Krónika
Nevetve távozhatnak majd a bíróságról a Welsz-ügy vádlottjai
2018-06-1109:40
Welsz Tamás, Központi Nyomozó Főügyészség, Simon Gábor, mszp
Kilenc ember ellen emelt vádat a Welsz-ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF). Noha az első hírek még arról szóltak, hogy a nyomozás elején milliárdos pénzmosás és költségvetési csalás szálaira bukkantak a hatóságok, a vádlottak többsége végül csak közokirat-hamisítás miatt kerül bíróság elé. Ráadásul az ügy Welsz Tamás „öngyilkossága” miatt hatalmas közéleti-politikai botrányként robbant ki négy évvel ezelőtt, ennek ellenére a Pesti Srácok információi szerint a terheltek között még sincsen egyetlen maffiózó, közszereplő, ismert vállalkozó vagy politikus sem - írja a Pesti Srácok.
Kilenc ember ellen emelt vádat az úgynevezett Welsz-ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) – tájékoztatta a PestiSrácok.hu-t Kovács Katalin. A helyettes szóvivő hozzátette, az összes vádlott terhére közokirat-hamisítás bűntettét rója az ügyészség (két esetben már marasztaló ítéletet is hozott az illetékes bíróság), illetve egyiküket nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással is vádolják. A helyettes szóvivő azt is hangsúlyozta, hogy az alapügyben tovább folyik a nyomozás, igaz, már csak egy ember ellen, őt szintén közokirat-hamisítással gyanúsítja az ügyészség, ahogy azt a két személyt is, akiknek az ügyét célszerűségi okból elkülönítették.
Noha a Welsz-ügy hatalmas közéleti-politikai botrányként robbant be négy évvel ezelőtt, információink szerint a vádlottak és a gyanúsítottak között egyetlen maffiózó, közszereplő, ismert vállalkozó vagy politikus sincsen. Ráadásul az ügy szereplői sem milliárdos adócsalás vagy pénzmosás miatt állnak majd bíróság elé. Ellenük a Welsz Tamás érdi házában talált hamis útlevelekkel és egyéb iratokkal kapcsolatban indítottak eljárást. A vizsgálódás eredetileg a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI), majd a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hatáskörébe tartozott, ám a Legfőbb Ügyészség 2016 februárjában, két év után a Központi Nyomozó Főügyészséget (KNYF) bízta meg a nyomozás folytatásával. A döntés oka az volt, hogy hosszú idő után sem történt érdemi előrelépés az ügyben.
Welsz Tamás 2014. március 20-án Érdről kihallgatásra tartott a nyomozókkal Budapest felé, amikor rosszul lett, s egy mentőállomáson meghalt. A hivatalos verzió szerint öngyilkos lett, mérget vett be, de a vállalkozót jól ismerők közül többen azt állítják, képtelenség, hogy az üzletember önkezével vetett véget az életének. A vállalkozó halála előtt már belekeveredett a Simon-ügybe, hiszen a hatóságok feltételezése szerint ő juttatta bissau-guineai útlevélhez Simon Gábort, az MSZP adócsalással vádolt egykori elnökhelyettesét.
Az ügyről szóló első hírek a 2014-es választások előtt két hónappal láttak napvilágot, miszerint Simon Gábor többszáz millió forintot tart egy bécsi bankszámlán, melyet nem tüntetett fel vagyonnyilatkozataiban. Később az is nyilvánosságra került, hogy egy bissau-guineai útlevéllel Magyarországon is nyitottak számlát, melyen szintén milliók vannak. A honatyát 2014. március 10-én vették őrizetbe a hatóságok közvetlenül azután, hogy házkutatást tartottak Welsz Tamás vállalkozónál. Két nappal később a szocialista politikust a bíróság előzetes letartóztatásba helyezte.
A Welsznél talált iratokból kiderült, hogy Simon komplett kommunikációs stratégiát kapott „valakitől, vagy valakiktől” azzal kapcsolatban, hogy hogyan kommunikálja az ügyét. Eszerint Simon figyelmét egyebek mellett arra hívták fel, hogy “nem kell semmit túlmagyarázni, és nem kell mindenre emlékezni”. Simon alaptalan információk bedobásával kapcsolatban is kapott gyakorlati tanácsot, hogy megfontolandó “egy tuti titok szivárogtatása, ami elterjed, és az összekuszálja a közvéleményt”.
Kiderült az is, hogy Simonnak a magyar számláján kívül négy osztrák és egy svájci bankszámlája volt. A pénz eredetét illetően olyan iratok kerültek elő, amelyek részleteket tartalmaznak annak forrásáról. Eszerint Magyarországon kézből kézbe, készpénz formájában, befektetési céllal vándorolt a pénz, mielőtt 2006-ban Svájcba került. 2012-ben Simon a svájci számláról 250 ezer eurót utalt egy osztrák számlára. Arra azonban nem találtak elég bizonyítékot, hogy a tisztázatlan forrású összeget kenőpénzként kapta volna az MSZP volt alelnöke.
