalékkal több élelmiszerre lesz szükségünk, mint ma, és mindezt 30 százalékkal kevesebb termőföldön és 40 százalékkal kevesebb ivóvízből kell előállítanunk. Tíz éven belül 40 százalékkal több húsra lesz szükség a világban. Erre a megoldást mi nem is igen tudjuk, ezért van nagy szükségünk a fiataljainkra, valamint profi agrároktatásra. Szeretném azt is hangsúlyozni, hogy kiemelten fontosnak tartjuk a Fiatal Gazda pályázatot. A jelenlegi 1170 érvényes pályázat mellé további nyolcszázról, kilencszázról akarunk dönteni. A fiatal gazdákon áll, vagy bukik minden.

A balliberálisok azért támadták a programot, mert az ő földpolitikájuk mindig is a nagybirtokosoknak és külföldi spekulánsoknak kedvezett, nekik nem volt céljuk a kis, családi gazdaságok számának növelése. A program véget ért, több mint 30 ezer magyar gazda tudott vásárolni földet, változások ott lesznek, hogy a 3 hektár alatti területek értékesítése tovább folyik. Nagyarányú földeladási akciót már nem tervezünk. A tulajdonviszonyokat szeretnénk tisztázni. A magyar földet az elmúlt években biztonságba helyeztük, az anomáliákat és visszaéléseket pedig nagyon szigorúan kivizsgáljuk. A magyar föld a magyar gazdáknál van jó helyen, a cél pedig az, hogy a magyar föld minden millimétere legyen megművelve, mert egy centi sem maradhat parlagon és azt sem szeretnénk, hogy külföldi spekulánsok kezére kerüljön.

PestiSrácok