Gazdaság
Varga Mihály: A gazdasági célok változatlanok, munkaalapú társadalom épül
2018-05-1516:09
A kormány gazdaságpolitikai céljai változatlanok, amelynek alapja, hogy az országban munkaalapú társadalom épül - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter-jelölt a kinevezése előtti meghallgatásán a parlament költségvetési bizottságának ülésén, kedden. Kiemelte: a leendő kormány a ciklus végéig, 2022-ig évi 4 százalék körüli gazdasági bővüléssel számol, ezt rögzítették az Európai Bizottságnak megküldött konvergenciaprogramban is. A ciklus végére egyensúlyi, hiány nélküli költségvetést szeretnének elérni, miközben tovább csökken majd az államadósság GDP-arányos mértéke - tette hozzá.
A leendő kabinet célja a teljes foglalkoztatás elérése, valamint a lakosság és a vállalkozások adóterheinek további csökkentése - mondta Varga Mihály. A miniszterjelölt kinevezését 10 igen, 2 nem és 2 tartózkodás mellett támogatta az Országgyűlés költségvetési bizottsága. A bizottsági meghallgatása elején a kedden megjelent GDP-adatokat ismertette Varga Mihály, kiemelve, hogy az idei első negyedéves számok bizakodásra adnak okot, és előrevetítik, hogy a következő években reális lehet az évi 4 százalék körüli GDP bővülés. Varga Mihály kiemelte: továbbra is arányos adórendszerre törekszik majd az új kabinet, ennek az alapja, hogy aki többet dolgozik, az többet is vigyen haza. A kormány eddig is az adócsökkentést helyezte előtérbe, a hatéves bérmegállapodás ezt is célozza - jelezte.
A miniszterjelölt szerint a vállalkozásokat támogató programok, fejlesztések csak versenyképes gazdaság és társadalom mellett érhetik el a célokat- Elmondta, a tőkevonzásban és hatékonyságban a környező régiós országok Magyarország versenytársai. A konvergenciaprogram szerint 2018-22 között a versenyképesség terén minőségi javulásra, a hatékonyság növelésére van szükség - emelte ki a miniszterjelölt, hozzáfűzve, bizonyos erőforrások, például a munkaerő már nem állnak rendelkezésre a korábbi szinten. Rámutatott: a gazdaságépítés alapja a pénzügyi stabilitás, ehhez felelős költségvetésre, alacsony államháztartási hiányra és az államadósság további csökkentésére van szükség.
A konvergenciaprogram által a 2022-ig előirányzott 4 százalék körüli éves gazdasági növekedést megalapozhatja a kedvező külső környezet - közölte. Elmondta, a világgazdaság a következő években 3-3,5 százalékkal bővülhet, ami az export oldaláról erősítheti az ország gazdaságát. Jelezte: a gazdaság belső motorjai is egyre jobban beindulnak, az idei első negyedévben a szolgáltató szektor adta a húzóerőt. Emellett az építőipar 19 százalékkal, ezen belül a lakásépítések 65 százalékkal bővültek - tette hozzá. Varga Mihály szerint a jövő gazdasági bővülését segíthetik azok a beruházások, amelyek a már kiutalt 4400 milliárd forint uniós támogatásból indulhatnak meg. A növekedést támasztják alá a Modern városok program 3400 milliárd forintos jövőben meginduló beruházásai, emellett tovább folytatják az otthonteremtési programot is - mutatott rá Varga Mihály. A miniszterjelölt elmondta: a leendő kormány kitart az adórendszer eddigi eredményei és a bejelentett járulékcsökkentés mellett - a személyi jövedelemadót nézve Magyarország az uniós államok között dobogón van, a társasági adóban pedig első helyen áll az uniós versenyben.
