Nem véletlen, hogy a Forbes 2017-es százas toplistáján az Apple cégóriás áll az első helyen: a világ egyik legismertebb márkája önmagában 170 milliárdot ér, piaci értéke egy év alatt 10 százalékkal emelkedett, 234 milliárd dolláros árbevétel mellett. A dobogó második fokát a Google brand foglalja el 101 milliárd dolláros cégértékkel, ami egy év alatt 23 százalékkal emelkedett.

A harmadik helyezett a Microsoft lett tavaly, a márkanév az előző esztendőhöz képest 16 százalékot gyarapodott, 87 milliárd dollárra. A negyedik helyezett a Facebook 73,5 milliárd dollár márkaértékkel, 40 százalékos növekedés után. A Coca-Cola 56,4 milliárdot ért, ám értéke 4 százalékkal apadt.

Az első tíz között van még az Amazon, amely 54 százalékos bővüléssel 54,1 milliárd dollárra tett szert, ami a hatodik helyezést biztosította számára a listán. A Disney 43,9 milliárd dollárral, 11 százalék növekedéssel hetedik a rangsorban, a Toyota névért viszont 2 százalékkal kell kevesebbet fizetni, értéke 41,1 milliárd dollárra csökkent, s így csak a nyolcadik lett 2017-ben.

A kilencedik a McDonald’s 40,3 milliárddal, értéke 3 százalékkal duzzadt. A tizedik helyet pedig a Samsung foglalta el, 38,2 milliárd dollárral, az előző évinél 6 százalékkal magasabb értékkel. Az árbevételt tekintve azonban már mást mutat a lista: az olajszektorban a Saudi Aramco érte el a legmagasabb értéket 311 milliárd dollárral, míg a kiskereskedelmi ágazatból a WalMart halmozott fel 482 milliárdot az elmúlt év során, és mint látható, az információtechnológiai, energetikai konszernek is igen jól muzsikáltak.

Az elmúlt időszakban számos olyan cégóriást egyesítettek a világ legnagyobb befektetői, amelyeknél a tranzakciók összege elérte a magyar gazdaság éves bővülésének mértékét, hiszen sokszor előfordult, hogy vállalatonként 50-100 milliárd dollárnyi üzlet köttetett. A KPMG elemzéséből kiderül, hogy a magas vételár gyakran ugyancsak a megnövekedett cégértéknek köszönhető.

A társaságok és eszközeik iránt mutatkozó kereslet pedig továbbra is magas maradhat, mivel az alacsony kamatok, a magas profitok, vagyis a kihelyezhető pénz bősége növeli a vállalatok és befektetési alapok étvágyát, az emelkedő árak pedig javítják a tulajdonosok eladási hajlandóságát.

Érdekes adalékkal szolgálnak azok az összevetések is, amelyek azt veszik számba, hogy mely konszernek hajtották végre a legnagyobb vállalatfúziókat. Ezt a visszatekintést azonban hosszabb időtávra, másfél-két évtizedre érdemes megtenni. A lajstrom éléről 2006 óta letaszíthatatlan a brit székhelyű Vodafone, amely a világ eddigi legnagyobb cégek akvizícióját hajtotta végre.

A brit mobilszolgáltató német testvérére, a Mannesmannra csapott le, és képes volt 181 milliárd dollárt kifizetni a portékáért. Ezzel a szóban forgó távközlési cég lett a világ legnagyobb szolgáltatója a mobiltelefonos piacon, ügyfeleik száma már ekkor meghaladta az 55 milliót. Ugyanakkor nemcsak a legnagyobb tranzakció volt ez a fúziók történelmében, hanem egyszersmind az egyik leghatalmasabb bukás is, miután a bekebelezéssel gigantikus veszteséget sikerült felhalmozni.

