Még márciusban felfüggesztette a Buda-Cash Brókerház ügyében milliárdos sikkasztás, csalás és pénzmosás miatt folytatott elkülönített nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) – tájékoztatta a PestiSrácok.hu-t Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője, hozzátéve, hogy az ügyben emellett jogsegélykérelemmel fordultak egy külföldi hatóság felé. Értesüléseik szerint az eljárást azért függesztették fel, mert a nyomozás magyarországi szálát már befejezték, így már csak a külföldi szervektől vár bizonyító erejű adatokat a magyar rendőrség. Ahogy több hasonló ügyben, a kérdés itt is az, mikor érkeznek meg a várt információk, hiszen a külföldi jogsegély rosszabb esetben akár évekkel is elnyújthatja a büntetőeljárásokat. 

A Buda-Cash több vezetője ellen jelenleg már folyik egy eljárás a Fővárosi Törvényszéken. Az ügyészség – a PestiSrácok.hu által korábban közreadott – vádiratában V. Péter vezérigazgató-helyettest, elsőrendű vádlottat, illetve Pintér Zoltánt, a Buda-Cash alapítóját, T. Péter vezérigazgatót, Gy. János és P. Gyula igazgatósági tagokat többrendbeli, bűnszervezetben, folytatólagosan, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztással, csalással és egyéb más bűncselekményekkel vádolja. A vád szerint a Buda-Cash egy 1998-as, nemzetközi pénzügyi válság miatt olyan helyzetbe került, hogy az ügyfelei felé fennálló kötelezettséget nem tudták teljesíteni. Pintér Zoltán, mint a cég vezérigazgatója ekkor döntött úgy, hogy nem jelentenek csődöt, hanem V. Péterrel megállapodott abban, hogy a cég fizetőképességét „az ügyfelek pénzének tudtuk nélküli használatával, értékpapírjaik értékesítésével, illetve letétként befizetett pénzük szükség szerinti felhasználásával fogják biztosítani”. Ezek után egy „ismeretlen személy” létrehozott egy 7920-as kódszámú ügyfélprofilt, melyhez valós ügyfél nem tartozott. A profilban az ügyfél neveként feltüntették például a Jackson Brothers International Corporation-t, később Torma József, majd 2007. április 5. napjától a profilban szereplő ügyfélnév Karácsony Miklós volt. Az első kamuszámlát 1998. január elsején nyitották. Az itt landoló pénzekkel pedig sajátjukként rendelkeztek. A vád szerint az általuk, 1998-tól egészen 2014-ig tartó bűncselekmény-sorozattal okozott kár 115 milliárd forint. A vádirat azt is tartalmazza, hogy Pintér volt a csalás-sorozat értelmi szerzője és stratégiai döntéshozója. 

Noha a közvélemény és a sajtó csak kisebb szeletét ismerte meg a bűnügynek, az mindenesetre nehezen képzelhető el, hogy az évtizedekig tartó visszaélések háboríthatatlanul folyhattak volna a politika és a bűnüldöző szervek tudta nélkül.  Utóbbira ugyan nincs közvetlen bizonyíték, de az tény, hogy a 90-es években a Buda-Cash egyik vezetőjének cége, a FIK Rt. környékén felbukkant több, akkoriban aktív politikus, valamint egykori titkosszolgálati tiszt is. A jó politikai kapcsolatokra az is bizonyíték, hogy 1996 és 1998 között a FIK Rt. szponzorálta a parlament labdarúgócsapatát, évente hárommillió forinttal, valamint mezgarnitúrákkal és labdákkal segítve a honatyák sportolását. A Privát Kopó bűnügyi magazin szerint a FIK-et irányító egyik Buda-Cash-vezér egy alkalommal a futballpálya szélén álló korlátra támaszkodva ezt mondta az ingatlanközvetítő társaság egyik igazgatósági tagjának: „Látod, az én mezemben fociznak, az én csapatomban játszanak, itt cincog az összes a zsebemben – mindenki tehet egy szívességet nekem…” 

Figyelemre méltó továbbá, hogy a Buda-Cash alapítója, Pintér Zoltán belekeveredett a Welsz-ügybe is. Ezt a brókerbotrány nyomozati iratai között szereplő, a főbróker előzetes letartóztatását kérvényező ügyészi indítvány is bizonyítja. Abban többek között arról írnak, hogy félő, a vagyona egy részét már külföldre menekítő Buda-Cash-vezér megszökhet, hiszen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2014. március 20-án, “Welsz Tamás tevékenységét érintően pénzmosás és más bűncselekmények miatt folytatott büntetőügyben lefoglalt egy okiratot, amely Pintér Zoltán gyanúsított adatait és ujjlenyomatát tartalmazta, Pintér Kiripolszki Zoltán névre szóló bissau-guineai útlevél készíttetéséhez”. Ezen irattal együtt a nyomozók lefoglalták Pintér magyar nyelvű útlevelének másolatát is. Noha ez az indítványban nem szerepel, de a dátumból kikövetkeztethető, hogy ez a lefoglalás éppen a gyanús körülmények között elhunyt Welsz Tamás halálának napján történt, amikor a Népszabadság információi szerint a férfi befolyásos emberek, ismert vállalkozók és alvilági figurák pénzmosásainak, vagyoneltüntetéseinek bizonyítékait tartalmazó iratokat adott át a hatóságoknak. Azt, hogy Welsz és Pintér között kapcsolat volt, a Buda-Cash-ügy negyedrendű vádlottja is megerősítette vallomásában. Gy. János a nyomozóknak arról számolt be, hogy Pintér és a Simon-ügy öngyilkos koronatanúja offshore cégek átjátszásáról tárgyaltak.

PestiSrácok.hu