Az egykulcsos szja továbbra is cél, ám ennek eléréséről a költségvetés adott helyzetét elemezve lehet dönteni - tette hozzá. Varga Mihály kiemelte: tavaly az államadósságot 73,6 százalékra sikerült csökkenteni, a további mérséklés kiemelt szerepet kap. Az adósságszerkezet további javítását, az államadósság devizaarányának csökkentését, az állampapírok futamidejének növelését tervezik - közölte. Elmondta: a családi adókedvezmény címén eddig 1900 milliárd forint támogatást kaptak családok. Az adócsökkentések és -kedvezmények fenntartásának egyik fontos feltétele a gazdaság fehérítésének további folytatása. Az online pénztárgépek és az ekáer (elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer) bevezetése sikeres volt, az online pénztárgépet használók köre tovább bővül - jelezte Varga Mihály.
Beszélt arról is, hogy a Versenyképességi Tanács javaslatai már beépültek a gazdaságpolitikai elképzelésekbe, most az átfogóbb, a munkaerőpiac és az oktatás területét érintő javaslatok megfogalmazása és a végrehajtása történhet. A költségvetési bizottságban az euró bevezetésére vonatkozó kérdésre válaszolva Varga Mihály jelezte: jól meg kell gondolni a belépés dátumát, feltételeit, a jelek szerint a lengyelek és a csehek sem sietnek a közös európai pénz bevezetésével. A versenyképességnek nem feltétele az euró bevezetése, Csehország példája is ezt mutatja - hangsúlyozta a miniszterjelölt.
A munkaerőhiányra vonatkozó kérdésre elmondta: ha ígéretes beruházások meghiúsulása következhet be amiatt, hogy az adott állásra nem jelentkezik magyar dolgozó, akkor pótolni kell a szükséges munkaerőt. A nemzetgazdasági tárca évek óta ezért határozza meg a külföldi munkavállalók számára kiadható engedélyek számát, jelenleg 60 ezer üres, bejelentett munkahely van a magyar gazdaságban - mutatott rá Varga Mihály.
A miniszterjelölt szerint a vállalkozásokat támogató programok, fejlesztések csak versenyképes gazdaság és társadalom mellett érhetik el a célokat- Elmondta, a tőkevonzásban és hatékonyságban a környező régiós országok Magyarország versenytársai. A konvergenciaprogram szerint 2018-22 között a versenyképesség terén minőségi javulásra, a hatékonyság növelésére van szükség - emelte ki a miniszterjelölt, hozzáfűzve, bizonyos erőforrások, például a munkaerő már nem állnak rendelkezésre a korábbi szinten. Rámutatott: a gazdaságépítés alapja a pénzügyi stabilitás, ehhez felelős költségvetésre, alacsony államháztartási hiányra és az államadósság további csökkentésére van szükség.
A konvergenciaprogram által a 2022-ig előirányzott 4 százalék körüli éves gazdasági növekedést megalapozhatja a kedvező külső környezet - közölte. Elmondta, a világgazdaság a következő években 3-3,5 százalékkal bővülhet, ami az export oldaláról erősítheti az ország gazdaságát. Jelezte: a gazdaság belső motorjai is egyre jobban beindulnak, az idei első negyedévben a szolgáltató szektor adta a húzóerőt. Emellett az építőipar 19 százalékkal, ezen belül a lakásépítések 65 százalékkal bővültek - tette hozzá. Varga Mihály szerint a jövő gazdasági bővülését segíthetik azok a beruházások, amelyek a már kiutalt 4400 milliárd forint uniós támogatásból indulhatnak meg. A növekedést támasztják alá a Modern városok program 3400 milliárd forintos jövőben meginduló beruházásai, emellett tovább folytatják az otthonteremtési programot is - mutatott rá Varga Mihály. A miniszterjelölt elmondta: a leendő kormány kitart az adórendszer eddigi eredményei és a bejelentett járulékcsökkentés mellett - a személyi jövedelemadót nézve Magyarország az uniós államok között dobogón van, a társasági adóban pedig első helyen áll az uniós versenyben.