A politikust és egy társát különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és közokirat-hamisítással 2016-ban vádolta meg a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF), amely csupán annyit vélt bizonyíthatónak, hogy a volt képviselő ismeretlen forrásból 267 millió forint bevételt szerzett, ami után nem tett eleget a személyi jövedelemadóra és az egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó fizetési kötelezettségének, ezzel 120 millió forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. Hamis magánokirat felhasználásának vétségével pedig azért vádolják, mert 2008 és 2012 közötti adóbevallásaiban és képviselői vagyonnyilatkozataiban kizárólag a képviselői tisztségéből, valamint államtitkári megbízatásából származó jövedelmeit tüntette fel, az ismeretlen hátterű jövedelmet nem. Utóbbiról nem sikerült kideríteni, hogyan jutott hozzá Simon.
Simon Gábor büntetőügye jelenleg bírósági szakban van. Az egykori alelnök az első tárgyaláson beszélt Welsz Tamáshoz fűződő kapcsolatáról is. Elmondta, máig nem tudja a férfiről, hogy megbízást teljesítő fedett ügynök vagy kalandor volt-e. Welsz az egykori szocialista képviselő állítása szerint 2014 februárjában lépett be az életébe, amikor már kiderült, hogy százmilliókat parkoltat külföldi bankszámlákon. A vállalkozó azt mondta neki, tudja, hogy bajban van, nyomozás indul ellene és biztos benne, le fogják tartóztatni, így csak ő segíthet rajta. Simon ekkor nagyon megrémült és megbízást adott Welsz Tamásnak, aki elkérte tőle minden, az üggyel kapcsolatos dokumentumát. Welsz ezek után arra próbálta rávenni, hogy legalizálja jövedelmeit. Ekkor fogott gyanút, majd miután mások is figyelmeztették, hogy vigyázzon a kétes hírű férfival, visszavonta Welsz Tamástól a megbízást és visszakérte az iratait, amelyeket azonban nem kapott meg – vallotta az első tárgyaláson Simon, aki arról is beszélt, miután megtudta, hogy Welsz meghalt, előzetes letartóztatása során nem tudott aludni, mert attól félt, őt is megölik, azaz a volt MSZP-s politikus sem hitt igazán a férfi öngyilkosságában.
Nem is csoda, hiszen ha hihetünk a Népszabadság korábbi információinak, Welsz nem akárkikkel üzletelt. Voltak köztük alvilági figurák, ismert vállalkozók és befolyásos politikusok is, akik nem egyszer egy II. kerületi elitklubban találkoztak Welsz Tamással. A szerző szerint ebben a klubban politikai hovatartozástól függetlenül gyűltek össze vállalkozók, közéleti emberek, hogy adott esetben ott volt APEH-szakértőkkel tárgyalva, tőlük tanácsot kérve, megfelelő jutalék fejében arra is választ kapjanak, miképpen kerülhetik el a lelepleződést egy adóvizsgálat esetén, és hogyan tüntethetik el a hatóság elől nyomtalanul adózatlan jövedelmük egy részét. Állítólag több klubtagot megfigyelt a titkosszolgálat, de nem tudni, mi lett a róluk gyűjtött információkkal, ahogy jó eséllyel az sem derül már ki, hogy Welsz mindent kipakolt-e a nyomozóknak a rejtélyes összejövetelek szereplőiről.
Pesti Srácok
Noha a Welsz-ügy hatalmas közéleti-politikai botrányként robbant be négy évvel ezelőtt, információink szerint a vádlottak és a gyanúsítottak között egyetlen maffiózó, közszereplő, ismert vállalkozó vagy politikus sincsen. Ráadásul az ügy szereplői sem milliárdos adócsalás vagy pénzmosás miatt állnak majd bíróság elé. Ellenük a Welsz Tamás érdi házában talált hamis útlevelekkel és egyéb iratokkal kapcsolatban indítottak eljárást. A vizsgálódás eredetileg a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI), majd a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hatáskörébe tartozott, ám a Legfőbb Ügyészség 2016 februárjában, két év után a Központi Nyomozó Főügyészséget (KNYF) bízta meg a nyomozás folytatásával. A döntés oka az volt, hogy hosszú idő után sem történt érdemi előrelépés az ügyben.
Welsz Tamás 2014. március 20-án Érdről kihallgatásra tartott a nyomozókkal Budapest felé, amikor rosszul lett, s egy mentőállomáson meghalt. A hivatalos verzió szerint öngyilkos lett, mérget vett be, de a vállalkozót jól ismerők közül többen azt állítják, képtelenség, hogy az üzletember önkezével vetett véget az életének. A vállalkozó halála előtt már belekeveredett a Simon-ügybe, hiszen a hatóságok feltételezése szerint ő juttatta bissau-guineai útlevélhez Simon Gábort, az MSZP adócsalással vádolt egykori elnökhelyettesét.
