Honfitársainknak jelenleg mindössze 35 százaléka menne külföldre dolgozni, míg a globális átlag 57 százalék. Ez a mutató a magyarok viszonylatában négy évvel ezelőtt még 58 százalékon állt. Hazánkban a csökkenés a fiatalok és a magasan képzettek körében is meghatározó, a fiatalok 45 százaléka menne külföldre, szemben a korábbi 60 százalékkal, míg a magasan képzetteknek mindössze 37 százaléka költözne a határokon túlra, ellentétben a 2014-ben mért 65 százalékkal.

Külön figyelemre méltó, hogy a visegrádi országok (V4) körében 2018-ban már egyértelműen Magyarországon fontolgatják a legkevesebben, hogy munkavállalási céllal elvándorolnak. A legtöbben, 66 százalékos arányban ma Csehországnak fordítanának hátat, míg Lengyelországot 48, Szlovákiát pedig 42 százaléknyi hazai munkavállaló hagyná el a jobb megélhetés reményében.

A Boston Consulting Group (BCG) és a The Network által készített nemzetközi kutatás keretében Magyarországon a Profession.hu és a BCG ez alkalommal 12 443 munkavállalót kérdezett meg. Érdekes eredmény, hogy a 20 év alattiak mobilitási hajlandósága 66 százalék, ami meghaladja a globális átlagot.

A hazai munkaerőpiacra évtizedek óta érezhető hatást gyakorol, hogy a magyar átlagnál többen mennének külföldre munkát vállalni az IT- és technológiai szektorban dolgozók közül (46 százalék), az üzleti adminisztrációból (44 százalék) és a médiából (43 százalék). A doktori fokozattal rendelkezők mintegy 40 százaléka költözne külföldre munkavállalási céllal.

Globálisan az emberek 57 százaléka lenne hajlandó a jobb munka érdekében külföldre költözni, ami ugyan magas érték, de közel 7 százalékponttal alacsonyabb, mint 2014-ben, amikor az előző hasonló felmérés készült – idézi a tanulmány alapján készült közlemény Kotsis Ádámot, a BCG budapesti vezető szakértőjét. A változás elsődleges oka a kutatás szerint az lehet, hogy sok ország változtat munkavállalási gyakorlatán.

Az Egyesült Királyság vonzereje valószínűleg a brexit miatt csökkent, így az a második helyről az ötödikre esett vissza az országok vonzóképességének rangsorában. A négy évvel ezelőtti adatokhoz képest Svájc vonzereje is halványult.

Az USA után most Németország lett a második legnépszerűbb célország a külföldre készülő munkavállalók körében. S nem csupán a teljes népességen belül, hanem a 30 év alattiak között is, mind a mester-, mind a doktori fokozattal rendelkezők, valamint a digitális szakemberek körében.

Ezek a szakemberek azok, akiknek a megjelenése Németországban különösen fontos a demográfiai helyzet okozta kihívások miatt – mondta Rainer Strack, a BCG egyik vezető partnere. A brexit ellenére London még mindig tartja magát, megelőzve a rangsorban New Yorkot és Berlint is.

Ezen városok mellett egyre inkább előrelépnek olyan központok is, mint Dubai, Abu-Dzabi vagy Hongkong, amelyek népszerűsége az elmúlt négy évben látványosan nőtt.

A tanulmány azt is vizsgálja, hogy a munkavállalók mit várnának el a munkáltatótól. A felmérést végzők azt találták, hogy a munkahelyi elégedettségre vonatkozó tényezők országonként és régiónként eltérőek, de a munkavállalók világszerte számos tényezőt fontosabbnak találtak, mint a fizetést, ami csak a nyolcadik legfontosabb tétel lett.

Magyarországon is csak a negyedik legfontosabb szempont a fizetés, ezt követi a munkahely biztonsága, a munkáltató pénzügyi stabilitása, a jó kapcsolat a főnökkel, az együttműködésen alapuló munkavégzés, a munka érdekessége és a munkavégzés intenzitása.
 
Mint arról korábban beszámoltunk, egyáltalán nem jelentős a külföldön munkát vállaló magyarok aránya. Az Eurostat május végi adatai szerint a 20–64 évesek 5,2 százaléka dolgozik más uniós országban.

Magyar Idők