Az egykulcsos szja továbbra is cél, ám ennek eléréséről a költségvetés adott helyzetét elemezve lehet dönteni - tette hozzá. Varga Mihály kiemelte: tavaly az államadósságot 73,6 százalékra sikerült csökkenteni, a további mérséklés kiemelt szerepet kap. Az adósságszerkezet további javítását, az államadósság devizaarányának csökkentését, az állampapírok futamidejének növelését tervezik - közölte. Elmondta: a családi adókedvezmény címén eddig 1900 milliárd forint támogatást kaptak családok. Az adócsökkentések és -kedvezmények fenntartásának egyik fontos feltétele a gazdaság fehérítésének további folytatása. Az online pénztárgépek és az ekáer (elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer) bevezetése sikeres volt, az online pénztárgépet használók köre tovább bővül - jelezte Varga Mihály.
Beszélt arról is, hogy a Versenyképességi Tanács javaslatai már beépültek a gazdaságpolitikai elképzelésekbe, most az átfogóbb, a munkaerőpiac és az oktatás területét érintő javaslatok megfogalmazása és a végrehajtása történhet. A költségvetési bizottságban az euró bevezetésére vonatkozó kérdésre válaszolva Varga Mihály jelezte: jól meg kell gondolni a belépés dátumát, feltételeit, a jelek szerint a lengyelek és a csehek sem sietnek a közös európai pénz bevezetésével. A versenyképességnek nem feltétele az euró bevezetése, Csehország példája is ezt mutatja - hangsúlyozta a miniszterjelölt.
A munkaerőhiányra vonatkozó kérdésre elmondta: ha ígéretes beruházások meghiúsulása következhet be amiatt, hogy az adott állásra nem jelentkezik magyar dolgozó, akkor pótolni kell a szükséges munkaerőt. A nemzetgazdasági tárca évek óta ezért határozza meg a külföldi munkavállalók számára kiadható engedélyek számát, jelenleg 60 ezer üres, bejelentett munkahely van a magyar gazdaságban - mutatott rá Varga Mihály.
Varga Mihály: fegyelmezett költségvetési politikát folytat az új kormány
A gazdaságpolitikai célok változatlanok lesznek, továbbra is fegyelmezett költségvetési politikát folytat majd az új kormány, és a teljes foglalkoztatás elérésére törekszik - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter-jelölt a kinevezése előtti meghallgatásán az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén, kedden.
Kiemelte: a leendő kormány 2022-ig évi 4 százalék körüli gazdasági bővüléssel számol, a ciklus végére hiány nélküli költségvetést szeretnének elérni, ezzel párhuzamosan tovább kívánja csökkenteni a felálló új kormány az államadósság GDP-arányos szintjét.
A miniszterjelölt kinevezését 10 igen, 2 nem és 2 tartózkodás mellett támogatta a parlament gazdasági bizottsága, akárcsak előzőleg a költségvetési bizottság.
Emlékeztetett: az Európai Uniónak beadott konvergenciaprogramban a 2022-ig felvázolt 4 százalék körüli éves gazdasági növekedés alapja a világgazdasági konjunktúra lesz, ezt mutatja, hogy az export az idei első három hónapban is kimagaslóan teljesített. A járműipar mellett olyan ágazatok is jelentősen bővülnek mint a szolgáltató szféra, vagy az építőipar - jelezte Varga Mihály.
A pénzügyminiszter-jelölt a gazdasági bizottságban is megismételte: az új kabinet számára elsődleges szempont lesz a pénzügyi stabilitás, a felelős költségvetési gazdálkodás megvalósítása, 2022-re pedig el kívánják érni azt, hogy az államadósság GDP-hez mért aránya a maastrichti előírások szerinti 60 százalékra, vagy az alá csökkenjen.
Varga Mihály ebben a bizottságban is hangsúlyozta: a leendő kormány kitart az adórendszer eddigi eredményei és a bejelentett járulékcsökkentés mellett.
A képviselők közül Volner János (Jobbik) felszólalásában azt kifogásolta, hogy a Magyarországon működő bankok áthárították a válságadók terheit, így például a bankadó és a tranzakciós illeték költségeit a fogyasztókra
A miniszterjelölt az ellenzéki képviselő felszólalására reagálva úgy fogalmazott: jól gondolta a kormány 2010-ben, hogy nagyobb mértékben be kell vonni az adózásba egyes szektorokat, például a pénzintézeti ágazatot. Viszont azt is figyelembe kell venni, hogy a bankok nemzetközi viszonylatban is versenyeznek - tette hozzá. A magyarországi bankoknak növelniük kell hatékonyságukat, ugyanis magasabb költségekkel működnek régiós társaikhoz viszonyítva - mutatott rá.
