Elmondta: a következő egy-másfél évben a mostanihoz képest nagyjából változatlan gazdasági bővülés várható, a magyar gazdaság az idei teljesítményét tudja jövőre is hozni, azaz 4 százalék körüli növekedésre lehet számítani. Hozzátette: lehetne a kabinet optimistább is, mert az idei első három hónapban 4,4 százalék növekedést ért el a magyar gazdaság.
    
A jövő héten benyújtja a kormány a 2019. évi költségvetést a parlamentnek - mondta a pénzügyminiszter, hozzátéve, a Költségvetési Tanács csütörtökön publikálta a véleményét, a benyújtás ellen nem volt kifogása a testületnek.
    
Kiemelte: a 4 százalék körüli növekedési szint fenntartásához minőségi fordulatra van szükség a gazdaságban, ennek érdekében jövőre 4000 milliárd forint beruházást kívánnak elérni, részben hazai, részben uniós forrásból.

A pénzügyminiszter rámutatott: az elmúlt években jelentősen csökkent a munkanélküliségi ráta, most már 4 százalék alatt van, az ország most éppen azzal néz szembe, hogy egyes ágazatokban hiány van a szakképzett munkaerőből, napjainkban mintegy 70 ezer betöltetlen állás van Magyarországon. 
    
A pénzügyminiszter utalt arra: bíztató, hogy a 2016 őszén a munkaadókkal és a munkavállalókkal kötött megállapodás hatására az elmúlt időszakban jelentősen emelkedtek a bérek, miközben a munkaadók közterhei csökkentek, ennek is betudható, hogy 15 ezerrel csökkent a külföldön munkát vállalók száma. 
    
Rámutatott: ennek ellenére a munkaerőgondokat orvosolni kívánja a kormány. Ha esetleg felmerülne, hogy egy fontos beruházás a szakképzett munkaerő hiánya miatt maradna el, akkor a kabinet a szükséges engedélyek kiadása után külföldi munkavállalókkal igyekezne pótolni a hiányzó hazai szakembereket - fűzte hozzá a pénzügyminiszter.
    
A gazdaságban a minőségi fordulat érdekében el kell érni, hogy a vállalkozások növeljék a kutatás-fejlesztésre fordított pénzeszközeiket, egyre nagyobb teret nyerjen az innováció, és - az ipari digitalizációt szolgáló - ipar 4.0 program célkitűzései megvalósuljanak - emelte ki a tárcavezető.
    
Varga Mihály szólt arról is, hogy a magyarországi cégek exportja továbbra is nagyban segíti a gazdasági növekedést, az elmúlt évben a magyar kivitel értékben elérte a 100 milliárd eurót. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a kormány nem aggódik a forint utóbbi időszakban látott gyengülése miatt, az exportálók nem sírnak.
    
A pénzügyminiszter kiemelte: a forint árfolyamával kapcsolatban egyelőre nincs ok az aggodalomra, azon a sávon belül van az árfolyam, amit piaci alapúnak és egyensúlyinak lehet tekinteni. Jelezte: a Fed kamatemelése hat a feltörekvő országok pénzpiacaira, ezért tovább kell csökkenteni az ország sérülékenységét. Úgy ítélte meg, már vannak jelek arra vonatkozóan, hogy stabilizálódik a forint árfolyama.
    
Varga Mihály a következő évek kormányzati céljai közé sorolta, hogy tovább kell folytatni az államadósság GDP-hez mért szintjének csökkentését, a szociális hozzájárulási adó mértékét mérsékelni kell, tovább kell emelni a foglalkoztatást, a cél az, hogy 2022-re a vállalkozók, a munkaadók által fizetett közterhek szintje a V4 államok átlagos szintjére csökkenjen.
    
A kormány úgy ítéli meg, hogy a működőtőke beáramlása erősödhet a jövőben, elsősorban a járműipar, a gyógyszeripar és az élelmiszeripar területén - jelezte Varga Mihály.

MTI