Szintén a kétezres években az AOL és a Time Warner 164 milliárd dolláros egyesülése borzolta a tőkepiacot. Ez bizonyult ugyanis minden idők legrosszabbul sikerült összeolvadási kísérletének. A küzdelmet azonban csak kilenc év után adták fel az üzleti partnerek, miután a veszteség ekkor már megközelítőleg 100 milliárd dollárra rúgott, a Warner értéke pedig a tizedére esett.

A tranzakció sikertelenségéért utólag, többek között, az eltérő vállalati kultúrákat okolták. A bronz fokozatot a Dow Chemical és a DuPont vegyipari konszern kapta a három évvel ezelőtti, 130 milliárd dolláros egyesülésért, amelynek hatására létrejött az eddigi legnagyobb kemikáliai vállalati frigy, 110 ezer embernek adva munkát.

Kiemelendő az élelmiszeripari Heinz és Kraft Foods 2015-ös, 100 milliárd dolláros egyesülése, de említést érdemel a pénzintézeti szektorban végrehajtott legnagyobb értékű felvásárlás is, amelynek keretében a The Royal Bank of Scotland, a Fortis Bank Nederland és a Banco Santander S.A. konzorciuma vásárolta meg Hollandia harmadik legnagyobb holland bankját, az ABN Amrót 98 milliárd dollárért.

A tavalyi második legértékesebbnek bizonyuló márkanév, a Google hosszú évek alatt több száz társaságba vásárolta be magát, amelyeket felsorolni is lehetetlen: a konszern alkalmazásai nélkül már nincs élet, elég csak az Android operációs rendszerre, az útvonaltervezőre vagy a Youtube videóira gondolni. A méretet bizonyítandó érdekesség, hogy a sikeres akvizícióknak meg persze a felhasználóknak köszönhetően a ­Google 110 ezer, a Cisco 90 ezer, az Intel 87 ezer, a Face­book pedig 86 ezer forinttal gazdagodik az év minden másodpercében.

Persze Kína e téren is mindenkit megelőz. Mindenkit meglepetésként ért, mikor idén márciusban arról szóltak a hírek, hogy az Integrated Whale Media Investments, a Forbes magazin kiadójának 95 százalékos tulajdonosa a HNA Group mellett egy másik kínai médiavállalattal is tárgyal az eladásról. A vételár legalább 400 millió dollár lehet, mivel a Forbes család három éve döntött úgy, hogy kiszáll az irányításból.

Az USA legnagyobb moziláncát, az AMC-t pedig pár évvel ezelőtt 2,6 milliárd dollárért vásárolta meg a Dalian Wanda Group. A pekingi vállalat feje, Wang Jianlin odavan Hol­lywoodért, így tavaly többek között a Paramount Pictures­ben is megvetette lábát, méghozzá többségi tulajdonosként. Majd ezt követően 3,5 milliárd dollárért felvásárolta a Legendary Entertainment Groupot is, amely olyan filmeket finanszírozott, mint a Jurrasic World, a Warcraft vagy a Pacific Rim.

Persze születtek és születnek ­rossz döntések is. Különösen olyan nemzetközi események tükrében, amelyeket éppen a közelmúltban hoztak az amerikai tőzsdei árfolyamveszteségek: röpke idő leforgása alatt a világ 500 leggazdagabb embere együttesen 128 milliárd dollárral lett szegényebb. A Berkshire Hathaway amerikai holdingtársaság, a világ egyik legnagyobb, tőzsdén jegyzett cégének tulajdonosa, Warren Buffet vagyona 3,74 milliárd dollárral zuhant be.

A Facebook-alapító Mark Zuckerberg vagyona pedig 3,72 milliárd dollárral csappant meg. A Google anyacége, az Alphabet két alapítója is vesztett, Larry Page 3,1, Sergey Brin pedig 3 mil­liárd dollártól búcsúzott el. Míg a világ egyik leggazdagabb emberének számító spanyol Amancio Ortega, az Inditex textilipari konszern és a Zara ruházati áruházlánc alapítója 2,5 milliárd dollártól búcsúzott el négy nap alatt.