A közlemény szerint az Európai Parlament állásfoglalásában vitatja az Európai Bizottság következő többéves költségvetési keretben javasolt számait. A képviselők szerint
az uniós bizottság adataiból nem látszik, hogy a javasolt forráscsökkentések milyen mértékben sújtanák az európai régiókat és a mezőgazdaságból élőket.
Számításaik szerint az előbbiek 10 százalékkal, az utóbbiak 15 százalékkal kevesebből gazdálkodhatnának, szemben a bizottság 5 százalékos adatával.
A képviselők megfelelő mértékű uniós forrásokat kívánnak biztosítani az olyan új kihívások kezelésére, mint a biztonság kérdése vagy a migráció, és a már meglévő politikai célok, köztük a regionális fejlesztések megvalósítására.
A parlament emellett szeretné megháromszorozni az Erasmus+ programra szánt forrásokat, külön finanszírozná a kis- és középvállalkozásokat. Álláspontjuk szerint a fiatalok munkanélküliségét kezelő programokra kétszer annyit, a kutatási és innovációs területre pedig legalább 50 százalékkal többet kellene költeni annak érdekében, hogy a kulcsfontosságú uniós politikák elérjék a céljukat. Valamint további források szükségesek a biztonságpolitika, a migráció és a külkapcsolatok megfelelő finanszírozására is - szögezték le.
Az unió bevételi forrásai, az úgynevezett saját források kérdését illetően, a képviselők pozitívan fogadták a három új saját forrásra - az új vállalati adóra, a kibocsátás-kereskedelmi rendszerre, és a műanyagadóra - tett uniós bizottsági javaslatot, amelyek által csökkennének a tagállamok közvetlen hozzájárulásai.
Magyarország lenne az egyik vesztese a kohéziós alapok megnyirbálásának
Magyarország számára a korábbiaknál csaknem a negyedével kevesebb, 17,9 milliárd euró (5,7 ezer milliárd forint) kohéziós támogatást irányoz elő az Európai Bizottság a 2021-2027-es időszakra vonatkozó uniós költségvetésről szóló javaslatában -
jelentették be Brüsszelben, kedden.
Ez 24 százalékos csökkentést jelent.
MTI