Vélemény
Az ENSZ is Soros hálójában van
2018-07-1920:25
Soros György tudatos háttérmunkájának köszönhetően nem csupán az Európai Unió, az ENSZ, a Világbank vagy éppen az amerikai törvényhozó testületekben szerzett befolyást, hanem bizonyos üzleti és politikai elitklubokban, társaságokban is. Ilyen például a Concordia. A szervezet 2016 szeptemberében tartott New York-i csúcstalálkozóján a világ legjelentősebb üzleti, kormányzati és nonprofit vezetőit hívta össze, hogy a globális ügyekben stratégiai megállapodásokat köthessenek – az ENSZ közgyűléssel párhuzamosan.
A Concordia (ami egy nonprofit, nem független szervezet) éves csúcstalálkozóját 2016. szeptember 19-én és 20-án (éppen az ENSZ közgyűlésének idején) a Grand Hyatt New Yorkban tartották, több mint 2000 résztvevővel, akik „magas szintű megbeszéléseket” folytattak Európa jövőjéről, a magánszektor szerepéről a menekültügyi válságban.
A rendezvényen Soros György is részt vett, csakúgy, mint például Gen. David H. Petraeus, a központi hírszerző ügynökség korábbi igazgatója, vagy éppen Tom Brokaw, az NBC News vezető munkatársa, de ott volt Salil Shetty az Amnesty International migrációs főtitkára, Reith Alexander vezérigazgató a nemzetbiztonsági ügynökség volt parancsnoka, az USA cyber-kommandójának vezetője, Giuliano Amato volt olasz miniszterelnök, olasz alkotmánybíró, valamint a ciprusi köztársasági elnöke, Nicos Anastasiades is.
A Concordia kongresszusán a vezető elit tagjai mellett nagykövetek, hírszerzők, miniszterek, vállalati igazgatók, vezető médiaszemélyiségek és jótékonysági világszervezetek vezetői tanácskoznak és hoznak stratégiai döntéseket.
Akik eldöntik, mi lesz a megoldás
A 2016-os csúcstalálkozón a Concordia, a Columbia Egyetem Globális Politikai Kezdeményezése, a Nemzetközi Migrációs Szervezet és az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosságának Hivatala a Nyílt Társadalom Alapítványok és a Svájci Fejlesztési és Együttműködési Ügynökség támogatásával számos magas szintű interaktív vitát bonyolítottak le a magánszektor szerepéről és felelősségéről a globális migrációs kihívások kezelésében és a menekültügyi válságban.
A Concordia egyébként érdekes módon mindig az ENSZ közgyűlésének időpontjára ütemezi éves csúcstalálkozóit, így 2018-ban is: szeptember 26-án New Yorkban gyűlnek össze,
a honlap szerint a legfontosabb és leginkább befogadó fórumukként pedig az ENSZ Közgyűlését nevezik meg.
Akik nem-et mondtak az ENSZ-nek
Szijjártó Péter bejelentése, miszerint Magyarország kilép az ENSZ migrációs csomagjának előkészítéséből nem érte váratlanul a magyar polgárokat, miután a Külgazdasági és Külügyminiszter a 2016-os ENSZ közgyűlésen elég határozott álláspontot ismertetett a témában, valamint egy hat pontból álló tervet tárt a plénum elé. Beszédében a migrációt globális kockázatként írta le, valamint kiemelte, hogy a segítséget kell a bajba jutott térségekbe vinni, „nem a bajt idehozni”.
Mivel a migránsok biztonsági kockázatot jelentenek, ezért arra kell törekedni, hogy ne biztassunk 30-35 millió embert az indulásra.
Már akkor projektálta, hogy az ellenőrzés nélküli migráció a valaha mért legnagyobb fenyegetés Európa biztonságára, és mivel minden ország maga felel az állampolgárai védelméért, nem szabad akadályozni az államokat, hogy megtegyék az ehhez szükséges lépéseket. A hatpontos terv része továbbá az embercsempészet elleni harc, valamint az úgynevezett preventív diplomácia erősítés volt, amellyel az ENSZ segítene megakadályozni a válsághelyzet kialakulását. Szijjártó akkor azt is megfogalmazta, hogy nemet kell mondani a demokráciaexportra.
Végül nem Magyarország, hanem az amerikai ENSZ-misszió jelentette be elsőként 2017-ben, hogy az Egyesült Államok befejezi a részvételét a migrációs világegyezmény előkészületeiben. Donald Trump amerikai elnök a megállapodást összeegyeztethetetlennek tartotta saját bevándorlási politikájával. Akkor Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet leszögezte: az Egyesült Államok világelső a menekültek támogatásában, és ezt a szerepét meg is kívánja őrizni. A bevándorlásra vonatkozó döntéseket azonban az amerikaiaknak maguknak kell meghozniuk, azokba más nem szólhat bele. Szerinte a 2016 szeptemberi nyilatkozatban tükröződő globális szemlélet nem egyeztethető össze az Egyesült Államok szuverenitásával.
