A piramisban felfedezett templom, amelyet Tlaloknak, az azték esőistennek szenteltek, a régióban egykor élő tlahuica törzshöz tartozott. Az INAH régésze, Bárbara Koniecza szerint a földrengés következtében "a piramis szerkezetének központi része jelentősen átrendeződött".
A legnagyobb károk az építmény tetején keletkeztek, ahol Tlalok templomának felfedezése előtt már két másik templomot is feltártak a régészek, ezek egyikét az azték mitológia főistenének, a háború és a nap istenének, Vicilopocstlinak emelték, a másikat pedig ugyancsak Tlalok esőistennek. "Mindkét szentély alja megsüllyedt, amitől meglehetősen instabillá váltak" - mondta Koniecza.
A már ismert szentélyeknél régebbi, rejtett építményt a megdőlt templomok statikai vizsgálata közben fedezték fel a templomok alatt. A földrengés nyomán előkerült templomról úgy vélik a szakemberek, hogy nagyjából 1150-ből származhat és körülbelül hat méter hosszú, négy méter széles lehetett.
A maradványok mellett agyagedény-töredékeket és egy tömjéntartót is találtak, amelyek ugyancsak a tlahuica törzshöz tartoztak. A kutatók szerint a törzs több tucatnyi apró városállamot alkotva élt egykor a mai Morelos tagállam területén és Koniecza szerint bevett gyakorlat volt náluk, hogy ráépítettek a régi templomokra. A Teopanzolco lelőhely központi épületei a 13. századból származnak.
Tlalok az azték mitológiában az eső, a mennydörgés és a jó termés istene, minden ehető növény ura. Az azték felfogás szerint jóságos isten, de árvízzel, aszállyal, jégesővel, faggyal és villámcsapással kárt is tud okozni. Ő sújtotta az embereket reumával és vízkórral. Ezért a reumások, vízkórosok, a villámcsapás miatt elhunytak, valamint a vízbe fulladt emberek Tlalok égi palotájába kerültek, ahol nagy bőségben állt rendelkezésükre víz, étel és virág.
Tavaly szeptember 19-én a Richter-skála szerinti 7,1-es erősségű földrengés rázta meg Mexikó középső részét, 369 ember halálát okozva.
MTI