– A napokban megjelent költségvetési előterjesztés az Európai Bizottság (EB) egy újabb javaslata, amely valóban tartalmazza a 24 százalékos forráscsökkentést – mondta a Magyar Idők kérdésére ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász.

A 24 százalék egyfajta védőháló, ennél nagyobb mértékben ugyanis nem lehet elvonni az előző pénzügyi ciklushoz képest egy tagállamtól sem forrást. Brüsszel javaslata a keretszámokat határozza meg a 2021–2027-es költségvetési ciklusra. Jelenleg az Európai Parlament tárgyal ezen előterjesztés részleteiről, ám a parlamenti szavazás nem kötelező érvényű a bizottság számára.

A vitát követően a bizottság az Európai Tanács, tehát az állam és kormányfők tanácsa elé terjeszti a költségvetést, amelyet az összes tagállamnak egyhangúlag kell megszavaznia, ezért Magyarországnak is lehetősége van megvétózni a tervezetet.Ugyanakkor az alkotmányjogász arra figyelmeztetett: a költségvetés elfogadása mellett annak elosztásáról már a miniszterek tanácsa döntene a bizottság tervei szerint. Ez azt jelenti, hogy ha az unió lakosságának legalább 65 százalékát magában foglaló, legalább 15 tagállamot egy adott országnak nem sikerül maga mellé állítania, akkor az érintett tagállamnak járó pénzek kifizetését korlátozhatják is, jogállamisági szempontra hivatkozva.

Ifj. Lomnici Zoltán rámutatott, hogy a bizottsági költségvetési tervezet legkorábban ősszel kerülhet az Európai Tanács elé, és mivel jövő tavasszal európai parlamenti választások lesznek, így a bizottságnak érdeke, hogy mielőbb döntsenek a költségvetésről.

Az alkotmányjogász hozzátette: jelenleg még nincs konkrét döntés a 2021–2027-es büdzséről, az irányok viszont világosak: Brüsszel nyomást kíván gyakorolni a szuverenista tagállamokra, tehát azokra az országokra, amelyek nem fogadják el akár a bevándorlást, akár a szorosabb uniós integrációt. Annak érdekében, hogy a tanácsban mindenki elfogadja a költségvetést, várhatóan további tárgyalások várhatók Brüsszel és a tagállamok között.

A Margrethe Vestagerrel, az Euró­pai Bizottság versenypolitikáért felelős biztosával folytatott tárgyalása után kiemelte: az új kihívások kezeléséhez szükség van többletforrásra, ám ez nem mehet a meglévő támogatási keretek rovására. Erdős Norbert EP-képviselő pedig közleményében a magyar gazdák számára örömteli hírnek nevezte, hogy az Európai Parlament egy erős, a jelenlegi két pilléren alapuló és megfelelően finanszírozott közös agrárpolitikát kíván elfogadtatni 2020 után, így a képviselők teljes mértékben elutasítják a vidékfejlesztési uniós források csökkentését.

Magyar Idők