Mérföldkő a migráció kezelésében
Emlékezetes: a 2016. szeptember 19-én kezdődött 71. ENSZ Közgyűlés fő témája a migráció volt. A Közgyűlés legfontosabb dokumentuma a szeptember 19-én elfogadott New York-i Nyilatkozat, amelyben 193 ország kormánya vállalt elkötelezettséget arra, hogy megvédik a menekülni kényszerült emberek millióit.
Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa tartott beszédet az első napon, amelyben kiemelte a New York-i Nyilatkozat jelentőségét, és elmondta, hogy az ENSZ Közgyűlésén összegyűlnek a kormányok képviselői, az ENSZ vezetői, civil szervezetek képviselői, akik együttesen lépnek fel a menekültek és migránsok jogainak hatékonyabb védelméért, a Nyilatkozatban pedig hitet tesznek a felelősség globális megosztása mellett.
Az ENSZ főtitkára, Ban Ki Mun szerint a menekültek és migránsok nem szabad, hogy akadályt jelentsenek: nagy lehetőséget rejtenek magukban, csak meg kell találnunk a kulcsot hozzájuk.
A Közgyűlésen részt vett az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk is, aki szintén mondott beszédet. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának egyik legfontosabb feladatvállalása az volt, hogy átfogó keretet dolgozzon ki a menekültválságra adandó válaszhoz. A Nyilatkozatot, amely az ENSZ Alapokmányával összhangban a menekültek iránti felelősség megosztásáról szól, mérföldkőnek tartják a menekültek és migránsok jogainak védelme terén.
Obama és Soros
A Közgyűlést a globális menekültválsággal foglalkozó vezetői tanács (Leaders’ Summit on Refugees)követte, amit Barack Obama amerikai elnök hívott össze. Izgalmas adalék, hogy Soros György is részt vett a találkozón, ahol további kötelezettségvállalásokat is megfogalmaztak: így döntöttek a humanitárius segítségnyújtáshoz történő hozzájárulás növeléséről is. (4.5 milliárd USD-re 2016 végére, amelyből 1 milliárd USD-t az Egyesült Államok vállalt). „
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatalát nagymértékben ösztönözni kell arra, hogy a New York-i nyilatkozat erős politikai elkötelezettségeit a mai napon bejelentett új, konkrét intézkedések révén azonnal kézzelfoghatóvá tegye.” (UNHCR)
A vezetők tanácsán résztvevők vállalták, hogy nagyobb hozzáférést biztosítanak a menekült gyermekeknek az oktatáshoz, a felnőtteknek pedig több munkalehetőséget vagy könnyebb munkába állási lehetőséget garantálnak, további kötelezettségeket vállaltak az áthelyezés és más befogadási eljárások terén, valamint növelik a humanitárius segélyekre fordítandó összeget.
A milliárdos tőzsdespekuláns ekkor gálánsan „csekély” 500 millió dolláros felajánlását tett, ezzel pedig azonnal az újságok címlapjára került. Jótékonykodik, hogy profitot szerezzen.
„Célunk, hogy a magánszférát hasznosítsuk a közjó érdekében” – mondta Soros.
„Befektetünk induló vállalkozásokba, már létrehozott vállalatokba, a szociális hatásokra irányuló kezdeményezésekbe és a magánemberek és menekültek által indított vállalkozásokba. Ezek a beruházások sikeresek. Elsődleges fontosságú azonban, hogy olyan termékeket és szolgáltatásokat hozzunk létre, amelyek valóban előnyösek a bevándorlók és a befogadó közösségek számára. Remélem, hogy elkötelezettségem ösztönözni fogja a többi befektetőt, hogy ugyanazt a küldetést kövesse.
”Persze nem csupán jótékonyságból tette mindezt: a befektetések Soros nonprofit szervezetek tulajdonában vannak, és a nyereséget a Nyílt Társadalom Alapítványok programjainak finanszírozására költik, beleértve a migránsok és menekültek számára előnyös programokat is.
Soros 2016-ban azt is kijelentette, hogy olyan szervezetekkel fog együttműködni, mint az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosságának Hivatala (UNHCR) és a Nemzetközi Mentési Bizottság. Filippo Grandi, az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosa erre közölte, hogy határozottan támogatják Soros tervét.
– A menekülteknek hozzáférést kell biztosítani a pénzügyi és jogi szolgáltatásokhoz, az oktatáshoz és a foglalkoztatási lehetőségekhez; úgy véljük, hogy a magánszektor egyedülállóan elkötelezett abban, hogy segítse az ilyen szolgáltatásokhoz szükséges infrastruktúrát – közölte a Főbiztos.
David Miliband, a Nemzetközi Mentési Bizottság elnöke is üdvözölte a filantróp ajánlatát:
„Soros György rendkívüli vezetést mutatott a mai bejelentéssel. 500 millió dolláros befektetéssel olyan beruházásokat hoz létre, amelyek a menekültek és a befogadó közösségek kritikus szükségleteit kezelik,
Soros úr megmutatja, hogy az együttérzés és az innováció miképpen kombinálható korunk kihívásaival szemben. Örömmel segítjük Soros úr munkáját mindenben”.
Még jó, hogy az ENSZ-re nem tud nyomást gyakorolni „jótékonyságával” a milliárdos tőzsdespekuláns…
Magyar Idők - Jurák Kata
Magyar Idők - Jurák Kata