Cover
Gazdaság
Változhat a Magyarországgal szembeni forráselvonás mértéke
2018-06-0506:52
Az Európai Bizottság terve szerint a 2021 és 2027 közötti költségvetési időszakban Magyarország a jelenleginél 24 százalékkal kevesebb forrást kapna, ugyanakkor a következő időszak tárgyalási fordulóin ez az arány jelentősen változhat - írta keddi számában a Magyar Idők. 
Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója a lap kérdésére kiemelte: várhatóan 10-15 százalékkal csökkenhet a Magyarországnak járó kohéziós keret mértéke. Emlékeztetett: amennyiben mégis a 24 százalékos vágással kellene számolni, akkor is Magyarország lenne a felzárkózási támogatások hetedik legnagyobb haszonélvezője a tagállamok közül. A szakértő felidézte, hogy a 2014-2020 közötti időszak tárgyalásai során - amennyiben a kormánynak nem sikerült volna előnyösebb pozíciót kiharcolnia - 30 százalékos lett volna a támogatás-elvonás, "így viszont csak 10 százalékkal kaptunk kevesebbet, mint 2007 és 2013 között" - mondta. 
    
Essősy arról is beszélt, a Brexit miatt kisebb a kassza mérete, továbbá a kiadások is nőnek. A kelet-közép-európai országok gazdasági teljesítménye ráadásul lényegesen nagyobb, mint a dél-európai tagállamoké, amelyekben rendkívül magas a munkanélküliség, kiemelten a fiatalok körében. 
Így egyfelől büszkék lehetünk magunkra, mivel elindult a kohézió, ugyanakkor ezt úgy értük el, hogy jelentősen átalakítottuk a gazdaságunkat. Ezzel szemben a mediterrán országok mostani helyzetéhez hozzájárult, hogy a válságkezelés során nem hozták meg azokat az intézkedéseket, amelyek elősegítették volna a felzárkózásukat, így végső soron Brüsszel nem jutalmazza, hanem bünteti eredményeinket, és azoknak kedvez, akik nem tették meg a szükséges lépéseket a gazdaságuk fellendítése érdekében
- fogalmazott Essősy. 
    
Hozzátette: "Egyelőre nincsenek pontos adatok, vizsgálati eredmények azokról a sajtóban megjelent hírekkel ellentétben, hogy mennyi szabálytalanságot tárt fel az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a magyarországi uniós források elköltésénél." 
    
Kiemelte: az eddigi beruházások egy részét a hazai költségvetés előfinanszírozta, a számlák megküldése az Európai Bizottság részére pedig a következő időszakban várható, így a vizsgálatokat is csak a következő hónapokban tudja lezárni az uniós hatóság, amikor ténylegesen látja a benyújtott dokumentumokat. Megjegyezte: a kormánynak a számlák megküldésénél kell körültekintően eljárnia, ezt követően a bizottsági tárgyalásokon választ adnia azokra az esetlegesen felmerülő kérdésekre, amelyeket a hatóságok felvethetnek a pénzköltésekkel kapcsolatos eljárásokról. 

Deutsch Tamás fideszes EP- képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós tagállamok többsége elégedetlen a bizottság terveivel, és akár vétót is emelhetnek ellene. 
ECHO TV - A nemzet hangja/ MTI
A weboldalon sütiket használunk, hogy kényelmesebb legyen a böngészés. További információ