Az ügyről szóló első hírek a 2014-es választások előtt két hónappal láttak napvilágot, miszerint Simon Gábor többszáz millió forintot tart egy bécsi bankszámlán, melyet nem tüntetett fel vagyonnyilatkozataiban. Később az is nyilvánosságra került, hogy egy bissau-guineai útlevéllel Magyarországon is nyitottak számlát, melyen szintén milliók vannak. A honatyát 2014. március 10-én vették őrizetbe a hatóságok közvetlenül azután, hogy házkutatást tartottak Welsz Tamás vállalkozónál. Két nappal később a szocialista politikust a bíróság előzetes letartóztatásba helyezte.
A Welsznél talált iratokból kiderült, hogy Simon komplett kommunikációs stratégiát kapott „valakitől, vagy valakiktől” azzal kapcsolatban, hogy hogyan kommunikálja az ügyét. Eszerint Simon figyelmét egyebek mellett arra hívták fel, hogy “nem kell semmit túlmagyarázni, és nem kell mindenre emlékezni”. Simon alaptalan információk bedobásával kapcsolatban is kapott gyakorlati tanácsot, hogy megfontolandó “egy tuti titok szivárogtatása, ami elterjed, és az összekuszálja a közvéleményt”.
Kiderült az is, hogy Simonnak a magyar számláján kívül négy osztrák és egy svájci bankszámlája volt. A pénz eredetét illetően olyan iratok kerültek elő, amelyek részleteket tartalmaznak annak forrásáról. Eszerint Magyarországon kézből kézbe, készpénz formájában, befektetési céllal vándorolt a pénz, mielőtt 2006-ban Svájcba került. 2012-ben Simon a svájci számláról 250 ezer eurót utalt egy osztrák számlára. Arra azonban nem találtak elég bizonyítékot, hogy a tisztázatlan forrású összeget kenőpénzként kapta volna az MSZP volt alelnöke.
A politikust és egy társát különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és közokirat-hamisítással 2016-ban vádolta meg a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF), amely csupán annyit vélt bizonyíthatónak, hogy a volt képviselő ismeretlen forrásból 267 millió forint bevételt szerzett, ami után nem tett eleget a személyi jövedelemadóra és az egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó fizetési kötelezettségének, ezzel 120 millió forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. Hamis magánokirat felhasználásának vétségével pedig azért vádolják, mert 2008 és 2012 közötti adóbevallásaiban és képviselői vagyonnyilatkozataiban kizárólag a képviselői tisztségéből, valamint államtitkári megbízatásából származó jövedelmeit tüntette fel, az ismeretlen hátterű jövedelmet nem. Utóbbiról nem sikerült kideríteni, hogyan jutott hozzá Simon.
Simon Gábor büntetőügye jelenleg bírósági szakban van. Az egykori alelnök az első tárgyaláson beszélt Welsz Tamáshoz fűződő kapcsolatáról is. Elmondta, máig nem tudja a férfiről, hogy megbízást teljesítő fedett ügynök vagy kalandor volt-e. Welsz az egykori szocialista képviselő állítása szerint 2014 februárjában lépett be az életébe, amikor már kiderült, hogy százmilliókat parkoltat külföldi bankszámlákon. A vállalkozó azt mondta neki, tudja, hogy bajban van, nyomozás indul ellene és biztos benne, le fogják tartóztatni, így csak ő segíthet rajta. Simon ekkor nagyon megrémült és megbízást adott Welsz Tamásnak, aki elkérte tőle minden, az üggyel kapcsolatos dokumentumát. Welsz ezek után arra próbálta rávenni, hogy legalizálja jövedelmeit. Ekkor fogott gyanút, majd miután mások is figyelmeztették, hogy vigyázzon a kétes hírű férfival, visszavonta Welsz Tamástól a megbízást és visszakérte az iratait, amelyeket azonban nem kapott meg – vallotta az első tárgyaláson Simon, aki arról is beszélt, miután megtudta, hogy Welsz meghalt, előzetes letartóztatása során nem tudott aludni, mert attól félt, őt is megölik, azaz a volt MSZP-s politikus sem hitt igazán a férfi öngyilkosságában.
Nem is csoda, hiszen ha hihetünk a Népszabadság korábbi információinak, Welsz nem akárkikkel üzletelt. Voltak köztük alvilági figurák, ismert vállalkozók és befolyásos politikusok is, akik nem egyszer egy II. kerületi elitklubban találkoztak Welsz Tamással. A szerző szerint ebben a klubban politikai hovatartozástól függetlenül gyűltek össze vállalkozók, közéleti emberek, hogy adott esetben ott volt APEH-szakértőkkel tárgyalva, tőlük tanácsot kérve, megfelelő jutalék fejében arra is választ kapjanak, miképpen kerülhetik el a lelepleződést egy adóvizsgálat esetén, és hogyan tüntethetik el a hatóság elől nyomtalanul adózatlan jövedelmük egy részét. Állítólag több klubtagot megfigyelt a titkosszolgálat, de nem tudni, mi lett a róluk gyűjtött információkkal, ahogy jó eséllyel az sem derül már ki, hogy Welsz mindent kipakolt-e a nyomozóknak a rejtélyes összejövetelek szereplőiről.
Pesti Srácok