Vitathatatlan, hogy a hazai mezőgazdaság fejlődésének egyik legnagyobb gátja, hogy alig akad munkaerő vidéken. A kormányzat célja ezért, hogy a közmunka helyett egyre többen válasszák a mezőgazdasági foglalkoztatást. Ugyanakkor ez nem egyfajta rabszolgamunkát jelent – ahogyan azt az egyik napilap minapi véleménycikkében megjegyezte –, még akkor sem, ha a feladatok gyakran fizikailag valóban megterhelőnek bizonyulhatnak. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a közmunkások is jól járnak azzal, ha idényjelleggel vagy akár hosszú távon az agráriumban helyezkednek el.

A mezőgazdaságban végzett munka egyáltalán nem rabszolgamunka, sokkal inkább olyan értékteremtő tevékenység, amely a mezőgazdasági és élelmiszeripari alapanyag-termelés bázisa – hívta fel a figyelmet Nagy István. Az agrárminiszter elmondta: a hazai mezőgazdaságban legalább 50 ezer emberre lenne szükség, amit a fejlődő magyar mezőgazdaság képes lenne foglalkoztatni , míg a közmunkaprogramban 150 ezren vesznek részt. Bőven van tehát lehetőség arra, hogy a közfoglalkoztatottak közt megtalálják azokat, akik hajlandóak magasabb bérért a mezőgazdasági munkát választani.

Első lépésként azt szeretnék elérni, hogy a közmunkások éljenek a jogszabályok adta lehetőségekkel, és az akár 120 napig terjedő „szabadságuk” ideje alatt mezőgazdasági idénymunkát vállaljanak. Ez idő alatt a közmunkásbérhez képest magasabb összeget kereshetnek. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak piaci bért kapnak, az égető munkaerőhiány miatt pedig a munkásoknak fizetendő összeg folyamatosan nő.

2012 és 2017 között mintegy 31 százalékkal emelkedett a mezőgazdasági dolgozók fizetése, az emelkedés tavaly volt a legnagyobb, hiszen egy év alatt nettó 12,8 százalékos bérnövekedés volt tapasztalható az ágazatban. Az agrártárca korábban javasolta az egyszerűsített munkavégzés közterhének elengedését is. – Ez jó irány, mivel éppen az a kormány és a közfoglalkoztatási program célja, hogy a közmunkások végül a munka világában találjanak megélhetést. A mezőgazdasági idénymunka ennek első lépése lehet – hívta fel a figyelmet a tárcavezető.

A hosszú távú cél ugyanakkor az, hogy a közmunkások ne csak kiegészítő tevékenységként dolgozzanak az agráriumban, hanem teljes állásban találják meg számításukat a mezőgazdaságban. A tárca most olyan ösztönzők kialakításán dolgozik, amelyek a gazdákat és a közfoglalkoztatottakat is érdekeltté teszi ebben. Olyan jogi szabályozási környezet kialakítására kívánnak javaslatot tenni, amely vonzóbbá teszi az idénymunkát is. Ezzel az ágazat munkaerőgondjai is enyhülhetnek, az érintettek pedig magasabb összeget vihetnek haza a hónap végén.

Az átlag nettó kereset 2017-ben 153 ezer forint körül alakult, ami közel duplája a közfoglalkoztatásban elérhető jövedelemnek. Mindezt pedig úgy érhetik el a közmunkások, hogy lényegében el sem kell hagyniuk lakóhelyüket, hiszen hazánknak – agrárország lévén – gyakorlatilag nincs olyan szeglete, ahol ne folyna mezőgazdasági termelés, ahol ne lenne szükség munkáskézre. A mezőgazdasági foglalkoztatás túlnyomó részt tehát helyben vagy néhány kilométeres távolságon belül megoldható.

Nagy István hangsúlyozta: a cél az agrárium korszerűsítése és a tudásalapú mezőgazdaság megteremtése. Ugyanakkor a legmagasabb szintű gépesítettség vagy digitalizálás mellett is szükség lesz kézi munkavégzésre. Így válhat elérhetővé majd, hogy az agrárium a jövőben is munkahelyek tízezreit tudja biztosítani azoknak, akik úgy döntenek, hogy a közmunka helyett ezt az ágazatot választják.

A miniszter szerint az előttünk álló évek legfontosabb feladata, hogy javuljon a mezőgazdaság versenyképessége. Ennek előfeltétele a szakértelem megerősítése, a más ágazatokhoz igazodó versenyképes jövedelem megteremtése és a hozzáadott érték növelése. A tárcavezető leszögezte: a közfoglalkoztatásból mezőgazdasági munkákra váltó munkavállalók tevékenysége éppen ezeket a célokat szolgálja.

Magyar Idők