Nem engedhető meg, hogy a regionális fejlesztések és a közös agrárpolitika forrásai lássák kárát az uniós bizottság elképzeléseinek. Meg kell védeni a magyar gazdák, vállalkozások és polgárok érdekeit – közölték a távirati irodával Gál Kinga és Deutsch Tamás fideszes EP-képviselők.

Megírtuk, Magyarország számára a korábbiaknál csaknem a negyedével kevesebb, 17,9 milliárd euró (5,7 ezer milliárd forint) kohéziós támogatást irányoz elő az Európai Bizottság a 2021–2027-es időszakra szóló uniós költségvetésről szóló javaslatában.

A brüsszeli testület 2021-től csökkentené a nagyobb gazdasági növekedést produkáló kelet- és közép-európai tagországoknak nyújtott forrásokat, a válság utóhatásaival küzdő déli országokét viszont ezzel párhuzamosan megnövelné.

Számszerűleg a legfőbb vesztesnek Lengyelország számít, amely azonban így is messze a legnagyobb kedvezményezettje lesz a kohéziós alapoknak, arányaiban Csehországnak, Észtországnak, Litvániának, Magyarországnak és Máltának kell a legnagyobb mértékű vágással szembenéznie. A legnagyobb nyertes Olaszország, Spanyolország és Görögország lehet.

Keddi sajtótájékoztatóján Corina Cretu regionális politikáért felelős uniós biztost megkérdezték arról, hogy köze van-e a források elvonásának ahhoz, hogy egyes kelet- és közép-európai országok elutasították az EU menekültpolitikáját. Kijelentette: a kohéziós támogatások csökkentése természetes következménye a gazdagodásnak, és összességében jó jelnek számít.

Korábban szó volt arról is, hogy a jogállamisághoz kötnék a támogatások kifizetését. Deutsch Tamás ezt fikciónak nevezte, szerinte a szubjektív kritériumok bevezetése ellentétes lenne az uniós szerződésekkel. Kiemelte, Magyarország az elmúlt években folyamatosan bizonyította, hogy minden szempontból megfelel az európai értékeknek. Bármelyik mutatóval vizsgálják, az unió élmezőnyébe tartozik.

Jelezte: egyetlen uniós intézménynek sem engedhető meg, hogy a politikai nyomásgyakorlás eszközeként tekintsen a fejlesztési forrásokra.

Gál Kinga szerint a javaslat mögött egy zsarolási potenciállal bíró eszköz létrehozásának célja húzódik meg. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy az Európai Bizottság javaslata az uniós mércével számítva jól teljesítő, sikeres régiókat büntetné azzal, hogy forrásokat von el tőlük.

Mint mondta, az uniós fejlesztési pénzek nem könyöradományok. A magyar régiók objektív feltételek alapján jogosultak ezekre az összegekre.

A kohéziós források járnak Közép- és Kelet-Európának, hiszen megnyitottuk piacainkat a nyugati cégek előtt, amelyek óriási nyereségeket termelnek a régióban. A pénzügyi keretre vonatkozó helyes megközelítés sokkal inkább az lenne, ha növelnék a schengeni külső határokat, s így az egész uniót védő tagállamok forrásait – tette hozzá.

Az Európai Parlament tegnap elfogadta a 2021–2027 közötti többéves költségvetési keretre vonatkozó, nem jogalkotási állásfoglalását, amelyben hangsúlyozza, hogy a mezőgazdaság és a kohéziós politika finanszírozását legalább a jelenlegi szinten kell tartani.

A közlemény szerint az Európai Parlament állásfoglalásában vitatja az Európai Bizottság javasolt számait. A képviselők szerint a bizottság adataiból nem látszik, hogy a forráscsökkentések milyen mértékben sújtanák az európai régiókat és a mezőgazdaságból élőket. Számításaik szerint az előbbiek 10 százalékkal, az utóbbiak 15 százalékkal kevesebből gazdálkodhatnának, szemben a bizottság ötszázalékos adatával.

A képviselők megfelelő mértékű uniós forrásokat kívánnak biztosítani az olyan kihívások kezelésére, mint a biztonság kérdése vagy a migráció, és a meglévő politikai célok, köztük a regionális fejlesztések megvalósítására.

Magyar Idők/ Fotó: Magyar Idők