F. Kovács Sándor (Fidesz) azt vetette fel, hogy több vállalkozó úgy érzi, a befizetett kamarai tagdíjért cserébe nem kap arányos szolgáltatásokat.
Varga Mihály a felvetésre jelezte: idő kell ahhoz, hogy a kamarai rendszer el tudjon érni minden vállalkozáshoz, a kormány egyelőre nem készül arra, hogy a kamarai törvényen változtasson.
A fideszes képviselő egy másik kérdésére válaszolva Varga Mihály úgy fogalmazott: az Európai Unió mostani, a következő költségvetési ciklusra vonatkozó tervezetének a megváltoztatására kell törekedni, nem fogadható el, hogy a közös célokat a térség rovására valósítsák meg.
Kiemelte: a leendő kormány 2022-ig évi 4 százalék körüli gazdasági bővüléssel számol, a ciklus végére hiány nélküli költségvetést szeretnének elérni, ezzel párhuzamosan tovább kívánja csökkenteni a felálló új kormány az államadósság GDP-arányos szintjét.
A miniszterjelölt kinevezését 10 igen, 2 nem és 2 tartózkodás mellett támogatta a parlament gazdasági bizottsága, akárcsak előzőleg a költségvetési bizottság.
Emlékeztetett: az Európai Uniónak beadott konvergenciaprogramban a 2022-ig felvázolt 4 százalék körüli éves gazdasági növekedés alapja a világgazdasági konjunktúra lesz, ezt mutatja, hogy az export az idei első három hónapban is kimagaslóan teljesített. A járműipar mellett olyan ágazatok is jelentősen bővülnek mint a szolgáltató szféra, vagy az építőipar - jelezte Varga Mihály.
A pénzügyminiszter-jelölt a gazdasági bizottságban is megismételte: az új kabinet számára elsődleges szempont lesz a pénzügyi stabilitás, a felelős költségvetési gazdálkodás megvalósítása, 2022-re pedig el kívánják érni azt, hogy az államadósság GDP-hez mért aránya a maastrichti előírások szerinti 60 százalékra, vagy az alá csökkenjen.
Varga Mihály ebben a bizottságban is hangsúlyozta: a leendő kormány kitart az adórendszer eddigi eredményei és a bejelentett járulékcsökkentés mellett.
A képviselők közül Volner János (Jobbik) felszólalásában azt kifogásolta, hogy a Magyarországon működő bankok áthárították a válságadók terheit, így például a bankadó és a tranzakciós illeték költségeit a fogyasztókra
A miniszterjelölt az ellenzéki képviselő felszólalására reagálva úgy fogalmazott: jól gondolta a kormány 2010-ben, hogy nagyobb mértékben be kell vonni az adózásba egyes szektorokat, például a pénzintézeti ágazatot. Viszont azt is figyelembe kell venni, hogy a bankok nemzetközi viszonylatban is versenyeznek - tette hozzá. A magyarországi bankoknak növelniük kell hatékonyságukat, ugyanis magasabb költségekkel működnek régiós társaikhoz viszonyítva - mutatott rá.
F. Kovács Sándor (Fidesz) azt vetette fel, hogy több vállalkozó úgy érzi, a befizetett kamarai tagdíjért cserébe nem kap arányos szolgáltatásokat.
Varga Mihály a felvetésre jelezte: idő kell ahhoz, hogy a kamarai rendszer el tudjon érni minden vállalkozáshoz, a kormány egyelőre nem készül arra, hogy a kamarai törvényen változtasson.
A fideszes képviselő egy másik kérdésére válaszolva Varga Mihály úgy fogalmazott: az Európai Unió mostani, a következő költségvetési ciklusra vonatkozó tervezetének a megváltoztatására kell törekedni, nem fogadható el, hogy a közös célokat a térség rovására valósítsák meg.
MTI